Adások

Európai polgárok vették kezükbe a napjainkra nagy problémát jelentő probléma a méhek drasztikus pusztulásának égető kérdését. Arra kérik az Európai Bizottságot, hogy fokozatosan vezessék ki a forgalomból a szintetikus növényvédő szereket. Ezzel együtt szeretnék azt is, ha a bizottság kidolgoznáa a természetes ökoszisztémák helyreállításának tervét a mezőgazdasági térségekben.

A koronavírus elleni vakcina új, de maga a hatásmechanizmus évtizedek óta ismert. Korábbi járványok tapasztalata, hogy a védőoltás alkalmazása biztonságos módszer.

Donald Trump megkeserítheti utódja életét, hiszterizálhatja szélsőséges támogatóit, de az amerikaiak többsége azt szeretné, ha kijönnének már a válságból.

Hiányolják a vezetés részéről az érdemi kommunikációt az alapítványi átszervezésről a Szegedi Tudományegyetem hallgatói. A Veritas Virtus Libertas polgárainak önszerveződő csoportosulásának tagjai szerint a fejlesztésre szánt 150 milliárdos keret megvonását is kilátásba helyezték, hogy az egyetem élén létesülő kuratórium ne ütközzön ellenállásba. A szervezet tagjai válaszlépésekre készülnek.

Komplikációktól nem mentes félévre számít Antal Bálint, a Színház- és Filmművészeti Egyetem ötödéves színházi rendező szakos hallgatója. Ha az új vezetés valóban szétszórja az SZFE-n működő szakokat, azzal olyan szervezési problémákat okoz, amivel a szakmai, valamint az egyes szakok közös munkáját sodorja veszélybe. A hallgató szerint ezzel nem tudják az ellenálást megszüntetni, az folytatódik a következő félévben is.

A Fülbevaló január 12-i adásában Pálfi Margittal beszélgettünk, aki Duchenne-szindrómás fiát, Csorba Dávidot már 29. éve ápolja odaadással. Dávid betegsége, a Duchenne-szindróma, genetikai eredetű, izmai az évek során leépültek, mindennapjait ágyhoz kötve éli, beszélni is nehezen tud. Öt éve légzéstámogatásra is szüksége van, de mindez nem akadályozza meg abban, hogy pozitívan szemlélje a világot.

Miután Magyarországon felszámolták a tranzitzónákat, az új módszer ugyancsak uniós jogokat sért. A menedék megtagadása és a kényszerdeportálás lett az új gyakorlat, amely miatt a Magyar Helsinki Bizottság kéréssel fordult az uniós határvédelmi szervhez, a Frontexhez. A Reuters információi szerint eddig nem reagált a hivatal. A Financial Times szerint meg kell haladni azt a szemléletet, hogy az Egyesült Királyság szorult helyzetét tekintse kedvezőnek az Európai Unió. Végül néhány szóban arról, hogyan lehet sakkban tartani a médiákat az állami finanszírozással.

Az oltási terv körüli bizonytalanság csak növeli a védőoltásokkal szemben felmerült aggodalmakat. Kincses Gyula szerint tiszta kommunikációra lenne szükség és akkor szóba se kerülne a oltás kötelezővé tétele. A Magyar Orvosi Kamara elnöke szerint még nincs az ügyben egységes testületi álláspont, azonban bizonyos munkakörök, köztük az egészségügyben indokolt lehet elrendelni az oltást.

„Fejezzék be a hergelést!” Nemes egyszerűséggel így reagált az oktatási államtitkár arra, hogy másoknak –diákoknak, tanároknak- más a véleményük a járványhelyzetről.

Látva Donald Trump tombolását a választási veresége után, felmerül a kérdés: Mit tenne a hozzá sokban hasonló Orbán Viktor, ha a következő választást az ellenzék nyerné?

Az európai vezetők egy része a háború után levonta a tanulságot a világégésből. Ötvenmillió ember életébe került a fékevesztett fajgyűlölet és a nemzeti sértettségből kisarjadt történelmi bosszúvágy. Hetvenöt év után sem lehetünk nyugodtak, hiszen Európában azóta is dübörögtek a lánctalpak például Budapest vagy éppen Prága utcáin, dörögtek a fegyverek Szarajevóban vagy Szrebrenyicában.

Több mint tíz éve történt a kolontári vörösiszap-katasztrófa. A hétfői Ötösnek ez volt a fő témája, Para-Kovács Imre vendége Fügedi Ubul geológus volt, aki a katasztrófa földtani okairól beszélt és olyan részleteket mondott el, amik segítettek megvilágítani azt, miért történt a katasztrófa – illetve megtudjuk azt is, mi a biztosíték arra, hogy ilyen ne forduljon elő még egyszer.Ilyen szakszerűen és érthetően talán még nem hallhatták, mi is történt pontosan.