„Köszönjük,
Publicisztika
Kedvenc szakpolitikusod – Selmeci János jegyzete
Publicisztika

Kedvenc szakpolitikusod – Selmeci János jegyzete

Szóval a Tisza Párt most kap tőlem egy pontot az orvosáért, és a kitűnően felismert lehetőségért, és annak különösen drukkolok, hogy ők megmutassák magukat, végül is nem ártana megtudnunk, hogy végül is kikre szavazott a választók harminc százaléka.

Bohócok Posványoson – Hardy Mihály jegyzete
Publicisztika

Bohócok Posványoson – Hardy Mihály jegyzete

Talán a hely szelleme, Bálványos okozza Németh Zsolt fejében ezt a nagy Trump-bálványozást. Még szerencse, hogy pár órával korábban ugyancsak ő, ünnepélyesen átadott egy szippantós kocsit is Posványoson. Úgy látom, szükség lesz rá…

Jönnek a hírek! – Szénási Sándor jegyzete
Publicisztika

Jönnek a hírek! – Szénási Sándor jegyzete

Mármost a nemtürk, nemorosz, és egyéb, ezektől elhatárolódó média felhívja arra a figyelmet, hogy Azerbajdzsánban a kormánykritikus aktivistákat 1. börtönben tartják, 2. meg is kínozzák őket, arról meg szó sem lehet, hogy az azeri nyilvánoságban bárki összevissza fecsegjen, ha mégis megteszi, lásd az első, és a második pontot.

1500 milliárd már a zsebben – Kárpáti Iván jegyzete
Publicisztika

1500 milliárd már a zsebben

Ez abból jött össze, hogy kurva vastagon fog a ceruza, amikor öntik a tengernyi betont, vagy éppen drágán adnak szolgáltatásokat olyan cégeken keresztül, amiket még állami megrendelésekkel is megtámogatnak. Nem akarok senkit elkeseríteni, de a helyzet az, hogy történjen bármi is, ezt a vagyont jogállami kereteket között már soha nem tudjuk visszaszerezni.

Nemzeti Múzeum 2222 – Dési János jegyzete
Publicisztika

Nemzeti Múzeum 2222 – Dési János jegyzete

Demeter Szilárd azon aggódik, hogy lesz-e 2222-ben (miért pont akkor?) még magyar kultúra. Ezt kell megvédeni a libsibolsi brüsszelista, migráns csürhétől vagy mi. Fogalmam sincs, mi lesz 2222-ben, és csak remélni tudom, ha lesz magyar nyelv és kultúra, amely talán olyan erős, hogy még D. Sz-t is túlélheti, akkor elhelyezik ezt a kiperelt pályázatot egy múzeumban, ahol bemutatják az orbáni rendszerben tenyésző szolgalelkűséget, pitiánerséget, politizáló nagyképűséget, a mindent a politikai haszonszerzés szolgálatába állító világot.

A rendszer arra épül, hogy az erősebb felrúgja a gyengébbet – Dési János jegyzete
Publicisztika

Az erősebb felrúgja a gyengébbet

Nem mondom, hogy azért rúgja fel egy karateedző a rábízott gyermeket, mert a belügyminiszter vezeti az oktatás ügyét – de valamiféle összefüggés – metaforikus változat – mégiscsak felsejlik. Hiszen a rendszer arra épül, hogy az erősebb felrúgja a gyengébbet, szakszerűen, kíméletlenül.

Klímamisszió – Selmeci János jegyzete
Esti gyors

Klímamisszió – Selmeci János jegyzete

Néhány hét múlva azonban eltűntek a címlapokról az elromlott klímákról szóló hírek. Az utasok újra használni tudták a vasutat, és el sem párolognak közben, a kórházakban újra műtöttek, és a meleg miatti halálozások száma is csökkent. A gazdasági minisztériumban egy lakossági klíma pályázaton dolgoztak, ügyelve arra, hogy a legszegényebbeket kizárják belőle, klímát pedig csak bizonyos cégektől vásárolhassanak a családok.

Mindenkinek megvan a maga Gorenje – Dési János jegyzete

23/12/2023 15:04

| Szerző: Dési János/Klubrádió

Ha ez az új diktatúra (autokrácia, féldiktatúra, maradék-köztársaság stb.) nem termeli ki a demokratákat, akik tudják, hogy ha nincs szabadság, akkor rövidesen a többség számára eltűnik fridzsider és újra csak egyfajta joghurtot lehet majd venni, akkor nincs sok esély. Igaz, mamelukként, de még rabszolgaként is lehet élni - hát nem így élt az emberiség többsége a teremtés óta?

2023. december 23. Hetes Stúdió-részlet (2023.12.23. Dési János jegyzete)
04:46
00:00

- Maradnál?

- Olyan nem fordulhat elő

- Azt azért már nem merik

- Nekik se lenne jó

- Azt már a nép se hagyná

- Meg a pénz is csak ideér a végén. Az meg kell

- Maradnál és vigasztalod magad?

- Hogy olyan nincs, hogy kilép nekünk

-  Maradnál?

-  És miben bízol akkor?

Jogállam? Itt? De hiszen mindent megmondott előre. “Európán kívűl is van élet.” Van persze. Csak milyen. 2014. december közepe, Bloomberg interjú: a fékek és ellensúlyok rendszerének, azaz a hatalom megosztásának nincs értelme.

2023 december: S hol van a hatalom ma már megosztva?

Demokrácia? A dolgozó nép okos gyülekezete majd megvédi Európát?

A demokráciához demokraták kellenek. De hány demokrata kell. Egy? Száz? Millió? A választók harmada? (Ennyi elég egy diktatúra szavazás útján való létrehozására is.)

És kell az?

A demokráciát nem lehet megenni. Különben is, addig volt jó, amíg Kádár élt. Ha nincs Kádár jó lesz az Orbán is? Kolbász legyen a kerítés is. És kit érdekel, hogy ki indíthat eljárást az Alkotmánybíróság előtt, készül e jegyzőkönyv a kormányüléseken és késő este beadott törvények és titkos szabályok irányítják a vészhelyzetbe merevedett ország életét.

Nem mer kilépni, mert a nép is maradni akar? Nézzünk a feneketlen mélységű múlt kútjába.

A magyar demokráciának, a jogállam létrejöttének volt két kitüntetett pillanata mindenképpen. Igaz, 1989-ben, vagyis egy jó emberöltővel korábban.

Nagy Imre újratemetése a Hősök terén és a köztársaság kikiáltása a Parlament előtt.

A korabeli tudósítások szerint sokan mentek el ezekre az eseményekre és tényleg, sem a Hősök tere sem a Kossuth tér nem kongott. De azt sem lehet mondani, hogy soha nem látott tömegek vonultak volna fel hitet tenni a szabadság és a jogállam mellett. Ha a nevezetes 1957. május elsejei képet odatesszük a temetéséé mellé, hát, hát. Ahogy a köztársaság kikiáltása sem vonzott többeket valójában, mint egy diktatúrába hanyatló párt választás előtti erődemonstrációja.

Na és hányan mentek el a meghaladni kívánó diktatúrát jelképező Kádár temetésére, álltak sorba a ravatalánál? Kádár a kiszámítható rossz. Az ötéves Trabant kiutalás, a háromévenként útlevél, a Trapper farmer és a borjúlábszár pult alól.

A demokrácia hajnala. Hol a boldogság mostanában? A vasfüggöny leomlik.

Hová, hová?  Bizony, 1989-ben A Mariahilfer Strasse felé lódultak meg a népek. Gorenje hűtőgépért, kétkazettás magnóért, Fa tusfürdőért. A demokrácia és a jogállam már szépen közeledett, ami a széles néptömegeknek annyit jelentett, hogy a nagymama valutakeretével felvértezve végre hozzá lehet jutni olyan alapvető dolgokhoz, amelyek egy átlagos nyugati polgárnak a mindennapjaihoz tartoztak már rég.

Miközben itt késhegyre menő viták folytak a köztársasági elnök megválasztásának módjáról, alig 250 kilométerrel arrébb egymás sarkát taposva kapkodták az emberek a teflonos lábast, és a friss őrölt kávét vákumzárral.

Innen nézve az is szép, hogy annyian kiálltak a tanárok mellett, vagy támogatják a még létező független világot, a Klubrádiót vagy a színházakat, könyveket vesznek – miközben a közösből ömlik a pénz a zsebükbe. Bécs egyre messzebb megint.

Akkor menthetetlen? Ha ez az új diktatúra (autokrácia, féldiktatúra, maradék-köztársaság stb.) nem termeli ki a demokratákat, akik tudják, hogy ha nincs szabadság, akkor rövidesen a többség számára eltűnik fridzsider és újra csak egyfajta joghurtot lehet majd venni, akkor nincs sok esély. Igaz, mamelukként, de még rabszolgaként is lehet élni - hát nem így élt az emberiség többsége a teremtés óta?

Csak kicsit elszemtelenedtünk attól a Gorenjétől, mert azt hittük ez jegyben jár a szabadsággal.

Hát erre a hitre alaposan ráfáztunk.

Gorenje-turizmus
 
Gorenje-turizmus
 

Dési János jegyzete a Hetes Stúdió 2023. december 23-i adásában hangzott el.