Mennyezet – Józsa Márta jegyzete
Gondolatok egy kórházban készült fotó kapcsán. „… itt naponta rászakadhatna egyesekre a mennyezet, az óriási hazugságok okán, de valamiért nem teszi. Jól működhetnek Magyarország fölött az égi tetőfedők …”
Annyit érünk amennyink nincs - Dési János jegyzete
Cigány itt az, akinek ebből elege van. Nyilván félrevezetett cigány, ha ezt nem akarja. Mert ha okos cigány lennénk, akkor a külügyminiszterrel repkednénk, közben pezsgőt kortyolnánk a kaviárhoz, hiszen magasan iskolázottak lennénk, akiknek fentről, onnan látszana, hogy nem térkép e táj, s a magasból még megvan az ország.
Még gombócból is sok – Rózsa Péter jegyzete
Még gombócból is sok a 16, nemhogy 16 ilyen évből! Bocsánat Szabó István nevű facebook-os posztoló olvasótól, hogy elloptam a péntek reggel közzétett gondolatát, de annyira találó, hogy folytatnám is nyomban.
Az abszurdum is stagnál – Selmeci János jegyzete
Abszurdum, hogy, 3,5 év gazdasági stagnálás után még mindig több mint 30 százalékon áll a kormánypárt, sőt akár még nyerhet is, a gazdasági miniszter pedig nem új munkát keres, vagy legalább egy számológépet valahol, hanem a Facebookon ír top tízes (bocsi, kilences) listát arról, hogy ki a nagyon hülye, és nincs rajta a kormány.
Sakkjátszma, vagy szétesett kampány - Kárpáti Iván jegyzete
Van az a pillanat, amikor az ember megáll, visszatekeri fejben az elmúlt heteket, és felteszi a kérdést: ez most zseniális sakkjátszma, vagy egyszerűen szétesett a kampány? Mert amit Lázár János produkál, az kétféleképpen értelmezhető. És egyik sem megnyugtató.
Pandadiplomácia - Józsa Márta jegyzete
Keleti nyitás ide vagy oda, itthon is jó lenne valamilyen célszerű szimbólumot találni a faunánkban, hogy nehogy elbízzuk magunkat, legyen valami újabb aggódni való.
Vörös kód – Józsa Márta jegyzete
Nem is rossz ötlet, húzzanak el valamennyien melegebb éghajlatra, abba a megérdemelt kilenc körbe, amelyre Dante főműve utal. Addig is félve dideregjen a nincsteleségbe taszított, vagy abban hagyott polgártársainkkal együtt mindenki, aki felelős az elnéptelenedő, lecsúszott régiók magára hagyásáért, a nyomorgók lenézéséért, az őket segítők üldözéséért, és a rablásra alapozott hatalmi cinizmusért.
A mindenható állam jóindulata
A rezsistopot hatalmas tettként állítják be, pedig valójában beismerés. Annak beismerése, hogy a társadalom jelentős része már nem bír el egy kicsivel magasabb számlát sem. Hogy a tartalékok elfogytak, hogy a "rezsivédelem" nem stabilitást teremtett, hanem egyensúlyozást a szakadék szélén.
Brancs – Szénási Sándor jegyzete
8/05/2024 18:04
| Szerző: Szénási Sándor/Klubrádió
Az, hogy Orbán és Gyurcsány egy brancs lenne, első pillantásra azt jelenti, hogy a jelenlegi rendszert ketten állították elő, ami azért hazugság, mert Orbánt semmilyen nyomás nem kényszerítette egy autokrácia kiépítésére, viszont az nem hazugság, hogy Gyurcsány kormányzása gyakorlatilag minden féket eltakarított Orbán útjából.
Magyar Péter debreceni nagygyűlésén hangzott el a 24.hu felvételén az a mondat, hogy "végre kimondja valaki, hogy Orbán és Gyurcsány egy brancs."
Ezt Magyar régóta ismételgeti, stratégiájának, és nyilván a meggyőződésének is része ez az állítás, láthatóan sokakban visszhangot is ver, ám ettől még, ennek ellenére ki kell mondani, hogy a politikai terep megtisztításának szánt kijelentés nem igaz. Van benne igazság, de nem az, amit elsőre jelent. Ez szándéktól függetlenül is hamis, amivel elismerem, hogy a szándék mögötti érzés azonban lehet pontos.
Az, hogy Orbán és Gyurcsány egy brancs lenne, első pillantásra azt jelenti, hogy a jelenlegi rendszert ketten állították elő, ami azért hazugság, mert Orbánt semmilyen nyomás nem kényszerítette egy autokrácia kiépítésére, viszont az nem hazugság, hogy Gyurcsány kormányzása gyakorlatilag minden féket eltakarított Orbán útjából.
O.V. az öszödi beszédet használja Gy.F. ősbűne felmutatására, és ezt a közvélemény jórésze el is fogadja. A valóság azonban az, hogy ha Gyurcsány képes lett volna összefogni rabló kiskirályságokra széteső pártját, ha lett volna tehetsége fantazmagóriák helyett működő víziókat kitalálni, ha alkalmas lett volna vezetni és építeni az országot, az öszödi beszéd csak minimálisan számított volna. Azért számított mégis, mert csalódtak benne, mert az alternatíva, amit a baloldalon ígért, sima szájhősködés maradt, üres duma, szó hátán szó, kongó mondatok. Persze, ne feledjük, jött egy gazdasági válság is 2008-ban, de politikai szempontból Gy. akkor már halott volt.
Orbán így tudta a gyurcsányi tehetetlenséget az öszödi hazugságbeszédbe átcsomagolni, és ezzel foglyul ejteni a korábbi kormányfőt, olyan ijesztgetős, és egyben komikus Muppet-figurává tenni, akit bármikor elő lehetett rángatni, amikor a jelen bűneit a múlt bűneivel akarta lefedni. Ez még ma is működik valamennyire.
A valóságos Gyurcsány mellett tehát lett egy propaganda – Gyurcsány is egy olyan felállásban, ahol O.V. és Gy.F. egymást tételezték, ahol az utóbbi valódi áttörésre képtelen pártjának létét, és saját politikai létezését az előbbi politikai létezése igazolta, és viszont. Ennyiben, és csak ennyiben persze egy brancs ők, de amikor ezt valaki kiterjesztőleg érti, el kellene gondolkodnia azon, hogy a valóságos, vagy az Orbán-kreálta propaganda-Gyurcsányról beszél-e.
Tartok tőle, hogy csak az utóbbiról, különben olyan apróságokat is számba kellene vennie, hogy Gyurcsány soha nem ürített ki, vagy számolt fel demokratikus intézményeket, nem játszott az etnikai nacionalizmus rémével, nem gyilkolta le a sajtószabadságot, és a saját túlélése érdekében sem tette ki országát orosz és kínai diktatúrák kényének.
Bűne, mint mondtuk, persze van, és nemcsak az alkalmatlansága okán. Az Orbán–rendszer megszületésében igazolhatatlan Gyurcsány gondatlanságból elkövetett károkozása és veszélyeztetése. Úgy ment el, úgy mondott le, úgy hagyta felibe–harmadába a kormányzást, hogy az ország totálisan védtelen, és kiszolgáltatott állapotban kellett, hogy várja a jövőt. Ami el is jött.
Szénási Sándor jegyzete az Esti gyors 2024. május 8-i adásában hangzott el.
