Cifraszűr és alibibeszédek – Neuman Gábor jegyzete
Véletlenül a köztévé egyik csatornáját néztem, elbambultam. A Hungarikum Díjátadó Gála ment, Navracsics Tibor állt a színpadon. Olyan volt az egész, mintha a '70-es évek valamelyik május elsejéjén ünnepi beszédet mondott volna Korom elvtárs, vagy Berecz elvtárs...
Szegény éhes magyar választó lakomája
És akkor jött Magyar Péter, aki eddig nem volt rajta az étlapon, bár nem tűnik tökéletesen finomnak, és félelmetesen hasonlít is az egyik korábbi főételre, de a reménytelenül éhes ellenzéki választóknak, akikkel már tényleg minden rosszat megetettek, most reményt ad arra, hogy legalább egy kicsit jól lehet lakni.
Csatamező vagy Lipótmező?
Az Alapjogokért Központnak sikerült összetrombitálnia Budapestre Európa és a világ politikai söpredékét (nyilván költségvetési adóforintokkal bőkezűen felvértezve), akik kétnapos dzsemborijukkal próbálják megtámogatni a magyar miniszterelnök európai kampányát.
Élünk egy vegyi csík alatt – Szénási Sándor jegyzete
A chemtrail ugyebár egy vegyi csík, amit nemcsak a katonai, de a polgári repülőgépek is maguk után húznak-vonnak, hogy a belőlük kihulló méreggel megritkítsák a Föld népességét, hogy aztán a maradékot egy szűk elit uralma alá vonhassa. Állítólag nanorobotokat is szórnak, amelyek belélegezve agyvérzést, infarktust, esetleg agysorvadást okoznak, bár ez utóbbi a teória hívei között már post festa.
A falusi miniszterelnök – Kárpáti Iván jegyzete
A vidékből is inkább azt szereti, amit egykor a főnemesek, több ezer négyzetméter bizonyítja ezt Hatvanpusztán, ha a Holdról nem is, de repülőről jól látható.
Pészah – Dési János jegyzete
Nem kell az egyiptomi szolgasághoz mérni természetesen a helyzetünket, mert haj' de örült volna az az egyiptomi rabszolga, ha csak az lett volna a gondja, hogy elveszik a színházát, meggyalázzák a moziját, birtokba veszik a könyvkiadását, leigázzák az iskoláját, félkegyelmű nyaloncokkal hazudják tele a világot és ellopják még, a... hmm mi is legyen a példa.... Megvan! Ha a fáraó kedvenc gázszerelője a nevére veszi a piramisokat és az egész Nílus partot felparcellázza, lebetonozza és jó pénzért kiárusítja.
Karosszék – Józsa Márta jegyzete
Most végez az a generáció, amely már kizárólag a Nemzeti Alaptantervnek nevezett kurzusideológia szerint érettségizik.
Előjáték, nem tudni mihez - Szénási Sándor jegyzete
Az világos, hogy Magyar, itt most nem részletezhető okok miatt kinyitotta egy sokkal zártabbnak hitt közösség jelentékeny részét.
Mindenkinek megvan a maga Gorenje – Dési János jegyzete
23/12/2023 15:04
| Szerző: Dési János/Klubrádió
Ha ez az új diktatúra (autokrácia, féldiktatúra, maradék-köztársaság stb.) nem termeli ki a demokratákat, akik tudják, hogy ha nincs szabadság, akkor rövidesen a többség számára eltűnik fridzsider és újra csak egyfajta joghurtot lehet majd venni, akkor nincs sok esély. Igaz, mamelukként, de még rabszolgaként is lehet élni - hát nem így élt az emberiség többsége a teremtés óta?
- Maradnál?
- Olyan nem fordulhat elő
- Azt azért már nem merik
- Nekik se lenne jó
- Azt már a nép se hagyná
- Meg a pénz is csak ideér a végén. Az meg kell
- Maradnál és vigasztalod magad?
- Hogy olyan nincs, hogy kilép nekünk
- Maradnál?
- És miben bízol akkor?
Jogállam? Itt? De hiszen mindent megmondott előre. “Európán kívűl is van élet.” Van persze. Csak milyen. 2014. december közepe, Bloomberg interjú: a fékek és ellensúlyok rendszerének, azaz a hatalom megosztásának nincs értelme.
2023 december: S hol van a hatalom ma már megosztva?
Demokrácia? A dolgozó nép okos gyülekezete majd megvédi Európát?
A demokráciához demokraták kellenek. De hány demokrata kell. Egy? Száz? Millió? A választók harmada? (Ennyi elég egy diktatúra szavazás útján való létrehozására is.)
És kell az?
A demokráciát nem lehet megenni. Különben is, addig volt jó, amíg Kádár élt. Ha nincs Kádár jó lesz az Orbán is? Kolbász legyen a kerítés is. És kit érdekel, hogy ki indíthat eljárást az Alkotmánybíróság előtt, készül e jegyzőkönyv a kormányüléseken és késő este beadott törvények és titkos szabályok irányítják a vészhelyzetbe merevedett ország életét.
Nem mer kilépni, mert a nép is maradni akar? Nézzünk a feneketlen mélységű múlt kútjába.
A magyar demokráciának, a jogállam létrejöttének volt két kitüntetett pillanata mindenképpen. Igaz, 1989-ben, vagyis egy jó emberöltővel korábban.
Nagy Imre újratemetése a Hősök terén és a köztársaság kikiáltása a Parlament előtt.
A korabeli tudósítások szerint sokan mentek el ezekre az eseményekre és tényleg, sem a Hősök tere sem a Kossuth tér nem kongott. De azt sem lehet mondani, hogy soha nem látott tömegek vonultak volna fel hitet tenni a szabadság és a jogállam mellett. Ha a nevezetes 1957. május elsejei képet odatesszük a temetéséé mellé, hát, hát. Ahogy a köztársaság kikiáltása sem vonzott többeket valójában, mint egy diktatúrába hanyatló párt választás előtti erődemonstrációja.
Na és hányan mentek el a meghaladni kívánó diktatúrát jelképező Kádár temetésére, álltak sorba a ravatalánál? Kádár a kiszámítható rossz. Az ötéves Trabant kiutalás, a háromévenként útlevél, a Trapper farmer és a borjúlábszár pult alól.
A demokrácia hajnala. Hol a boldogság mostanában? A vasfüggöny leomlik.
Hová, hová? Bizony, 1989-ben A Mariahilfer Strasse felé lódultak meg a népek. Gorenje hűtőgépért, kétkazettás magnóért, Fa tusfürdőért. A demokrácia és a jogállam már szépen közeledett, ami a széles néptömegeknek annyit jelentett, hogy a nagymama valutakeretével felvértezve végre hozzá lehet jutni olyan alapvető dolgokhoz, amelyek egy átlagos nyugati polgárnak a mindennapjaihoz tartoztak már rég.
Miközben itt késhegyre menő viták folytak a köztársasági elnök megválasztásának módjáról, alig 250 kilométerrel arrébb egymás sarkát taposva kapkodták az emberek a teflonos lábast, és a friss őrölt kávét vákumzárral.
Innen nézve az is szép, hogy annyian kiálltak a tanárok mellett, vagy támogatják a még létező független világot, a Klubrádiót vagy a színházakat, könyveket vesznek – miközben a közösből ömlik a pénz a zsebükbe. Bécs egyre messzebb megint.
Akkor menthetetlen? Ha ez az új diktatúra (autokrácia, féldiktatúra, maradék-köztársaság stb.) nem termeli ki a demokratákat, akik tudják, hogy ha nincs szabadság, akkor rövidesen a többség számára eltűnik fridzsider és újra csak egyfajta joghurtot lehet majd venni, akkor nincs sok esély. Igaz, mamelukként, de még rabszolgaként is lehet élni - hát nem így élt az emberiség többsége a teremtés óta?
Csak kicsit elszemtelenedtünk attól a Gorenjétől, mert azt hittük ez jegyben jár a szabadsággal.
Hát erre a hitre alaposan ráfáztunk.
Dési János jegyzete a Hetes Stúdió 2023. december 23-i adásában hangzott el.
