Kedvenc szakpolitikusod – Selmeci János jegyzete
Szóval a Tisza Párt most kap tőlem egy pontot az orvosáért, és a kitűnően felismert lehetőségért, és annak különösen drukkolok, hogy ők megmutassák magukat, végül is nem ártana megtudnunk, hogy végül is kikre szavazott a választók harminc százaléka.
Bohócok Posványoson – Hardy Mihály jegyzete
Talán a hely szelleme, Bálványos okozza Németh Zsolt fejében ezt a nagy Trump-bálványozást. Még szerencse, hogy pár órával korábban ugyancsak ő, ünnepélyesen átadott egy szippantós kocsit is Posványoson. Úgy látom, szükség lesz rá…
Jönnek a hírek! – Szénási Sándor jegyzete
Mármost a nemtürk, nemorosz, és egyéb, ezektől elhatárolódó média felhívja arra a figyelmet, hogy Azerbajdzsánban a kormánykritikus aktivistákat 1. börtönben tartják, 2. meg is kínozzák őket, arról meg szó sem lehet, hogy az azeri nyilvánoságban bárki összevissza fecsegjen, ha mégis megteszi, lásd az első, és a második pontot.
1500 milliárd már a zsebben
Ez abból jött össze, hogy kurva vastagon fog a ceruza, amikor öntik a tengernyi betont, vagy éppen drágán adnak szolgáltatásokat olyan cégeken keresztül, amiket még állami megrendelésekkel is megtámogatnak. Nem akarok senkit elkeseríteni, de a helyzet az, hogy történjen bármi is, ezt a vagyont jogállami kereteket között már soha nem tudjuk visszaszerezni.
Nemzeti Múzeum 2222 – Dési János jegyzete
Demeter Szilárd azon aggódik, hogy lesz-e 2222-ben (miért pont akkor?) még magyar kultúra. Ezt kell megvédeni a libsibolsi brüsszelista, migráns csürhétől vagy mi. Fogalmam sincs, mi lesz 2222-ben, és csak remélni tudom, ha lesz magyar nyelv és kultúra, amely talán olyan erős, hogy még D. Sz-t is túlélheti, akkor elhelyezik ezt a kiperelt pályázatot egy múzeumban, ahol bemutatják az orbáni rendszerben tenyésző szolgalelkűséget, pitiánerséget, politizáló nagyképűséget, a mindent a politikai haszonszerzés szolgálatába állító világot.
Kommandósok – Józsa Márta jegyzete
Milyen reggele lesz majd az asszonynak? Nincs otthon a gyerek, cserébe az egész lakást feldúlták.
Az erősebb felrúgja a gyengébbet
Nem mondom, hogy azért rúgja fel egy karateedző a rábízott gyermeket, mert a belügyminiszter vezeti az oktatás ügyét – de valamiféle összefüggés – metaforikus változat – mégiscsak felsejlik. Hiszen a rendszer arra épül, hogy az erősebb felrúgja a gyengébbet, szakszerűen, kíméletlenül.
Klímamisszió – Selmeci János jegyzete
Néhány hét múlva azonban eltűntek a címlapokról az elromlott klímákról szóló hírek. Az utasok újra használni tudták a vasutat, és el sem párolognak közben, a kórházakban újra műtöttek, és a meleg miatti halálozások száma is csökkent. A gazdasági minisztériumban egy lakossági klíma pályázaton dolgoztak, ügyelve arra, hogy a legszegényebbeket kizárják belőle, klímát pedig csak bizonyos cégektől vásárolhassanak a családok.
Arató András: Na, PIM neki! Vagyis PZT meg TTT
24/03/2023 18:09
| Szerző: Arató András
Egységes lesz a honi kultúra képe, szilárdan nemzeti. A demeteri kéz mutató ujja irányt ad a coca-cola mámortól fertőzött egykori Ifjúsági Park helyenként nyakkendőt sem viselő, liberális eszmékkel megfertőzött néhai közönségének. (Ma ugyanott évet értékel a nemzet krémje). Mert ha nem lépünk fel időben, ezek a fiatalok elébb csak rollingstones-osan rángatóznak, később partinagyot olvasnak, és alföldy színházakba járnak.
Végre! A Petőfi Irodalmi Múzeum vezérlő csillaga alatt megalakult a Petőfi Zenei Tanács, a pop felügyelete is elérte azokat a csúcsokat, amelyeken a könyvkiadásé és a színházi világé már oly magabiztosan flangál, oxigénmaszk nélkül. Utóbbiak tudományos alapjai lerakva – túl sok a színház és a szar könyv; de még mindig felüti a fejét legalább kettő darab liberális anomália – még hogy az olvasó döntsön arról, melyik könyv tetszik neki?!, továbbá: a színház arra lenne való, hogy oda emberek járjanak tapsikolni, meg fütyörészni?! Tudjuk már végre nagy biztonsággal, ki a magyar író: "Magyar író az, aki magyarul ír magyar olvasónak, és azt akarja, hogy száz év múlva is magyarok olvassák. Ez utóbbi százesztendős időtávot nem véletlenül tettem hozzá." Nem véletlenül tette hozzá Demeter Szilárd, minden magyar kultúrák nem cenzora – hanem direkt. Nem 99-et mondott, nehogy a portékára vevőt csalogató kufárnak nézzék, a 101 pedig már foglalt, kiskutyákkal nem közösködünk.
Egységes lesz a honi kultúra képe, szilárdan nemzeti. A demeteri kéz mutató ujja irányt ad a coca-cola mámortól fertőzött egykori Ifjúsági Park helyenként nyakkendőt sem viselő, liberális eszmékkel megfertőzött néhai közönségének. (Ma ugyanott évet értékel a nemzet krémje). Mert ha nem lépünk fel időben, ezek a fiatalok elébb csak rollingstones-osan rángatóznak, később partinagyot olvasnak, és alföldy színházakba járnak.
Sziámi Ákos és a többi férfiember – nőket ide csak a genderszakok téveszméin zsákutcába keveredettek reklamálnak – régen születtek ugyan, de nem sokkal utána egy ideig fiatalok voltak, ily módon csak a mindig akadékoskodók hiányolják azt a három-négy zenésznemzedéket, amelyik most nincs benne a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat sanzonbizottságában. Képviselve vannak ők is, csak máshogy. "Sokszínű, sokféle zenei világból érkező társaság, hallják, hogy hol mi a jó" – végre a hozzánemértő közönség válláról levétetik a minősítés nem reá tartozó terhe.
És a gyümölcs. A szerzők és előadók nem a lemezeladásból élnek, hanem a különböző műsorszolgáltatók reklámbevételeiből. A modellt egy egyszerű példán mutatjuk be. Adva van például a Petőfi Rádió. A Párt arra hivatott kitűnő káderei összeállítják a nemzeti szempontoknak megfelelő zenei tartalmat. E remek csatorna a reklámbevételei egy részét, talán most éppen 8 százalékát átutalja az Artisjusnak, utóbbi pedig szétosztja az összeget a rádiótól lejelentett tracklist arányában. Az állam, vagyis a Párt folyamatosan figyeli az adó kulturális viselkedését, és annak megfelelően dönt az arra kijelölt szerv, azaz a Rogán-minisztérium, éppen mennyi reklámszerűséget rendel meg a sugárzótól. Ily módon a művészek díjazása függetlenné válik a közönség rossz ízlésének torzító hatásaitól, az adó hallgatottságától, éppúgy, mint a színházak gazdasági helyzete az eladott jegyek számától.
TTT – tiltott, tűrt, támogatott. A fejlett illiberalizmus útján eljutottunk arra a szintre, amikor bátran, minden szégyenérzettől megszabadulva használhatjuk dicső elődeink azon módszereit, amelyek remekül beváltak.
A svédeket pedig nem vesszük be a Varsói Szerződésbe.
