„Vásároljon
Reggeli gyors

Nincs szükség tranzitzónákra jogsértéshez

13/01/2021 07:14

| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió

Miután Magyarországon felszámolták a tranzitzónákat, az új módszer ugyancsak uniós jogokat sért. A menedék megtagadása és a kényszerdeportálás lett az új gyakorlat, amely miatt a Magyar Helsinki Bizottság kéréssel fordult az uniós határvédelmi szervhez, a Frontexhez. A Reuters információi szerint eddig nem reagált a hivatal. A Financial Times szerint meg kell haladni azt a szemléletet, hogy az Egyesült Királyság szorult helyzetét tekintse kedvezőnek az Európai Unió. Végül néhány szóban arról, hogyan lehet sakkban tartani a médiákat az állami finanszírozással.

2021. január 13. Reggeli gyors / részlet, Kárpáti János lapszemléje (21.01.13.)
05:49
00:00

Magyarország továbbra is deportálja a migránsokat, az EU határvédelme pedig szemet huny – írja a londoni székhelyű Reuters a Magyar Helsinki Bizottság jogászának a tájékoztatása alapján. A hírügynökség megfogalmazása szerint a magyar nacionalista kormányzat, amely figyelmen kívül hagyja azokat a panaszokat, hogy a nem dokumentált bevándorlókat megfelelő eljárás nélkül egyszerűen visszakísérik a szerb határ túlsó oldalára, már régóta kemény álláspontot érvényesít az Európába érkező migránsokkal és menedékkérőkkel szemben. Az Európai Bíróság decemberben kimondta: Magyarország a menedék megtagadásával és a kényszerdeportálással uniós jogot sért. Rendőrségi adatok szerint azonban azóta is 2346 személyt kísértek vissza, miközben csak 120 főt vettek őrizetbe, és kezdték meg velük szemben az eljárást. Az elsődleges módszer tehát a rövid úton történő kizsuppolás.

A Magyar Helsinki Bizottság elnevezésű jogvédő szervezet felszólította a magyar rendőrség vezetőjét e gyakorlat beszüntetésére, valamint felkérte az Unió határvédelmi ügynökségét, a Frontexet, hogy hagyjon fel a Budapesttel való együttműködéssel. „Sem a kormány, sem a Frontex nem válaszolt levelünkre” – tájékoztatta a Reuterst Léderer András, a Helsinki Bizottság jogásza.

A magyar kormány egyik szóvivője a hírügynökség megkeresésére annyit válaszolt, hogy az EU-ítéletben kifogásolt tranzitzónákat már felszámolták, de a szigorú határőrizetet fenntartják, és mindent megtesznek annak megakadályozása érdekében, hogy nemzetközi migránsfolyosók alakuljanak ki. Chris Borowski, a Frontex szóvivője – a részletek kifejtése nélkül - azt mondta a Reutersnek, hogy az ügynökség jelenleg vizsgálja, miként befolyásolja az uniós bíróság ítélete saját magyarországi működésüket. A Helsinki Bizottságnak a Reuters által ismertetett jelentése szerint a Frontex szemet huny afölött, hogy Magyarország schengeni határán több mint négy éve jól dokumentált módon, módszeresen folynak az emberi jogsértések.

Illegális bevándorlás - A kibővített tompai tranzitzóna
 
Tranzitzóna
Fotó: Ujvári Sándor / MTI
 

Brexit, hogyan tovább az unióban?

Nézzünk más témát. Gyakorlatias megközelítést javasol a Financial Times című brit lap a Brexitnek az Európai Unióra gyakorolt hatásával kapcsolatban. Miriam González Durántez jogász, volt EU-tisztviselő véleménycikke szerint az Uniónak nem azzal kellene foglalkoznia, hogy a válás feltételeit kidolgozó, Brüsszel és London között folyt tárgyalásokon ki mit nyert, illetve vesztett, hanem azon kellene dolgoznia, hogy az üzleti szabályozás révén versenyképesebbé tegye saját vállalatait a brit cégekkel szemben.

Az Egyesült Királyság kilépése – olvasható a lapban – olyankor okozott kárt az EU-nak, amikor Európa egyébként is el van foglalva a demokratikus normák puszta létezését Lengyelország és Magyarország részéről fenyegető belső üggyel. A Brexit által okozott sokknak azonban arra kellene ösztönöznie az EU-t, hogy lépjen ki szabályozási komfortzónájából, és az európai üzleti élet serkentője, ne csupán szabályozója legyen – írja Miriam González Durántez. Szerinte meg kell haladni azt a hagyományos gondolkodásmódot, hogy az EU akkor virágzik, ha az Egyesült Királyság kudarcot vall, és az EU-nak éppenséggel szüksége lehet némi kihívásra az Egyesült Királyság részéről.

Nemcsak a magyar kormány nyomorítja meg a médiát

Végezetül arról, hogy a közmédiára gyakorolt kormányzati nyomás, illetve annak brüsszeli bírálata Európán belül korántsem csak Magyarországgal kapcsolatban merül fel sajtótémaként: az ilyen ügyek körbejárják az európai médiát, a dolgok nem sikkadnak el, és néha jókora kerülővel jutnak el a közvélemény legkülönbözőbb szeleteihez. Így például a pozsonyi Pravda most átvette a TASR szlovák hírügynökség beszámolóját, amely voltaképpen egy másik hírügynökségnek, a francia AFP-nek a tudósítását ismerteti arról, hogy milyen elbánásban részesül az STA szlovén hírügynökség Janez Janša kormánya részéről.

Eszerint az Európai Bizottság szóvivője figyelmeztette Ljubljanát, helyteleníti azokat a próbálkozásokat, amelyek a média befolyásolására irányulnak. A szlovén kormány felfüggesztette az STA finanszírozását, miután a miniszterelnök bírálta a hírügynökség működését. Christian Wigand brüsszeli szóvivő hangsúlyozottan az összes uniós tagállamnak címezte szavait, amikor azt mondta, hogy tartózkodni kell a nyomásgyakorlástól. A Bizottság – tette hozzá – figyelemmel kíséri az STA finanszírozásának az ügyét.

Az évente mintegy kétmillió eurós állami támogatás felfüggesztésekor – derül ki a tudósításból – arra hivatkoztak, hogy az STA elmulasztotta benyújtani pénzügyi beszámolóját. Bojan Veselinovič igazgató ezt az állami tévében tagadta. Az AFP azonban felhívja a figyelmet arra, hogy Janez Janša tavaly márciusban a Twitteren kirohanást intézett a koronavírus-járvány kezeléséről szóló médiatudósítások ellen, hazugságokkal, az ellenzéki érdekek szolgálatával vádolta a médiát általában, majd pedig októberben már kifejezetten az STA hírügynökséget minősítette a nemzet szégyenének. A kormányfő akkor azon akadt ki, hogy az STA nagyobb terjedelemben közölt egy Zlatek nevű kormánybíráló rapperrel készített interjút, mint amekkora hírt szentelt Janša és Orbán Viktor találkozójának – ami Magyarországon természetesen nem fordulhatna elő.