Egyre ingerültebbek a lengyel kormánypártban is a lengyel-magyar vétó terve miatt
4/12/2020 08:21
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
Egymásnak ellentmondó jelzések érkeznek Lengyelországból arról, mire lehet számítani a varsói kormánytól az uniós költségvetés és a közös helyreállítási alapról szóló szavazáskor. Mindenesetre úgy tűnik, hajlékonyabbá vált az eddig vétóval fenyegető lengyel vezetés. A varsói miniszterelnök-helyettes csütörtökön közölte, országa elállhat kilátásba helyezett ellenszavazattól. Orbán Viktor magyar miniszterelnök eddig nem tett hasonló verbális gesztust. Külföldi lapszemle.
Jaroslaw Gowin kijelentései még nem jelentenek garanciát arra, hogy sikerül kijutni a zsákutcából – írja a Politico című amerikai portál európai kiadása annak nyomán, hogy a lengyel miniszterelnök-helyettes csütörtökön jelezte: országa elállhat kilátásba helyezett vétójától az Európai Unió következő hétéves költségvetésével és a koronavírus-járvány okozta károk helyreállítását célzó pénzügyi alappal kapcsolatban, ha az EU vezetői jóváhagynak egy értelmező nyilatkozatot a pénzügyi támogatások és a jogállamiság közötti kapcsolatra vonatkozóan. Gowin szerint ebben a nyilatkozatban világossá kellene tenni, hogy a jogállamisági kritériumot nem használnák fel politikai nyomásgyakorlásra olyan kérdésekben, amelyeknek nincs köze az uniós pénzek helyes felhasználásához.
A Politico megjegyzi: a lengyelek térfeléről egymásnak ellentmondó jelzések érkeznek, Orbán Viktor magyar miniszterelnök pedig – egyelőre legalábbis – nem tett hasonló verbális gesztust. Gowin a mérsékeltek közé tartozik a varsói kormányon belül, és távolról sem világos, hogy kijelentése egyben Mateusz Morawiecki miniszterelnök álláspontjának a megváltozását is jelenti-e – írja az amerikai portál, és név nélkül idéz egy magas rangú lengyel tisztségviselőt, aki arra a kérdésre, hogy Gowin megjegyzése a kompromisszum közelségét jelzi-e, azt válaszolta: „Ezt egyáltalán nem mondanám. Alig van haladás” – tette hozzá a lengyel illetékes.
Reményt adhat
Mindazonáltal – folytatódik a Politico cikke – a lengyel miniszterelnök-helyettes által felvázolt forgatókönyv reményt adhat Brüsszelben azoknak, akik a jövő csütörtök-péntekre tervezett, sorsdöntőnek mondott EU-csúcstól a kudarc elkerülését remélik. Uniós tisztségviselők és diplomaták szerint ha új helyreállítási pénzügyi csomagot akarna elfogadni a 25 tagállam – tehát Lengyelország és Magyarország nélkül –, az több hónapos tárgyalási folyamatot igényelne, bonyolult lenne a háttér megteremtése.
Többen ugyan felvetették, hogy az uniós alapszerződés 122. cikke lehetőséget adna erre, de nem világos, hogy a pénz ilyetén előteremtése esetén a projektben való részvétel miként emelné meg a tagállamok nemzeti költségvetésének a hiányát, ami súlyos gondot jelentene, elsősorban Dél-Európában. Ráadásul közben az elfogadott hétéves keretköltségvetés hiánya miatt késedelmet szenvednének bizonyos esedékes kifizetések, finanszírozási hiányt idézve elő olyan kulcsterületeken is, mint az egészségügy vagy a kutatás.
Gowin most mindenesetre abban reménykedik, hogy a kötelező erejű értelmező nyilatkozattal el lehetne kerülni az egész jogállamisági előírásrendszer szövegének az újratárgyalását. „Tudjuk, hogy a mozgástér nagyon korlátozott. Kreatív megoldással kell előállnunk, amely mindenki számára elfogadható, és tudjuk, hogy nem léphetünk ki az (európai) parlamenttel kötött megállapodás keretei közül, amely egyébként mestermű a maga nemében” – mondta egy uniós tisztségviselő a Politicónak.
„Nem tud megakadályozni bennünket ...”
A 25-ös megoldás lehetősége azonban, miként a sajtóbeszámolókból kitűnik, egyáltalán nem került még le az asztalról. A londoni Financial Times emlékeztet arra, hogy – még Gowin rugalmasságot tükröző kijelentésének az elhangzása előtt – az Európa Bizottság költségvetési biztosa, az osztrák Johannes Hahn igen keményen fogalmazott. Azt mondta: Varsó és Budapest „nem tud megakadályozni bennünket abban, hogy segítsünk a polgárainkon”.
Hahn beszámolt arról, hogy jogászaik találtak módot a két főváros megkerülésére. „Azt gondolom, kezd célba érni az az üzenet, hogy mindkét ország jelentős összegektől esne el jövőre” – idézi a Financial Times Johannes Hahnt. A londoni lap is utal ugyanakkor arra, hogy Jaroslaw Gowin „Megegyezés” nevű pártja a lengyel kormánykoalíción belül a mérsékelt szárnyat képviseli.
Egyre ingerültebbek
Lengyelországban valóban nem teljesen világos, hogy pillanatnyilag mi is az irányvonal, de mintha a hajlékonyság felé mozdulna el. Erre utal például, hogy a Gazeta Wyborcza honlapján péntek reggel az volt olvasható: Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter – róla tudnunk kell, hogy Gowinnal ellentétben a keményvonalas szárny vezéralakja – sajtótájékoztatót szeretett volna szervezni, amelyen úgymond választ adott volna az uniós költségvetés és a jogállamiság összekapcsolását különösen erősen szorgalmazó Hollandiának.
A tervezett sajtótájékoztatót azonban – a Wyborcza értesülése szerint – személyesen Jarosław Kaczyński, a kormánykoalíció vezető erejének, a Jog és Igazságosság (PiS) elnevezésű pártnak az elnöke lefújta. Ebben a pártban – írja a liberális lengyel újság, a legendás Adam Michnik lapja – egyre ingerültebbek a vétó ügyét saját programjává tevő Zbigniew Ziobro nyílt EU-ellenes fellépése miatt.
Vétó! Nem szívesen ...
A konzervatív Rzeczpospolita ugyanakkor egy az egyben közli azt a nyilatkozatot, amelyben Morawiecki kormányfő a Frankfurter Allgemeine Zeitung előző napi számában megerősítette a lengyel vétószándékot, és elmagyarázta annak okait, mondván, a jogállamisági mechanizmus potenciálisan romboló hatású lehet az unióra nézve.
Ugyanakkor a Rzeczpospolita arról szóló esélylatolgatásában, hogy kitart-e Lengyelország vétóügyben a kemény álláspont mellett, beszámol arról, hogy Ryszard Terlecki, a szejm alelnöke kijelentette: fontos dolog a politikai és gazdasági szuverenitás megőrzése, ugyanakkor lehetőség szerint el akarják kerülni a vétót.
2020. december 04., péntek 07.00
riporter: Kárpáti János
