A néző, aki ott sem volt - Szénási Sándor jegyzete
Engem például a Melania nevű jelenségből semmi sem érdekel, és ezzel nem vagyok egyedül.
Mennyezet – Józsa Márta jegyzete
Gondolatok egy kórházban készült fotó kapcsán. „… itt naponta rászakadhatna egyesekre a mennyezet, az óriási hazugságok okán, de valamiért nem teszi. Jól működhetnek Magyarország fölött az égi tetőfedők …”
Annyit érünk amennyink nincs - Dési János jegyzete
Cigány itt az, akinek ebből elege van. Nyilván félrevezetett cigány, ha ezt nem akarja. Mert ha okos cigány lennénk, akkor a külügyminiszterrel repkednénk, közben pezsgőt kortyolnánk a kaviárhoz, hiszen magasan iskolázottak lennénk, akiknek fentről, onnan látszana, hogy nem térkép e táj, s a magasból még megvan az ország.
Még gombócból is sok – Rózsa Péter jegyzete
Még gombócból is sok a 16, nemhogy 16 ilyen évből! Bocsánat Szabó István nevű facebook-os posztoló olvasótól, hogy elloptam a péntek reggel közzétett gondolatát, de annyira találó, hogy folytatnám is nyomban.
Az abszurdum is stagnál – Selmeci János jegyzete
Abszurdum, hogy, 3,5 év gazdasági stagnálás után még mindig több mint 30 százalékon áll a kormánypárt, sőt akár még nyerhet is, a gazdasági miniszter pedig nem új munkát keres, vagy legalább egy számológépet valahol, hanem a Facebookon ír top tízes (bocsi, kilences) listát arról, hogy ki a nagyon hülye, és nincs rajta a kormány.
Sakkjátszma, vagy szétesett kampány - Kárpáti Iván jegyzete
Van az a pillanat, amikor az ember megáll, visszatekeri fejben az elmúlt heteket, és felteszi a kérdést: ez most zseniális sakkjátszma, vagy egyszerűen szétesett a kampány? Mert amit Lázár János produkál, az kétféleképpen értelmezhető. És egyik sem megnyugtató.
Pandadiplomácia - Józsa Márta jegyzete
Keleti nyitás ide vagy oda, itthon is jó lenne valamilyen célszerű szimbólumot találni a faunánkban, hogy nehogy elbízzuk magunkat, legyen valami újabb aggódni való.
Vörös kód – Józsa Márta jegyzete
Nem is rossz ötlet, húzzanak el valamennyien melegebb éghajlatra, abba a megérdemelt kilenc körbe, amelyre Dante főműve utal. Addig is félve dideregjen a nincsteleségbe taszított, vagy abban hagyott polgártársainkkal együtt mindenki, aki felelős az elnéptelenedő, lecsúszott régiók magára hagyásáért, a nyomorgók lenézéséért, az őket segítők üldözéséért, és a rablásra alapozott hatalmi cinizmusért.
Fideszes ujjgyakorlat – Rózsa Péter jegyzete
22/02/2024 18:02
| Szerző: Rózsa Péter
Nagytekintetű miniszterelnök úr, Ön egy kisujjnyi erkölcsi tartást nagyít fel ember méretűvé, hogy ezzel egy újabb trükköt produkáljon, hátha beveszi a többség. Egy kisujjnyi igazságot szokott ön óriásplakáttá, vagy hangos nemzeti szózattá nagyítani, de ezúttal melléfogott.
A távozó két asszony kisujjában több méltóság van, mint a baloldal összes vezetőjében együtt – ezzel a mondással hárította el Orbán Viktor magától az évértékelő beszédében a pedofilmentegetés felelősségét. Mint annyi orbáni mondás, ez is ellene fordul.
A minap vált ismertté például, hogy egy választási kampány során Bicskén – mily érdekes hely ez nem? – azt találta mondani, hogy „Ma a szabadságot elsősorban az fenyegeti, hogy megengedhetővé vált Magyarországon, hogy köztörvényes bűnözőket a választások után kihozzanak a börtönből.” Majd eltelt néhány év, és éppen ő maga hozta el e fenyegetést a Magyarok nyilai terrorista csoport tagjainak és a pedofiltámogató Kónya Endrének a kegyelmi döntésével. Nem is beszélve a külföldi embercsempészek elengedéséről. Mindhárom esetben jól pofán vágta az egész magyar igazságszolgáltatást, a bírókat, ügyészeket, ügyvédeket stb.
De visszatérve arra a kisujjra. Igen, kegyelmes miniszterelnök úr, nyilván arra a kisujjra gondolhatott, amit a kegyelmi kérvény megadásakor Novák Katalin és ellenjegyzésekor Varga Judit eltartott a tollától, és talán, ha nem is tudatosan, hanem ösztönösen ez jelezte, van bennük valamennyi méltóságérzet, hogy a mocskos bűnügyek mentegetésekor azért belül megszólal az ember. Mondom, talán. Ennyi, nagytekintetű miniszterelnök úr, Ön egy kisujjnyi erkölcsi tartást nagyít fel ember méretűvé, hogy ezzel egy újabb trükköt produkáljon, hátha beveszi a többség. Egy kisujjnyi igazságot szokott ön óriásplakáttá, vagy hangos nemzeti szózattá nagyítani, de szerintem ezúttal melléfogott.
Az a nemzeti, keresztényi díszekkel ékesített palást, amit önmaga és rendszere köré tekert, most kissé szétnyílt, s tömegek pillanthattak be rajta, és láthatták az egyáltalán nem nemzeti és egyáltalán nem keresztényi tettek és szándékok nyálkás, bűzös szörnyetegét. Ott mocorgott ez már régen, ki-kidudorodott a paláston amikor szent családokról beszélt, csak éppen több tízezer gyerek él veszélyeztetett és putri színtű körülmények között, és önök mégsem emelik meg a családi pótlékot, és az adókedvezményekkel sem őket, hanem gazdag kegyeltjeiket támogatják. Az árvaházakban pedig nemcsak szemet hunynak, hanem esetenként még támogatják is a pedofil gonosztevőket. A családbarátság persze leginkább ott érhető tetten, amikor önmagáról, mint vagyontalan emberről beszél, de családját szépen kistafírungoztatja, Tiborcz nevű veje így válhatott a semmiből az ország leggazdagabb emberévé, milliárdossá egy-két év alatt.
Ez is látszik e szétlebbent palást mögött. Azért, mert a kegyelmi botrány nagyon sokak szemét felnyitotta. Az önét nem.
Megnyugtatom, ne nyugtassa magát azzal, hogy múlt pénteken a Hősök terén tartott tüntetésről a 150 ezer ember hazament, oszt ennyi. Az internetes közvetítések révén legalább egymillióan nézték, hogy valami megmozdult. Nem kisujjnyi történet ez. Azt hiszem ennek a számnak nagyon örülne, ha a legközelebbi parlamenti választáson maga mögött tudhatná.
Feltételes módban fogalmaztam az Ön bukását, mert egyelőre valóban kisujjnyi reményünk van, de van.
Rózsa Péter jegyzete az Esti gyors 2024. február 22-i adásában hangzott el.
