„Vásároljon
Reggeli gyors

Most akkor kérjük a demokráciát, vagy nem?

24/06/2020 08:59

| Szerző: Klubrádió

Magyarországon és Lengyelországban 81, illetve 66 százalék foglalt állást a liberális demokrácia mellett, és csak 12, illetve 26 százalék mondta azt, hogy inkább erős vezetőre lenne szükség.

2020. június 24. Reggeli gyors - Lapszemle 20.06.24. Kárpáti János
00:00
00:00

Gyenge a támogatottsága a liberális demokráciának Közép- és Kelet-Európa nagy részén – írja a Politico című amerikai portál európai kiadása abban a cikkében, amely ismerteti a Globsec felmérésének eredményét. Ez a meglehetősen jónevű biztonságpolitikai elemző műhely tíz országot vett górcső alá, és közülük négyben - Szlovákiában, Litvániában, Lettországban és Bulgáriában – 50 százalék alatt volt azoknak a válaszadóknak az aránya, akik szerint a legjobb kormányforma a liberális demokrácia, rendszeresen megtartott választásokkal és többpártrendszerrel.

Bulgáriában csak 35 százalék állt ki az ekként értelmezett liberális demokrácia mellett. Ezzel szemben 45 százalék szerint olyan erős és határozott vezetőre van szükség, akinek nem kell foglalkoznia olyasmikkel, mint parlament vagy választások. Ausztriában egészen más arányok jöttek ki: 92 százalék foglalt állást a liberális demokrácia mellett, és 7 százalék pártolta az előbb említett „erőskezű vezető” modellt. Ami igazán érdekes: Magyarországon és Lengyelországban 81, illetve 66 százalék foglalt állást a liberális demokrácia mellett, és csak 12, illetve 26 százalék mondta azt, hogy inkább erős vezetőre lenne szükség.

Akarnánk, csak nem tudjuk, hogy akarjuk

Ha most egy régi mondást kissé átalakítva akarnék megfogalmazni, akkor azt mondanám, hogy ezek szerint a magyarok többsége még mindig a liberális demokrácia híve, csak még nem tud róla… A Globsec-jelentés szerkesztői ezt úgy fordítják le a maguk nyelvére, hogy – idézem – „a felmérés eredményei azt jelzik, hogy a demokrácia minősége egy bizonyos országban nem mutat összefüggést a liberális demokrácia támogatottságával”. Hogy semmi kétely ne maradjon, hozzáteszik: néhány országban továbbra is érvényesül a liberális demokrácia magas támogatottsága, annak ellenére, hogy a nemzetközi minősítés romlik. Ez a megjegyzés – írja a Politico – arra utal, hogy Lengyelország és Magyarország bírálat tárgyává vált a jogállamiságot ért fenyegetések miatt.

A közvélemény-kutatás során azt a kérdést is feltették, hogy a nyugati társadalom és a nyugati életforma jelent-e fenyegetést a nemzeti identitásra, illetve értékekre nézve. Szlovákiában 50 százalék válaszolt igennel, míg Ausztriában csak 24, Magyarországon és Lengyelországban pedig csupán 23 százalék.

Ehhez azt a megjegyzést fűzném, hogy Szlovákiában, ahol ezek szerint sokkal többen féltik a nemzeti identitást, euróval fizetnek, Magyarországon viszont nem.

Hogyan működik a bevándorlásellenes propaganda?

Menjünk tovább. Migráció. Arra a kérdésre, hogy a migránsok veszélyeztetik-e a nemzeti identitást és értékeket, Szlovákiában és a Cseh Köztársaságban a válaszadók 72 százaléka, Észtországban 56 százaléka, Magyarországon 52 százaléka válaszolt igennel. Ami nem alacsony arány, de – úgy vélem – meglehetős szegénységi bizonyítványa a dühödt bevándorlásellenes kormányzati retorika hatékonyságának.

Azt illetően, hogy a kormányzat befolyásolja-e a médiát, a magyarok 64 százaléka válaszolt igennel. Ez a mutató Lengyelországban 62 százalék volt. Mindeközben Ausztriában az az állítás kapott 57 százalékot, hogy a média befolyásolásában az oligarchák és az erős pénzügyi csoportok járnak az élen.

 

Európa megosztott Izraellel kapcsolatban

Most pedig nézzünk egy egész más témát, az európai országok Izraelhez, illetve Donald Trump amerikai elnök közel-keleti rendezési tervéhez való viszonyát. Trump erősen vitatott terve tartalmazza annak lehetséges elismerését, hogy Izrael kiterjessze szuverenitását a Jordán folyó nyugati völgyére, amelyet a zsidó állam az 1967-es háborúban foglalt el. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök július elsejét nevezte meg a bekebelezési folyamat esetleges kezdeteként. A Reuters hírügynökség elemzése, amelyet átvett a New York Times, úgy vélekedik, hogy az Európai Unió tisztségviselői attól tartanak: az egyoldalú izraeli lépés – mármint az annektálás – aláásná több esztendő béketeremtő erőfeszítését. A Reuters megszólaltatja Sven Kühn von Burgsdorffot, a Jordán folyó nyugati partja és Gáza ügyében illetékes uniós megbízottat, aki szerint a béke biztosítása csak az életképes kétállami megoldás mellett képzelhető el – vagyis úgy, hogy a zsidók állama mellett létrehozzák a palesztinok államát is. A Reuters azonban uniós dokumentumok átvizsgálása és több mint két tucat diplomata kifaggatása alapján arra jutott: nem létezik világos uniós stratégia arra, hogy miként viszonyuljanak Izraelhez az annexiós tervek megvalósítása kapcsán.

Legkevesebb nyolc kisebb EU-tagállam, Luxemburg vezetésével, Európa lelkiismeretének tekintve önmagát, igyekezne megállítani Netanjahut, és a nemzetközi jogra hivatkozik. Ebbe a csoportba tartozik Belgium, Finnország, Írország, Málta, Portugália, Svédország és Szlovénia. Velük szemben, Izrael érdekeinek védelmezőjeként lép fel a Reuters listája szerint Magyarország, Lengyelország, a Cseh Köztársaság, Szlovákia, Ausztria, Ciprus, Görögország és Lettország.  

A nagyobb EU-tagországok közül Franciaország és Spanyolország nagyrészt Luxemburg álláspontját osztja, de igyekszik csöndben maradni a vitában. Németország, Olaszország, Hollandia és Dánia időnként bírálja Izraelt, de nem nyíltan palesztinpárti – írja a hírügynökség.

A beszámoló diplomatáktól olyan megállapítást idéz, miszerint Izrael alighanem legjelentősebb kapcsolatépítése az elmúlt években az Orbán Viktor magyar nacionalista miniszterelnökkel való viszony kialakítása volt. Magyarország révén Izrael javította a kapcsolatát a visegrádi csoporttal, amelynek meg van a maga súlya az unión belül.

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: MTI/Kovács Attila.

Reggeli gyors
2020.06.24. 06:00
Szerző: Kárpáti János