Orbán lemond - Rózsa Péter jegyzete
Az Európai Unió, a NATO perifériájára kerülve, Magyarország Orbán nemkormányzása jóvoltából kötélen ingadozik a kiesés határán.
A hang - Szénási Sándor jegyzete
Amerika hangja ismét megszólal. Pontosabban az Amerika Hangja szólal meg, a nemzetközi rádió, amelyet a Trump adminisztráció felfüggesztett, ám most egy szövetségi bíró elrendelte az újraindítását.
A kicsinyes hatalomgyakorlás iskolapéldája - Kárpáti Iván jegyzete
Először jelzik, hogy hibáztál, persze csak finoman, egy fegyelmi eljárással, amely végül még büntetéssel sem jár. Aztán elkezdődik a valódi folyamat: eltűnsz a kirakatból, megszűnnek a szerepléseid, egyre kényelmetlenebb helyzetekbe kerülsz, végül pedig ott találod magad egy olyan pozícióban, amelyről mindenki tudja, hogy száműzetés. Sunyi, adminisztratív eszközökkel dolgoztak, addig szívatták, amíg magadtól felmondott.
Kohn, Grün és Orbán - Dési János jegyzete
Orbánnak és hazugsággyáros kis csapatának, oroszostúl, KGB-stűl, cselédsajtóstúl már csak a háborús riogatás és a fenyegetés maradt. Persze azt ne felejtsük el, március 15-én Budapesten vagy háromszor annyival többen voltak kiváncsiak a valóságra, mint a hazugságra.
Kilakoltatási történet – Józsa Márta jegyzete
Az Útszélen szerkesztő-műsorvezetője ezúttal a Nemzeti Együttcinizmus Rendszeréről és előzményeiről írt, személyes élmények alapján.
Erőpróba – Kárpáti Iván jegyzete
Március 15-én valójában nem a beszédek lesznek a legfontosabbak … – a Hetes Stúdió műsorvezetőjének gondolatai az idei március 15-e tétjéről, dilemmáiról.
Mi a fenéről is beszélünk? - Selmeci János jegyzete a túlélési gyakorlathoz
Minden félévben megírom azt a jegyzetet, amiben azt kérem Önöktől, hogy támogassák a Klubrádió fennmaradását. Ez most itt az a jegyzet, és most abban az alig pislákoló reményben kérem a támogatásukat, hogy valami talán változni fog, és mi magyarok így együtt meg tudunk haladni dolgokat, találni konszenzusokat, kötni szövetségeseket azért, hogy egy egészségesebb, boldogabb hely legyen a hazánk, és rendezzük végre közös dolgainkat, vagy legalább beszéljünk itt a Klubrádióban is sokkal többet arról, ami tényleg fontos.
Kamu a köbön: kampányolás Kijevben - Hardy Mihály jegyzete
A magyar fél nem sokat tett azért, hogy a Barátság kőolajvezeték és az ukrán-magyar barátság helyreálljon. Éppen az ellenkezőjét teszi. Emiatt aztán előre borítékolható, hogy a Digitális Polgári Körökben is aktívan kampányoló Czepek államtitkár üres kézzel, de számtalan, az ukránokkal szemben ellenséges video posztolása után tér majd vissza a magyar fővárosba.
Sóhajok hídja – Józsa Márta jegyzete
22/09/2024 05:48
| Szerző: Józsa Márta / Klubrádió
| Szerkesztő: Szikora Gábor
"... minden a legnagyobb rendben. Végül is ilyen ez az összetartozás. Egy kicsit rozsdás, kicsit omladozik, lehet, hogy nem túl biztonságos rálépni, de a magyar ember nem rémül meg."
Néhány évvel ezelőtt, amikor először felröppent az arról szóló hír, hogy Sátoraljaújhelyen hidat építenek két hegy közé, azt gondoltam, hogy megkérdezem a helyieket, a döntéshozókat arról, hogy kinek, minek lesz ez jó, hogy valóban megéri-e letarolni emiatt egy-két erdőt, hogy magukénak érzik-e a nemzeti összetartozás hídját.
Mely összetartozás amúgy mondjuk a rókapopuláció vagy fészekrakó madarak, továbbá akiknek az otthonukat hirtelen egy felülről nézegetett turistalátványossággá minősítették át a nemzeti giccsügyi szakemberek – szóval az ő szempontjukból más lehet a nagyívű perspektíva. De tudjuk, ahol fűrészelnek, ott a forgács is hullik, üsse kő. Megpróbáltam ide-oda telefonálni, helybéli cimborákat kérdezgetni, nagyjából mindenki azt mondta, hogy ha híre megy annak, hogy szóba állt a Klubrádióval, akkor megnézheti magát, meg a vállalkozását, meg a nagymamája karácsonyi krumpliutalványát és így tovább.
Szeretem amúgy ezt a várost, ott voltam például 2007 karácsonya előtt, amikor a szomszédos Szlovákia csatlakozott a schengeni övezethez. Hatalmas népünnepély volt abban az utcában, a Ronyva-patak mentén, amelynek két oldalát csaknem száz évig átjárhatatlan határ választott el egymástól. Úgyhogy értem én az összetartozás élményét, még akkor is, ha négymilliárdnyi közpénzbe kerülő, maradandó tájsebbel ünneplik azt a helyiek.
Rontja ugyan a mókát egy műszaki ellenőr, aki arra járt és felsóhajtott, mondván, hogy erre ugyan fel nem teszi a lábát. Mert az építményhez vezető úton odaszáradt betonbuckák vannak, amelyek balesetveszélyesek. A kilengést akadályozó sodronytartó betonpillérek buborékkal vannak tele, ami azt jelenti, hogy nem dolgozták el rendesen az építőanyagot. Az anyacsavar-rögzítés már most több helyen rozsdás. A betonszigetelést védő bütykös lemez fordítva van, a kábeleket védő csövek nem UV-állóak, a várromhoz vezető fémpályára itt-ott ráomlik a föld.
Csodák csodája, a polgármester a Népszava kérdésére kivételesen válaszolt, mondván, hogy „Nem tagadható meg az átvétel a mű olyan hibája miatt, amely, illetve amelynek kijavítása vagy pótlása nem akadályozza a rendeltetésszerű használatot. A híd látogatókat fogad, árbevételt termel, vitathatatlanul rendeltetésszerűen használják.” Szóval minden a legnagyobb rendben. Végül is ilyen ez az összetartozás. Egy kicsit rozsdás, kicsit omladozik, lehet, hogy nem túl biztonságos rálépni, de a magyar ember nem rémül meg. Sufnituning ugyan, de a miénk.
Józsa Márta jegyzete az Útszélen 2024. szeptember 19-i adásában hangzott el. Kiemelt kép: Magyarország kormánya/Facebook
