Köszönjük, hogy támogatják a Klubrádiót
Publicisztika
Kié a holnap? - Szénási Sándor jegyzete
Publicisztika

Kié a holnap? - Szénási Sándor jegyzete

Az El Pais nevű baloldali, egyébként a legolvasottabb spanyol lap nemrég, némileg rémülten, leközölt egy felmérést a fiatalok pártválasztásáról, ami a Vox, az autonóm közösségek jogait tagadó, antifeminista, homofób, euroszkeptikus, és persze bevándorlás ellenes párt egyértelmű tarolását mutatja.

Állatkertek és politikai vonzataik - Dési János jegyzete
Publicisztika

Állatkertek és politikai vonzataik - Dési János jegyzete

Egy időben mindenféle városban, amerre jártam, megnéztem az állatkertet, van összehasonlítási alapom. Magyarországon talán a szegedi mérhető hozzá. Csak annak most nincs politikai vonzata, szóval arról majd egyszer egy másik műsorban. És most, hogy utána néztem, az egykori szürke, unalmas és senkit sem érdeklő nyíregyházi vadasparkból az 1996-ban kinevezett igazgató, Gajdos László és csapata csinált egy jó helyet.

Korunk jogara – Dési János jegyzete
Publicisztika

Korunk jogara – Dési János jegyzete

Ez csak a néphülyítés része, s a népnek mindig akad egy uszulni való szelete, amelynek tagjai imádják az ilyesmiket, mert akkor sokkal jobban lehet gyűlölködni. Gyűlölök, tehát vagyok. Lengessük hát az arany WC kefét lelkesen, forgassuk a fejünk fölött, miközben cöfcöfcöf csatakiáltásokat hallatunk a művelt világ elleni támadáskor. Az arany WC kefe korunk jogarja.

Mindenkinek megvan a maga Gorenje – Dési János jegyzete

23/12/2023 15:04

| Szerző: Dési János/Klubrádió

Ha ez az új diktatúra (autokrácia, féldiktatúra, maradék-köztársaság stb.) nem termeli ki a demokratákat, akik tudják, hogy ha nincs szabadság, akkor rövidesen a többség számára eltűnik fridzsider és újra csak egyfajta joghurtot lehet majd venni, akkor nincs sok esély. Igaz, mamelukként, de még rabszolgaként is lehet élni - hát nem így élt az emberiség többsége a teremtés óta?

2023. december 23. Hetes Stúdió-részlet (2023.12.23. Dési János jegyzete)
04:46
00:00

- Maradnál?

- Olyan nem fordulhat elő

- Azt azért már nem merik

- Nekik se lenne jó

- Azt már a nép se hagyná

- Meg a pénz is csak ideér a végén. Az meg kell

- Maradnál és vigasztalod magad?

- Hogy olyan nincs, hogy kilép nekünk

-  Maradnál?

-  És miben bízol akkor?

Jogállam? Itt? De hiszen mindent megmondott előre. “Európán kívűl is van élet.” Van persze. Csak milyen. 2014. december közepe, Bloomberg interjú: a fékek és ellensúlyok rendszerének, azaz a hatalom megosztásának nincs értelme.

2023 december: S hol van a hatalom ma már megosztva?

Demokrácia? A dolgozó nép okos gyülekezete majd megvédi Európát?

A demokráciához demokraták kellenek. De hány demokrata kell. Egy? Száz? Millió? A választók harmada? (Ennyi elég egy diktatúra szavazás útján való létrehozására is.)

És kell az?

A demokráciát nem lehet megenni. Különben is, addig volt jó, amíg Kádár élt. Ha nincs Kádár jó lesz az Orbán is? Kolbász legyen a kerítés is. És kit érdekel, hogy ki indíthat eljárást az Alkotmánybíróság előtt, készül e jegyzőkönyv a kormányüléseken és késő este beadott törvények és titkos szabályok irányítják a vészhelyzetbe merevedett ország életét.

Nem mer kilépni, mert a nép is maradni akar? Nézzünk a feneketlen mélységű múlt kútjába.

A magyar demokráciának, a jogállam létrejöttének volt két kitüntetett pillanata mindenképpen. Igaz, 1989-ben, vagyis egy jó emberöltővel korábban.

Nagy Imre újratemetése a Hősök terén és a köztársaság kikiáltása a Parlament előtt.

A korabeli tudósítások szerint sokan mentek el ezekre az eseményekre és tényleg, sem a Hősök tere sem a Kossuth tér nem kongott. De azt sem lehet mondani, hogy soha nem látott tömegek vonultak volna fel hitet tenni a szabadság és a jogállam mellett. Ha a nevezetes 1957. május elsejei képet odatesszük a temetéséé mellé, hát, hát. Ahogy a köztársaság kikiáltása sem vonzott többeket valójában, mint egy diktatúrába hanyatló párt választás előtti erődemonstrációja.

Na és hányan mentek el a meghaladni kívánó diktatúrát jelképező Kádár temetésére, álltak sorba a ravatalánál? Kádár a kiszámítható rossz. Az ötéves Trabant kiutalás, a háromévenként útlevél, a Trapper farmer és a borjúlábszár pult alól.

A demokrácia hajnala. Hol a boldogság mostanában? A vasfüggöny leomlik.

Hová, hová?  Bizony, 1989-ben A Mariahilfer Strasse felé lódultak meg a népek. Gorenje hűtőgépért, kétkazettás magnóért, Fa tusfürdőért. A demokrácia és a jogállam már szépen közeledett, ami a széles néptömegeknek annyit jelentett, hogy a nagymama valutakeretével felvértezve végre hozzá lehet jutni olyan alapvető dolgokhoz, amelyek egy átlagos nyugati polgárnak a mindennapjaihoz tartoztak már rég.

Miközben itt késhegyre menő viták folytak a köztársasági elnök megválasztásának módjáról, alig 250 kilométerrel arrébb egymás sarkát taposva kapkodták az emberek a teflonos lábast, és a friss őrölt kávét vákumzárral.

Innen nézve az is szép, hogy annyian kiálltak a tanárok mellett, vagy támogatják a még létező független világot, a Klubrádiót vagy a színházakat, könyveket vesznek – miközben a közösből ömlik a pénz a zsebükbe. Bécs egyre messzebb megint.

Akkor menthetetlen? Ha ez az új diktatúra (autokrácia, féldiktatúra, maradék-köztársaság stb.) nem termeli ki a demokratákat, akik tudják, hogy ha nincs szabadság, akkor rövidesen a többség számára eltűnik fridzsider és újra csak egyfajta joghurtot lehet majd venni, akkor nincs sok esély. Igaz, mamelukként, de még rabszolgaként is lehet élni - hát nem így élt az emberiség többsége a teremtés óta?

Csak kicsit elszemtelenedtünk attól a Gorenjétől, mert azt hittük ez jegyben jár a szabadsággal.

Hát erre a hitre alaposan ráfáztunk.

Gorenje-turizmus
 
Gorenje-turizmus
 

Dési János jegyzete a Hetes Stúdió 2023. december 23-i adásában hangzott el.