„Vásároljon
Reggeli gyors

A színjáték folytatódik, de Orbán nemigen vétóz

15/07/2020 07:23

| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió

Az Országgyűlés felszólított a kormányt arra, hogy biztosítsa az EU gazdaságösztönző programjának meghatározott feltételeit, azaz ne kössék jogállami feltételekhez a folyósítást. Nemzetközi lapszemle.

2020. július 15. Reggeli gyors - részlet 20.07.15. Lapszemle/Kárpáti János
05:32
00:00
Az amerikai médiában többen vették át az AP hírügynökség budapesti keltezésű jelentését, miszerint a magyar parlament határozatban szólította fel Orbán Viktor populista kormányát arra, hogy biztosítsa az EU gazdaságösztönző programjának meghatározott feltételeit, beleértve azt, hogy a forrásokat tisztességesen osszák el a gazdagabb és a szegényebb tagállamok között, valamint, hogy ne tegyék függővé a folyósítást jogállamisági kritériumoktól. Az elfogadott határozat kizárná azt is, hogy pártok vagy pedig úgymond „civilnek álcázott”, de politikai tevékenységet kifejtő szervezetek részesülhessenek EU-támogatásban, illetve megfogalmazza azt az igényt, hogy zárják le a Magyarország és Lengyelország ellen indított jogállamisági eljárásokat.

A legfontosabb ügyekben Orbán még nem vétózott

A jogi értelemben nem kötelező erejű határozat az AP által idézett elemzők szerint politikai hivatkozási alap lehet ugyan Orbánnak a most péntek-szombaton esedékes brüsszeli uniós csúcstalálkozón, de a magyar kormányfő – mint arra a hírügynökség felhívja a figyelmet – azt mondta, hogy a vétót csak végső eszköznek tekinti. Krekó Péter, a Political Capital elemző intézet vezetője azt is hangsúlyozta a AP-nek nyilatkozva: Nyugaton mindenki tudja, hogy a magyar parlament nem független a kormánytól, tehát valószínűtlen, hogy ennek a hivatkozásnak meggyőző ereje lenne. Megjegyezte azt is, hogy bár Orbán gyakran fenyegetőzött vétóval EU-csúcsokon egyöntetűséget igénylő kérdésekben, a kiemelten fontos ügyekben – így például akkor, amikor szankciókat rendeltek el Oroszországgal szemben a Krím 2014-es annektálása miatt - nem élt a vétójogával.

A miniszterelnök szeretné végre lezáratni a jogállamisági vizsgálatot

Ugyanerről a magyar országgyűlési határozatról írva a Bloomberg hírügynökség úgy fogalmaz, hogy Orbán igyekszik fokozni az EU-ra gyakorolt nyomást a jogállamisági vizsgálat lezárása érdekében. A Bloomberg – amely szerint Magyarország mellett számos más ellenzője is van a tagországok között az előterjesztett uniós csomag jelenlegi változatának – szintén megszólaltatja Krekót, aki úgy vélekedik: bármit fog Orbán elérni, azt hatalmas győzelemként adja majd el itthon. Egymaga azonban nem fogja megvétózni az EU költségvetését, mert azért diplomáciai értelemben túl magas árat kellene fizetnie.

A Bloomberg szerint Orbán abból próbál profitálni, hogy egyre inkább sürgető az EU-csomag elfogadása. Hegedűs Dániel, a Német Marshall Alap elnevezésű intézet kutatója ugyanakkor kockázatos húzásnak tartja az Országgyűlés bevonását a játszmába: szerinte az visszaüthet, hiszen mindenki tudja, hogy Orbán az, aki meghatározza otthon az irányt. Magyarországnak egy tonna pénz van kilátásban az újjáépítési alapból – érzékelteti a tétet Hegedűs Dániel.

EP-090231B_Plenary_Opening_Tribune
 

Az Európai Parlamenté lehet a főszerep

Azt illetően, hogy akkor végül is várható-e valamilyen kompromisszumos megállapodás a most esedékes EU-csúcson, a korábbinál derűlátóbbnak tartja magát Rasmus Andresen, az Európai Parlament zöld frakciójának költségvetési ügyekben illetékes német szóvivője, aki tagja a többi uniós intézménnyel e témában egyeztető parlamenti tárgyaló delegációnak. Andresen a Handelsblatt című német üzleti napilapnak adott interjút. A „négy fukarként” emlegetett országcsoportról – vagyis a bőkezűbb ösztönző csomagtól mereven elzárkózó Hollandiáról, Svédországról, Dániáról és Ausztriáról szólva azt ugyan elismeri, hogy az előbbi kettővel – vagyis a hollandokkal és a svédekkel - kapcsolatban adódhatnak problémák, ám a keleti tagországokat érintő jogállamisági klauzulát időközben már enyhítette Charles Michel, a tagállami csúcsvezetők testületének, az Európai Tanácsnak az elnöke.

A német zöldpárti politikus szerint az állam-, illetve kormányfők csúcstalálkozóján senki nem akarja majd kockáztatni, hogy a kompromisszum végül Lengyelországon, Magyarországon és Csehországon fusson zátonyra. A nyugat-európai kormányfők – vélekedik Andresen - nyilvánvalóan arra hagyatkoznak, hogy az Európai Parlament fogja majd feltételül szabni a jogállamisági záradék kiélezését, annak fejében, hogy a maga részéről jóváhagyja a járvány miatti gazdasági válságból való kiutat jelentő újjáépítési csomagot. „Ezt meg is fogjuk tenni” – mondja a zöldpárti képviselő, aki szerint a klauzula, ahogyan az most kinéz, „fogatlan oroszlánnak” minősíthető. Azonban azt is elképzelhetőnek tartja, hogy az Európai Parlament szükség esetén csak a gyors beavatkozást jelentő újjáépítési csomagot hagyná jóvá, az erről leválasztott, hét évre szóló uniós költségvetési keretet azonban egyelőre nem.

Fél Európa a Huawei ellen

Végül röviden érintek még egy témát. Boris Johnson tegnap bejelentette, hogy kizárja a kínai Huawei céget az 5G mobilhálózat nagy-britanniai kiépítéséből. A londoni Reuters hírügynökség szerint ez a Peking számára zavaró, Washingtonnak pedig kedvére való döntés tovább fokozza az európai országokra nehezedő nyomást, hogy ők is korlátozzák a kínai cég további terjeszkedését. A Reuters felsorolása szerint a Huawei jelenleg Svédországban, Spanyolországban, Ausztriában és Magyarországon rúghat leginkább labdába a tervezett hálózatfejlesztéseket illetően.

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs.

Reggeli gyors
2020.07.15. 06:00
Szerző: Kárpáti János