„Vásároljon
Reggeli gyors

Baljós figyelmeztetés az Orbánnak a nagy uniós pénzosztás előtt

7/07/2020 08:55

| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió

Oda, ahol nincs valódi jogállam, ne menjen európai uniós pénz a jövőben – erről beszélt Vera Jourová, az Európai Bizottság alelnöke. A testület szerint a jogállamiságot a pénzelosztás szempontjává kell tenni, és bár Jourová nem szeretné, ha le kellene állítani a kifizetéseket, de ha a dolgok valóban rosszul alakulnak egy tagállamban, akkor szerinte oda nem lehet kiadni az adófizetők pénzét. Vihart kavart Németországban, hogy az újraválasztásáért küzdő lengyel államfő az országa elleni német támadások részének minősítette a Die Welt tudósítójának újságírói ténykedését. A Washington Post közli Emily Tamkin, a New Statesman szerkesztője terjedelmes írását, „Soros György megpróbálja megváltoztatni azt a rendszert, amely őt gazdaggá tette” címmel. Külföldi lapszemle a Klubrádióban.

2020. július 07. Reggeli gyors-részlet/Külföldi lapszemle, Kárpáti János 2020.07.07.
05:44
00:00

Az Európai Unió tagországait csak akkor illetik meg a közös kasszából származó pénzek, ha erőteljes bírósági rendszerrel és a korrupció elleni védelmet nyújtó mechanizmussal rendelkeznek – mondta Vera Jourová, az Európai Bizottság alelnöke, a tagállami igazságügyi miniszterek videókonferenciáján.

A londoni székhelyű Reuters hírügynökség szerint szavai többek közt Lengyelországnak, illetve Magyarországnak szánt figyelmeztetéssel értek fel. A Reuters beszámolója, amelyet a New York Times is átvett, utal arra, hogy a jövő héten Brüsszelben összeülnek az EU-országok csúcsvezetői, hogy megvitassák a következő hét évre szóló uniós költségvetési kereteket, valamint a koronavírus-járvány okozta gazdasági visszaesésből való kilábalást ösztönző intézkedéscsomagot. Mindez együttvéve közel kétbillió euróról szól.

 
 Vera Jourová, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős cseh alelnöke Forrás: Facebook Fotó: Geert Vanden Wijngaert
 

Ha a dolgok valóban rosszul alakulnak

A várhatóan leginkább vitatott pontok közé tartozik, hogy milyen feltételekhez – demokratikus normák betartásához, illetve gazdasági reformok megvalósításához – kössék a támogatási pénzekhez való hozzájutást. Jourová most megerősítette az EU központi javaslattevő-végrehajtó intézményének – az Európai Bizottságnak – az álláspontját, miszerint a jogállamiságot a pénzelosztás szempontjává kell tenni. „Nem szeretnék olyat látni, hogy le kell állítani a kifizetéseket, de szükség van a jogrendünkben olyan garanciákra, hogy ha a dolgok valóban rosszul alakulnak egy tagállamban, akkor nem lehet kiadni az adófizetők pénzét” – idézi a Reuters a cseh bizottsági alelnököt.

A legutóbbi javaslatok értelmében szükség esetén a Bizottság tenne indítványt a jogállamisági gondok ilyetén orvoslására, és ezt az indítványt csak a tagállamok többségének az ellentétes álláspontja esetén lehetne elutasítani.

 
 Forrás: Pixabay
 

Demokratikus stressz-teszt

Jourová szerint a világjárvány demokratikus stressz-teszt elé állította Európát. A tanácskozáson Didier Reynders igazságügyi EU-biztos szólt arról, hogy Brüsszel továbbra is figyelemmel kíséri a magyarországi fejleményeket.

Christine Lambrecht német igazságügyi miniszter pedig – az ő nevét gyakran fogjuk hallani az elkövetkező hónapokban, a féléves rotációs német EU-elnökség alatt – azt mondta: a jogállamiságot és a szabadságjogokat parlamenti ellenőrzéssel, független igazságszolgáltatással és szabad médiával kell védelmezni, és a szabadságjogokat egyetlen nappal sem szabad tovább korlátozni, mint ameddig arra feltétlenül szükség van.

 
Forrás: Pixabay
 

Ideges lengyel kormánypárt

Németországban egyébként meglehetős vihart kavart, hogy Andrzej Duda lengyel államfő – aki vasárnap az elnökválasztás második fordulójában mérkőzik meg ellenzéki kihívójával – egyik vidéki kampányrendezvényén a Lengyelország elleni német támadások részének minősítette a Die Welt című hamburgi lap varsói tudósítójának, Philipp Fritznek az újságírói ténykedését, néven nevezve a riportert. Duda szerint – mint az a Die Weltnek az esetről szóló beszámolójából kitűnik – Németország megpróbálja befolyásolni a lengyel elnökválasztás kimenetelét.

Az államfő szavai ellen tiltakozott több lengyel újságíró, illetve a Riporterek Határok Nélkül elnevezésű hálózat is. Ulf Poschardt, a Die Welt főszerkesztője Dudához intézett nyílt levélben utasította vissza, megfélemlítőnek minősítette az elnök kijelentését. Megszólalt Steffen Seibert német kormányszóvivő is. Azt mondta: a szövetségi kormány magától értetődően semmilyen módon nem gyakorol befolyást a lengyel szomszédoknál sorra kerülő elnökválasztásra. Csakis és kizárólag a lengyel polgárok azok, akik a hétvégén demokratikus módon döntenek arról, ki legyen az államfő. A német szövetségi kormány a német tudósítók munkájára sem gyakorol befolyást, ők a munkájukat a sajtószabadság keretei közt végzik – hangoztatta Seibert.

A Bundestagban már sokkal kevésbé diplomatikus szavak is elhangzottak. Jürgen Hardt, a CDU/CSU-frakció külpolitikai szóvivője szerint a független sajtó elleni agresszív támadások azt jelzik, hogy érezhetően megnőtt az idegesség a lengyel kormánypárton belül.

Soros, minden hibája mellett is, megelőzte korát

A Washington Post közli Emily Tamkin, a New Statesman szerkesztője terjedelmes írását, „Soros György megpróbálja megváltoztatni azt a rendszert, amely őt gazdaggá tette” címmel. Az esszé a Soros befolyása című Tamkin-könyvből való kivonat. Azt a kérdést járja körbe, mennyire lehet nyíltnak nevezni az olyan társadalmat, amely akkora vagyonok egyetlen kézben való felhalmozását teszi lehetővé, mint amilyen Sorosé, illetve, hogy nem lett volna-e jobb, ha Soros György például festményekre költi a pénzét, a nyílt társadalom megteremtését szolgáló alapítvány létrehozása helyett.

 
Soros György
Forrás: Flickr.com
 

Az írásban kiemelt helyet kap a Közép-európai Egyetem, a CEU méltatása. A szerző kitér arra, hogy a magyar miniszterelnök az ország szinte minden bajáért Sorost teszi felelőssé, miként egyébként az Egyesült Államokban is megfogalmazták az összeesküvés-elméletek kiagyalói azt az állítást, hogy az ő mesterkedése húzódik meg a rendőri erőszakkal szembeni amerikai tiltakozó megmozdulások hátterében. Tamkin szerint Soros György, minden hibája mellett is, megelőzte korát, amikor meglátta azokat a problémákat, amelyek ma körülvesznek bennünket, köztük a közép- és kelet-európai nacionalizmus újjáéledését.

Reggeli gyors/Külföldi lapszemle
2020. július 07., kedd 07.00
riporter: Kárpáti János