Kardos András: Kiszera méra bávatag
Mindezt azért mondtam el, mert az a politikai bódulat, amelyet Orbán gátlásnélküli hatalomvágytól, vagyongyarapodástól, az ellenzék, a "progresszívok" elleni gyűlölettől vezetve, immár több mint egy évtizede gyakorol, úgy nyerhette el hitelét hárommillió embernél, hogy még a vele nem egyetértő értelmiség számára is – mint most láttuk – eladta önmagát és ezt a kiszera méra bávatag nyelvet egy új világ teremtő varázslójaként.
Gábor György: Kövér László istenes iránytűje
És csak szíves emlékeztetőül hoznám fel Ferenc pápa elhíresült szavait, őszintén remélve, hátha még Kövér agytekervényeit is képes lesz bejárni ennek a "demens vénembernek" a sűrűn idézett álláspontja: Sokkal inkább egy irgalmas ateista, mint egy templomba járó, de szívtelen keresztény!"
Gábor György: Járt utakon, kitaposott ösvényeken
Annak idején, Rákosi Mátyás születésének 60. évfordulóján az Operaházban rendezett ünnepségen Dobi István a beszédét azzal kezdte, hogy a nagy ünnep fényét azon nyomban igyekezett kozmikus magasságokba emelni, s rétori bravúrral mindjárt az első mondatában, internacionalista auftaktként és nemzeti antréként, mintegy dialektikusan, továbbá leheletszerű eleganciával kifejezve a politikai miheztartás halkan, ámde annál határozottabban javasolt és támogatásról biztosított ösvényét, felhívta a figyelmet arra, hogy Rákosi elvtárs születésnapja növeli hálánkat és hűségünket a nagy felszabadítónk és támaszunk, a testvéri Szovjetunió és a hatalmas Sztálin iránt.
Vásárhelyi Mária: Hős apák, cserbenhagyott gyermekek
Suhajda Szilárdnak egy számomra nehezen érthető extrém sport, Szilágyi Józsefnek az igazság és a magyar szabadság volt a szenvedélye. De vajon lehet-e bármilyen szenvedély fontosabb egy gyermeknél, aki kizárólag azért született a világra, mert mi így döntöttünk?
Kardos András: Hős vagy áldozat?
Az biztosan alapkérdés, hogy érdemes-e akkora kockázatot vállalni, amelyet Suhajda Szilárd vállalt azért, hogy oxigénpalack nélkül megmássza a Mount Everestet.
Csillag István: Tízévente
"A szépen, nemesen és választékosan élő Orbán-elitnek Orbán nyomdokaiba lépve el kell jutnia a közpénz magáncélra való felhasználásától (sikkasztás), az ellenfél ellenséggé nyilvánításáig, majd a közösen elfogadott szabályok saját személyes érdekeikre írásától az idegen érdekek gátlástalan kiszolgálásáig."
Gábor György: Ráhel és a pünkösdi tananyag
A tanulás zsidó hagyományából átvett újszerű elemmel jelentkezett a Corvinus Egyetem és a miniszterelnök saját lábán álló és a saját férjének cégét képviselő Orbán Ráhel. A család, Ráhel és István a zsidó sávuot elsőrendűen fontos üzenetét közvetítették, amelynek készséggel biztosított helyet a Corvinus Egyetem.
Fleck Zoltán: Hogyan legyünk nagyon kicsik
"Magyarország zsugorodik. A szó szoros értelmében, mennyiségi és minőségi szempontból, gazdaságilag és kulturálisan és képletesen is, szava semmit nem ér, álláspontja megkerülendő, szándékai tisztátlanok."
Fleck Zoltán: Autokratikus szalonnából nem lesz jogállami kutya
29/04/2023 12:52
| Szerző: Fleck Zoltán
A több mint egy évtizedes következetes autonómiákat felszámoló politika a közoktatásban, a felsőoktatásban, a tudományban, a szakmai testületekben és a közjogi intézményekben radikálisan csökkentette annak esélyét, hogy a függetlenség professzionális gondolkodásmódjával rendelkezők jelenjenek meg a közjogi pozíciókban. Az igazságszolgáltatás intézményei ismét a kontraszelekció jeleit mutatják.
A címben jelzett képzavar nem véletlen. Az Orbán-rezsim inkább tűnik olyan zsírszalonnának, ami kicsúszik a fogásokból, állaga reménytelenné tesz minden lényegi formázást. A jogállamot is jobb őrkutyaként látnunk, amely vigyázza jogainkat és visszakergetné a végrehajtó hatalmat a neki kijelölt karámba. Minden látványos erőfeszítés és siker-propaganda ellenére e magyar zsírdarab aligha lesz kutyaforma. Pedig nagy díjat tűztek ki e teljesítményre, sok milliárd forint folyna be ismét az Orbán-kormány kezei alá. Az Európai Unió, amely mozgásképtelenné hizlalta e magyar sertést, talán már észrevette, hogy egészségtelen terméket segített világra.
A hírek arról szólnak, hogy a magyar kormány az igazságszolgáltatás némi átalakításával újabb hízókúrának nézhet elébe. Két feltétel kell ahhoz, hogy komolyan hihessünk abban, hogy akadálytalanná válik az európai pénzcsapok kinyitása. Egyrészt el kell tekintenünk a jogállam és demokrácia összetett, nem csak intézményeken alapuló lényegétől. Ez a feltétel a rezsim emberei és kiszolgálói körében eleve adott. Másrészt úgy kell gondolnunk az európai döntéshozókra, mint akiknek még ma sincs fogalmuk a magyar autokrácia működési logikájáról. Aki nem hisz a jogállami mérföldkövek teljesíthetőségében, az nem borúlátó, hanem optimista az európai demokrácia életképességét illetően. Milyen felelős döntéshozó az, amelyik képes hinni egy notórius hazudozónak?
Túl sok idő telt el az új magyar autokrácia kiépítésének megkezdése óta. Mára teljesen valószínűtlenné vált egy többé-kevésbé demokratikus Orbán-rendszer. Ennek több oka van, amit éppen az igazságszolgáltatásban történtek illusztrálnak a leginkább. A szervezeti viszonyok stabilizálódtak, a hatáskörök gyakorlása megszokottá vált és a leginkább lényeges posztokon megtörténtek a személycserék. A politikai hatalom és a gazdasági monopóliumok védelmében hozott döntések megszülettek. Lehetséges, hogy az Európai Unió határozott lépéseinek következtében megszűnik az alkotmánybírák átlépési lehetősége a Kúriára megfelelő bírói felkészültség nélkül. De már a megfelelő kádereket régen kinevezték, a Kúria működési rendjét ezek a kinevezettek már átalakították. Lehetséges, hogy egy-egy lényeges intézmény szabályozása hasonlítani kezd a jogállami berendezkedéshez, de aligha kaphat támogatást megfelelő működéséhez az autokratikus intézményi és politikai környezet más elemeitől. Fontos előrelépés lehet, hogy az előzetes döntéshozási eljárásban a bírák nem lesznek akadályoztatva. De mi biztosítja, hogy az ezt az eszközt igénybe vevő bíró nem lesz céltáblája a kormányzati hecckampánynak egy olyan államban, amely módszeresen nem hajtja végre az európai fórumok határozatait? Fontosnak látszhat a Bírói Tanács hatásköreinek érdemivé tétele, de mi akadályozza ebben a környezetben a Tanács tagjai ez év végén esedékes megválasztásának puha befolyásolását? A rezsim logikájából az következik, hogy az egyik mechanizmus lehetetlenné vagy kényelmetlenné válása esetén képes más mechanizmusokat igénybe venni céljai érdekében. Talán nem mindenki felejtette el, hogy a közigazgatási különbíróság tervének kútba esése után kezdték átalakítani és elfoglalni a Kúriát. Ha nem megy egyik módon, megy másként. Az Orbán-rezsim célja semmiképpen nem lehet az, hogy a központ (a főnök) hatalmát korlátozza. Az autokrácia csak olyan helyeken engedhet, ami nem veszélyezteti hatalmát. Nem kockáztathatja a kormányzati hatalom elvesztését vagy a számára fontos politikai, gazdasági ügyek befolyásolási lehetőségeit.
Ráadásul a több mint egy évtizedes következetes autonómiákat felszámoló politika a közoktatásban, a felsőoktatásban, a tudományban, a szakmai testületekben és a közjogi intézményekben radikálisan csökkentette annak esélyét, hogy a függetlenség professzionális gondolkodásmódjával (jogállami mind-set) rendelkezők jelenjenek meg a közjogi pozíciókban. Az igazságszolgáltatás intézményei ismét a kontraszelekció jeleit mutatják.
Sajnálatos módon az Európai Unió hatása megkésett. Mire felismerte annak veszélyét, hogy a tagállamok között autokráciák bonthatják meg a közös értékek melletti elköteleződést és éles helyzetekben ez az európai polgárok biztonságát is veszélyeztetheti, az érdemi befolyás lehetőségeit már elvesztette. Ma már egy-egy jogintézmény jogállami elvárásoknak megfelelő átalakítása aligha változtat a rezsim természetén. Az autokratikus elemek túl mélyen ágyazódtak be a politikai, szakmai, társadalmi környezet egyéb elemei közé, az alkalmazkodás mintázatai pusztán néhány szervezeti változás következtében nem tudnak változni. Hogy visszatérjünk a szöveg elején jelzett metaforához, ez a szalonna sok mindent összezsírozott, hogy akadálytalanul csusszanjon bele az ország abba a bugyorba, amelyből legfeljebb töpörtyűként jöhetünk ki. Ha hagyjuk magunkat.
