Sem tudás, sem intelligencia - Rózsa Péter jegyzete
Orbán semmihez sem ért. Mármint semmilyen szakmához. A joghoz sem, mert a régi rendszerben diplomázott, a rendszerváltás után nem gyakorolta sem az ügyvédséget, sem mást, a szakmában. A gazdasághoz sem ért, mert soha nem szerzett tapasztalatot ott, sem vállalkozóként, sem menedzserként, sem máshogy. A humán területekhez sem, mert részint azokat többnyire megveti, lenézi, meg sem fordult ott fiatal korában, mert nem volt ideje két focimeccs között például színházba járni sem.
Forgasd a madarat – Szénási Sándor jegyzete
Az amerikaiak, és a művelt világ egy része is úgy véli, hogy Trump emberi és hétköznapi tettei talán tiszteletlenek itt-ott, de az, hogy bemutat bárkinek, hogy elvesz bármit, ami megtetszik neki, olajat, országot, hogy nyakát szegi a polkorrekt beszédnek, hogy egészséges módon annyira olvasatlan és tudatlan, hogy a vele beszélgető tábornokok azt állítják, egy ötévessel próbálnak dűlőre jutni, szóval mindez igenis tetszik.
DJ-pult Teheránban - Kárpáti Iván jegyzete
A legkeményebb rendszerek sem tudják végleg kiirtani az emberi vágyat a szabadságra. El lehet fojtani, de megszüntetni nem. És amíg Teherán utcáin zene szól, fiatalok táncolnak, addig van remény.
Zebrasteak Hatvanpuszta-módra, felcsúti körettel - Dési János jegyzete
Az ínyencek egyik kedvence a Zebrasteak Hatvanpuszta-módra, felcsúti körettel, uborkafával, diktatúra-öntettel.
Hóhányók – Józsa Márta jegyzete
Megvalósult a nemzeti hókotró ökumené, pártállásától függetlenül valamennyi politikai aspiráns hólapátot ragadott, abban a szent meggyőződésben, hogy erőfeszítéseik maradandó nyomot hagynak az áprilisi szelek idejére is. Nincs annyi kamera a földön, hogy ábrázolni tudna valamennyi lelkesen hóeltakarító politikust.
Hógolyó - Szénási Sándor
Hó, pláne ennyi, évek óta nem kínálta fel magát politikai nyersanyagnak …
Trump barátsága - Selmeci János jegyzete
Donald Trump barátsága tényleg olyasmi, amiért illethetné valamiféle dicséret a magyar külpolitikát, pláne ha nem lennénk öri-hariban mindenki mással, én anno azt gondoltam, hogy Trump eljövetele ad egy utolsó lehetőséget a miniszterelnöknek a helyesebb, az orosz elnök fenekétől elfelé vezető irány megtalálására.
Bepillantás a NER hátsó udvarába - Rózsa Péter jegyzete
Mert hiszen valamitől elborult a NER vezérek és lovagok agya, amikor hagymázos, nemzeti jelszavak és tételmondatok zsolozsmázása közben leépítették a maradék jogállami intézmények és jogi keretek rendszerét, kirabolták a költségvetést, közpénzt szivattyúztak át a magánszférájukba, és nem érdekelte őket az sem, hogy végül is azt a tyúkot vágják le, aminek a tojása korábban a sikeres fejlődés záloga volt. Nem jön pénz, de majd lesz valami.
Gordon István: Gyűlölet és balítélet
16/11/2023 13:58
| Szerző: Gordon István
Andrzej Duda államfő úgy tett és tesz, mintha nem tudná, ki hány szavazatot szerzett a választáson. Ezzel blokkolja egy olyan kormány megalakítását, amelynek komoly többsége van.
Egy hónappal ezelőtt világszerte sokak figyelme fordult a lengyelországi parlamenti választás felé. A végeredmény ismert: a legtöbb szavazatot a Kaczynski vezette kormánypárt szerezte, de elért mandátumaik száma messze elmaradt a demokratikus ellenzék koalícióját alkotó pártoké mögött. A józan ész és a kegyetlen számok egyértelműen azt sugallták, hogy a Jog és Igazságosság Pártja – nyolc év elteltével – kénytelen búcsút inteni a számára oly’ édes ízű hatalomnak.
Csakhogy a sugallat nem jutott el mindenkihez, a hatalomvesztés szele ugyanis kimondottan rossz hatással van a józan észre…
A parlament 460 fős alsóházában az ellenzék 248 képviselői helyet szerzett, míg a kormánypártnak csupán 194-re futotta. Ez minimum 37 mandátummal kevesebb, mint amennyivel törvényalkotásra képes lehet egy kormány. Ez pedig nagyon sok. Tegyük hozzá, hogy az elmúlt esztendőben sem mindig sikerült a kormánypártnak teljes létszámban (50% +1 fő) megjelennie szavazáskor az ülésteremben. Így fordulhatott elő, hogy a kormánypárthoz közeli házelnök asszony egy alkalommal újra szavaztatta a képviselőket, míg meg nem lett a többség.
A számok, mint említettem, kegyetlenek és makacsok. De hiába! A kormánypárti PiS egyes vezetői és tagjai még mindig nem tudják elviselni a választáson elért vereséggel egyenértékű győzelmüket, vagyis, hogy elkerülhetetlen a hatalom átadása a gyűlölt ellenzéknek és még inkább annak gyűlölt vezetőjének, Donald Tusknak.
A választás után a Szejm első ülése természetesen a himnusszal vette kezdetét, no meg egy üres hellyel a képviselői padsorokban. Kaczynski széke maradt gazdátlanul, de tulajdonosa aztán idővel megérkezett. Duda elnök a kötelező tiszteletkörök után méltatta az elmúlt nyolc esztendőt, annak politikai irányítóit, remek, mindent felülmúló sikereit. Ja, hogy ezt a nép, az a bizonyos istenadta másképpen látta, sőt ezt érzékletesen érzékeltette is a választáson, ráadásul azon a választáson, amelyen a szavazásra jogosultak csaknem 75%-a vonult az urnákhoz, egyáltalán nem zavarta az – állítólag korábban Golyóstollnak becézett – államfőt, viszont jelezte, hogy a jövőben szigorúbban él majd vétójogával.
És ezután következtek a parlament elnökségébe történő szavazások. Elsőkét magát az új házelnököt választották meg. A Polska 2050 párt elnöke, Szymon Holownia utcahosszal előzte a PiS jelöltjét, a korábbi házelnök asszonyt, aki a fentebb idézett apró csínytevésen kívül is néha megkeserítette az akkori ellenzék életét. Volt is nagy felhördülés, de a számok megint csak önmagukért beszéltek. És tették ezt még inkább a helyettesek megszavazásakor. Mintha a PiS nem is létezett volna! A fennmaradó öt helyre valamennyi parlamenti párt kapott képviseleti lehetőséget. Csak a PiS nem! Hmmm…
Az új házelnök ezután az ügyvezető kormány azon minisztereit hívta sorban a pulpitusra, akik úgy érezték, lenne mondanivalójuk. A részletek talán fölöslegesek is, a lényeg: többen közülük nem voltak képesek indulataikon uralkodni és néha kocsmai szintű megnyilvánulásokra ragadtatták magukat. Mint például Zbigniew Ziobro (igazságügy), akit a mi házelnökünk ezért minimum életfogytiglanra ítélt volna. Mivel közben lejárt a miniszter ideje, a házelnök – némi toleranciával – elvette tőle a szót. Nos, ekkor ugrott a házelnök elé az évek óta komoly térdbántalmakkal küszködő Kaczynski pártelnök, bemutatkozva, mint miniszterelnök(!?!), akinek bármikor joga van megszólalni a Szejmben.
Nincs értelme folytatni, mert ennyiből is kiderül, hogy a történtek méltatlanok voltak egy új parlament megalakulási ceremóniájához. De azért befejezésül még egy apró gondolat. A hatalomtól és a Szejmtől búcsúzó volt miniszterek megfontolatlan, vagy éppen megfontolt(?) durva fellépései részben Duda elnök hibájaként is értékelhetők. Az államfő úgy tett és tesz a mai napig, mintha nem tudná, ki hány szavazatot szerzett a választáson. Ezzel blokkolja egy olyan kormány megalakítását, amelynek komoly többsége van.
De fogalmazhatunk úgy is, hogy Andrzej Duda nyíltan szembefordult a lengyel nép akaratával.
