„Klubrádió“
Reggeli gyors

Az EU arcul csapása, most örülhetnek Orbánék

12/05/2020 09:28

| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió

Ha ezentúl a magyar vagy a lengyel kormánynak nem tetszik az Európai Bíróság valamely ítélete, egyszerűbb lesz ellene mennie. A könnyítést egy németországi alkotmánybírósági ítélet hozta el. A taláros testület ugyanis a napokban az EU-jogot felülbíráló döntést hozott. Az ítélet tehát örömet vált ki Varsóban és Budapesten – annál a két kormánynál, amelyek ellen az EU-szerződés hetedik cikke szerinti eljárás van folyamatban. Nemzetközi lapszemle a Klubrádióban.

2020. május 12. Reggeli gyors-részlet/ Külföldi lapszemle, Kárpáti János 2020.05.12.
05:44
00:00

„Talán gyógyítható” – írja a müncheni Süddeutsche Zeitung, no nem a koronavírus-fertőzésről, hanem az Európai Unió jogrendje és a karlsruhei német alkotmánybíróság között kirobbant konfliktusról, amely a konkrétumokon túl, lényegében arról szól, hogy az EU joganyagának az értelmezését illetően ki mondja ki a végső szót – a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság, vagy az ügyben valamilyen módon érintett uniós tagállam legmagasabb ítélkező testülete, jelen esetben a német.

A kérdésben legutóbb megszólaló magas állású személy történetesen Ursula von der Leyen volt, aki egyfelől német, másfelől viszont az Európai Bizottság elnöke, és ő – mint a Süddeutsche kiemeli – amellett tette le a voksot, hogy az aduász Luxembourg kezében van.

 
 Forrás: Pixabay
 

Megkérdőjelezték az EU-jog elsőbbségét

A jogvita jelen esetben a mellesleg német földön, Frankfurtban működő Európai Központi Bank függetlenségével kapcsolatos.

Anélkül, hogy mélyebben elemeznénk a pénzügyi jogi részletkérdéseket, megállapítható: a német szövetségi alkotmánybíróság a múlt héten részlegesen alkotmányellenesnek találta az uniós bank kölcsönfelvételi gyakorlatát, és felszólította a frankfurti intézményt, hogy három hónapon belül indokolja meg hitelt érdemlően a kötvényvásárlási programját. Ezzel Karlsruhéban megkérdőjelezték az EU-jog elsőbbségét, pontosabban azt, hogy az EU-jog tartalmának helyes interpretálására a legilletékesebb fórum magának az Európai Uniónak a bírósága.

 
Az Európai Bíróság
Forrás: curia.europa.euFotó: Zavagno Michael/Blitz Agency

Von der Leyen erre úgy nyilatkozott, hogy elképzelhető, Németország kötelezettségszegési eljárásra számíthat. Mire a berlini kormány szóvivője, Steffen Seibert kellően ködös megfogalmazást használva úgy reagált: „érthető, hogy a karlsruhei ítélet kérdéseket vet fel az Európai Bizottság szempontjából”. Seibert szerint a német alkotmánybírák érvelése átfogónak mondható, ugyanakkor továbbra is érvényes, hogy az Európai Bíróság tekintendő az európai szerződések őrének.

A Süddeutsche Zeitung a CDU elnökségi köreiből úgy értesült: Angela Merkel kancellár szerint az ügy „kényes, de orvosolható”. A legnagyobb gond az – írja a bajor lap –, hogy mindez gyengíti az európai jogi közösséget.

 
Ursula von der Leyen
Forrás: Flickr.com
 

Új érv a magyar és lengyel kormány

Kitér a cikk arra, hogy a fejlemény örömet vált ki Varsóban és Budapesten – annál a két nemzeti konzervatív irányzatú kormánynál, amelyek ellen az EU-szerződés hetedik cikke szerinti eljárás van folyamatban, az uniós alapértékek védelme jegyében.

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak nyilatkozva máris azt hangoztatta: „az uniós szerződéseket a tagállamok hozzák létre, és ők határozzák meg, hol húzódnak az EU-szervek hatásköri határai”. A Süddeutsche Zeitung által megszólaltatott Kees Sterk, a Bírósági Tanácsok Európai Hálózatának holland elnöke attól tart, hogy a karlsruhei ítélet érvet szolgáltathat a lengyel és a magyar vezetésnek az Európai Bíróság figyelmen kívül hagyásához.

Idézi a Süddeutsche Wolfgang Schäublét, a német törvényhozás alsóházának, a Bundestagnak az elnökét, volt német pénzügyminisztert is, aki szerint az alkotmánybírósági ítélet magának az eurónak a létét is megkérdőjelezheti.

EU-csúcs Brüsszelben
 
 Orbán Viktor miniszterelnök (j) Mateusz Morawiecki lengyel (b) és Peter Pellegrini szlovák miniszterelnökökkel beszélget a rendkívüli uniós csúcstalálkozón Brüsszelben 2020. február 21-én.
Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
 

Jogi atomfegyver?

Szintén terjedelmes cikkben foglalkozik a kérdéssel a londoni Financial Times. A lap szerint pro és kontra érvek egyaránt felhozhatók azzal kapcsolatban, hogy célszerű lenne-e, ha Brüsszel kötelezettségszegési eljárást indítana annak nyomán, hogy Karlsruhéban úgymond „hadat üzentek az unió jogrendjének”. A FinTimes értelmezésében ez „jogi atomfegyver” bevetését jelentené, bár megjegyzem, kötelezettségszegési eljárást meglehetősen gyakran indítanak tagországok ellen, és ha ezek mind atomtámadásnak minősülnének, akkor például Magyarországon már fűszál sem nőne.

Nukleáris opciónak az uniós joggal foglalkozók inkább annak a bizonyos, imént említett hetes cikknek az alkalmazását szokták nevezni, hiszen ott az út végén – elvben – akár az érintett ország EU-tagsági jogainak a felfüggesztése is állhat, ami egy „mezei” kötelezettségszegési eljárás esetében nem mondható el.

Nem a Merkel-kormány a bűnös

Mindenesetre az eljárás megindítása mellett érvel blogjában a Financial Times által idézett Franz Mayer német alkotmányjogász, aki szerint az Európai Bíróság elsőbbségének a megkérdőjelezése az EU jogának leplezetlen arcul csapásaként értékelhető. A brit lap mindehhez hozzátesz egy politikai megfontolást: von der Leyennek érdekében állhat leráznia magáról azt a vádat, hogy a magyar és a lengyel kormány ellen bezzeg hajlandó jogi értelemben fellépni, miközben az alapító „magországok” egyikével szemben – amely ráadásul a saját hazája – ettől visszariad.

Felvet azonban a Financial Times egy súlyos ellenérvet: Brüsszel a német kormány ellen tud kötelezettségszegési eljárást indítani, holott a berlini kabinet a jogi konfliktus alapját képező érdemi vitában éppenséggel az Európai Központi Bank kötvényvásárlási programját védelmezte. Ha úgy tetszik, nem a Merkel-kormány a bűnös, hanem az attól teljesen független alkotmánybíróság indított ellentámadást, a tagállami alkotmánybíróság ellen azonban nem lehet kötelezettségszegési eljárást indítani.

Reggeli gyors/Külföldi lapszemle
2020. május 12., kedd 07.00
riporter: Kárpáti János