„Köszönjük,
Publicisztika
Kedvenc szakpolitikusod – Selmeci János jegyzete
Publicisztika

Kedvenc szakpolitikusod – Selmeci János jegyzete

Szóval a Tisza Párt most kap tőlem egy pontot az orvosáért, és a kitűnően felismert lehetőségért, és annak különösen drukkolok, hogy ők megmutassák magukat, végül is nem ártana megtudnunk, hogy végül is kikre szavazott a választók harminc százaléka.

Bohócok Posványoson – Hardy Mihály jegyzete
Publicisztika

Bohócok Posványoson – Hardy Mihály jegyzete

Talán a hely szelleme, Bálványos okozza Németh Zsolt fejében ezt a nagy Trump-bálványozást. Még szerencse, hogy pár órával korábban ugyancsak ő, ünnepélyesen átadott egy szippantós kocsit is Posványoson. Úgy látom, szükség lesz rá…

Jönnek a hírek! – Szénási Sándor jegyzete
Publicisztika

Jönnek a hírek! – Szénási Sándor jegyzete

Mármost a nemtürk, nemorosz, és egyéb, ezektől elhatárolódó média felhívja arra a figyelmet, hogy Azerbajdzsánban a kormánykritikus aktivistákat 1. börtönben tartják, 2. meg is kínozzák őket, arról meg szó sem lehet, hogy az azeri nyilvánoságban bárki összevissza fecsegjen, ha mégis megteszi, lásd az első, és a második pontot.

1500 milliárd már a zsebben – Kárpáti Iván jegyzete
Publicisztika

1500 milliárd már a zsebben

Ez abból jött össze, hogy kurva vastagon fog a ceruza, amikor öntik a tengernyi betont, vagy éppen drágán adnak szolgáltatásokat olyan cégeken keresztül, amiket még állami megrendelésekkel is megtámogatnak. Nem akarok senkit elkeseríteni, de a helyzet az, hogy történjen bármi is, ezt a vagyont jogállami kereteket között már soha nem tudjuk visszaszerezni.

Nemzeti Múzeum 2222 – Dési János jegyzete
Publicisztika

Nemzeti Múzeum 2222 – Dési János jegyzete

Demeter Szilárd azon aggódik, hogy lesz-e 2222-ben (miért pont akkor?) még magyar kultúra. Ezt kell megvédeni a libsibolsi brüsszelista, migráns csürhétől vagy mi. Fogalmam sincs, mi lesz 2222-ben, és csak remélni tudom, ha lesz magyar nyelv és kultúra, amely talán olyan erős, hogy még D. Sz-t is túlélheti, akkor elhelyezik ezt a kiperelt pályázatot egy múzeumban, ahol bemutatják az orbáni rendszerben tenyésző szolgalelkűséget, pitiánerséget, politizáló nagyképűséget, a mindent a politikai haszonszerzés szolgálatába állító világot.

A rendszer arra épül, hogy az erősebb felrúgja a gyengébbet – Dési János jegyzete
Publicisztika

Az erősebb felrúgja a gyengébbet

Nem mondom, hogy azért rúgja fel egy karateedző a rábízott gyermeket, mert a belügyminiszter vezeti az oktatás ügyét – de valamiféle összefüggés – metaforikus változat – mégiscsak felsejlik. Hiszen a rendszer arra épül, hogy az erősebb felrúgja a gyengébbet, szakszerűen, kíméletlenül.

Klímamisszió – Selmeci János jegyzete
Esti gyors

Klímamisszió – Selmeci János jegyzete

Néhány hét múlva azonban eltűntek a címlapokról az elromlott klímákról szóló hírek. Az utasok újra használni tudták a vasutat, és el sem párolognak közben, a kórházakban újra műtöttek, és a meleg miatti halálozások száma is csökkent. A gazdasági minisztériumban egy lakossági klíma pályázaton dolgoztak, ügyelve arra, hogy a legszegényebbeket kizárják belőle, klímát pedig csak bizonyos cégektől vásárolhassanak a családok.

Reiki – Szénási Sándor jegyzete

10/04/2024 18:00

| Szerző: Szénási Sándor

A reiki, bulvárszint ide, vagy oda, régóta áthatja nemcsak a kórházi világot, de a közéletet, sőt a politikát is, ergo azt is régóta tudjuk, hogy a kézrátétel igenis boldoggá teszi a magyart, másra már nem is vágyik.

2024. április 10. Esti gyors-részlet (2024.04.10. Szénási Sándor jegyzete)
04:08
00:00
Az egészségügy legújabb vívmánya a kézrátételes gyógyítás, ami teljesen logikus fejleménye a hazai állapotoknak, ugyanis sem komoly állami pénz, sem gyógyszer, sem költséges technika nem kell hozzá, jószerével orvos sem, csodálkozunk is, hogy a kormány nem csapott le rá korábban, méghozzá mohó üzemmódban.

A módszer ugyanis olyan embereknél is helyreállíthatja a testi és mentális harmóniát, akik egyébként betegként csak terhelnék az ellátó rendszert, tekintve, hogy hívei szerint a reiki alkalmazhatósága korlátlan. A minden tekintetben feltámadott exbetegek üdvös távolmaradása így lehetővé teszi, hogy a kormány az ellátásban még véletlenül ottfelejtett maradék pénz zömét is gond nélkül lenyúlhassa.

Szerezhet belőle egy vidéki repteret is. Vagy megtízszerezheti a Magyar Péter elleni lejáratókampány költségeit, ami a pénzégetés különösen hatékony módja, még jobb, mint dupla áron orosz gázt venni.

Amiről beszélünk, az a reiki, és jelenleg az orosházi kórház alkalmazza. A reiki a huszadik század végefelé terjedt el a világban, egyébként nem ősi gyógymód, kitalálója, a japán Mikao Usui 1920 táján álmodta meg. Egy leírás szerint a lényege: a csatornázott univerzális energia segítségével a testben levő toxinok, energetikai blokkok feloldása, ami szemben az allopatikus gyógymódokkal, mindig a gyökér okot szünteti meg.

Nem, most nem megyünk bele abba, hogy mi az az allopatikus, hagyjunk valamit a jövő hétre is.

Ami a fő: a kézrátétel megteremti bennünk a testi-lelki boldogságot, ami a magyar egészségügy működésének amúgy nem sajátja, különösen a műtő előtti reggel nyolctól este hétig tartó várakozás esetén, aminek egyszer magunk is tanúi voltunk.

Amúgy a reikit az orvosok nem tekintik megbízhatónak, ám népszerű és ingyenes, a kórház sem fizet  érte, ezt az Egészségfejlesztési Iroda teszi meg, illetve az irodák lánca, amely uniós forrásból jött létre, és az egészségtudatosság fejlesztését végzi a helyi közösségekben. Ami jó dolog.

Persze, akadékoskodók mindig vannak. Az orosházi kórház egyik munkatársa szerint a reiki bevezetése a korábban normálisan működő Iroda elfajzása, a kézrátétel pedig egyenesen kuruzslás. "Ez már bulvárszint", írja levelében.

Nem értjük ezt a kései siratót. A reiki, bulvárszint ide, vagy oda, régóta áthatja nemcsak a kórházi világot, de a közéletet, sőt a politikát is, ergo azt is régóta tudjuk, hogy a kézrátétel igenis boldoggá teszi a magyart, másra már nem is vágyik. Simogató ujjak alatt fekszik szétvetett végtagokkal, vetített képek űzik ki tudatából a csökönyös valóságot, az érintés melegében álmodja magát boldognak, védettnek, valakinek.

Bár.

Az igaz, hogy egyszer a reikinek is vége van. Az átlagos, általában egy, néha két kezelő által végrehajtott kúra egy, másfél órát jelent, súlyos esetben kettőt. Ezután a már többször említett boldogságérzet persze kitölti az ember belső tereit, ám egy idő után furcsa üresség támad benne, viszketegség lepi el a bőrét, és arra is gondolhat, hogy a korábban bársonyos kéz ujjai mintha megváltoztak volna, sprődek lettek, érdesek, fel is sértik néhol a felhámot, szóval kellemetlenek.

Ideje lenne áttérni egy mozambiki módszerre. Az is kézrátételes, amúgy proximális közvetító imának, PIP-nek hívják, a pünkösdisták különösen szeretik. Ez is mindent gyógyít, tán még a halált is. Sok embernek segít, mondja egy orvos, még akkor is, ha csak placebo.

Pont nekünk való.

Szénási Sándor jegyzete az Esti gyors 2024. április 10-i adásában hangzott el.