A budi aranya – Szénási Sándor jegyzete
Főúri színvonalú és árú minden, csak a valódi főúr hiányzott belőle mindig is, de kétségtelenül a valódi arany is. A köznyelv mégis az aranyvécé kategóriájába sorolta Matolcsy pipiskedését egy általa elképzelt arisztokrácia ritka levegőjébe, nyilván a Postapalota kertjébe leszúrt aranyozott, megrendítően undorító szarvasszobor miatt is.
Nem elv, hanem eszköz - Kárpáti Iván jegyzete
Beszéljünk ismét a szuverenitásról. Na meg arról, hogy Szijjártó és Lavrov beszélgetésének a Pellegrininek szervezett hakni mellett van egy még kínosabb, szégyenteljes szála: a soviniszta, nyíltan magyarellenes Andrej Danko fémjelezte párt megtámogatása.
Hadd hallja csak mindenki - Dési János jegyzete
A Szijjártó-Lavrov páros együtt dübörög - régóta nem titok ez. Ahogy valószínűleg az sem, hogy sűrű találkozóikon nemcsak dübörögnek, de Sz. Péter fecseg is. 2014. óta a gyors számítások szerint 25-ször futottak össze és a nyilvánosan bejelentett telefonhívások száma 38.
Három Nyilas Misi – Józsa Márta jegyzete
Az említett gyerekek a magyar társadalom erőforrásai volnának. Ők azok, akiket a hatalom már nem is ösztönöz különösképpen arra, hogy iskolába járjanak, tizenhat éves koruktól mehetnek, amerre akarnak, nincs szükség rájuk. Ha a civil erőfeszítések, elkötelezett szakemberek elkeseredetten becsuknák maguk mögött az ajtót, akkor a kurzus békésen ülhetne analfabéta törzsének díszpáholyában, és számlálgathatná elégedetten a neki nyújtott hálaszavazatokat.
Orbán semmitől sem fél jobban, mint az értelemtől – Rózsa Péter jegyzete
Orbánék minden eszközt jogosnak tartanak, hogy hatalmukat megőrizzék. Az utolsó értelemmorzsa is elfogyott a készletükből.
Önbecsapás manipulált fotókkal - Selmeci János jegyzete
Vacsora után még megnézi az emailjeit, kapott egy összefoglalót a héten megjelenő közvélemény-kutatásokról. A Nézőpontnak hisz a legjobban, mert szerinte az emberek érzik, hogy ez a kormány értük dolgozik, és megoldja a problémáikat.
Orbán lemond - Rózsa Péter jegyzete
Az Európai Unió, a NATO perifériájára kerülve, Magyarország Orbán nemkormányzása jóvoltából kötélen ingadozik a kiesés határán.
A hang - Szénási Sándor jegyzete
Amerika hangja ismét megszólal. Pontosabban az Amerika Hangja szólal meg, a nemzetközi rádió, amelyet a Trump adminisztráció felfüggesztett, ám most egy szövetségi bíró elrendelte az újraindítását.
A jó Orbán-interjú esete a fehér hollóval – Selmeci János jegyzete
18/07/2025 18:03
| Szerző: Klubrádió/Selmeci János
| Szerkesztő: Lőrincz Csaba
Én azért reménykedek abban, hogy a visszavonuló Orbán Viktor egyszer majd bemegy 8-10 órára egy stúdióba, és elmeséli, hogy miért nem akart minden magyar miniszterelnöke lenni, hogy jól érzi-e magát ebben a megosztott országban, és nem bántja-e, hogy ebbe az irányba vitte a hazáját. Persze, akkor sem fogom neki elhinni, amit mond.
Természetesen én is azok közé az újságírók közé tartozom, akik sokkal jobb Orbán-interjút készítettek volna, amelynek végére a miniszterelnök elhervadó csillagvirágként állna magányosan a számára szikkadt pusztának érződő stúdióban, és elhaló hangon azt mondaná: János, igaza volt, bevallom, lemondok.
A jó Orbán-interjú azonban nem fog elkészülni, a jövő évi választásig biztosan nem. Valójában én sem tudnám elkészíteni, már csak azért sem, mert elég nehéz lenne nem elküldeni a fenébe azt, aki szerint egy zsoldos vagyok, bár remélem legalább az okosabb, veszélyesebb fajta, márpedig a dolgom nem az lenne, hogy jól megmondjam a magamét a miniszterelnöknek, hanem például az, hogy az önök kérdéseit tegyem fel neki. Na, de őszintén, önöknek nem az lenne az első kérdésük, hogy nem megy-e a fenébe?
A jó Orbán-interjú azért sem létezik, mert igazából senki sem akarja, hogy elkészüljön. Vannak, akik szerint a miniszterelnöknek nem kell feltenni azokat a kérdéseket, mert azok hazug kérdések, vagy ha nem azok, akkor a nemzet vesztét okozhatják, mások pedig a válaszokra nem kíváncsiak attól az embertől, aki egy évtizede nem akar mondani nekik semmit. Tizenöt év fájdalmát és árulását nem lehet pár óra alatt kibeszélni, sokak számára pedig sosem lenne egyetlen Orbán-interjú sem elég jó, mert egyikkel sem érne véget a rendszer, amit gyűlölnek.
Egy rendes ellenzéki nem fogja elhinni még egy saját jogán sikeres youtubernek, sőt valószínűleg még Rónai Egonnak sem, hogy nem voltak tiltott témák, és nem előre megbeszélt kérdéseket tett fel, egy rendes ellenzéki semmit sem hisz már el abból, amit a miniszterelnök beszél (ugye, ha interjú elején egyből azt hazudja, hogy őt könnyű kérdezni, akkor úgy elég nehéz is lenne), és egy rendes ellenzéki nem is kíváncsi arra, hogy valójában milyen gondolatok állnak Orbán Viktor döntései mögött, ő meg nem akarja elmondani, pedig basszus, de jó lenne tudni.
Eddig nem értettem, hogy Orbán miért nem használja ki jobban ezeket a lehetőségeket, miért nem húz valami nagyot, miért nem beszél hozzám is, vagy legalább a saját táboron kívül máshoz, és talán ők is ezt mérhették, mert tegnap óta már jobban látni, hogy mire megy ki a játék, hogy ő még a Hatvanpusztára is válaszol, bátor ember, aki érti a világot, és emelt fővel megy csatába. Leírni semmiképpen sem érdemes őt, hinni a szavának vagy annak, hogy a választások megnyerésén kívül bármi másról is szólna a podcast show, szintén nem szabad.
Én azért reménykedek abban, hogy a visszavonuló Orbán Viktor egyszer majd bemegy 8-10 órára egy stúdióba, és elmeséli, hogy miért nem akart minden magyar miniszterelnöke lenni, hogy jól érzi-e magát ebben a megosztott országban, és nem bántja-e, hogy ebbe az irányba vitte a hazáját. Persze, akkor sem fogom neki elhinni, amit mond.
Addig pedig hadd meséljem el az egyik kedvenc történetemet. Váradi Júlia kollégánk egyszer véletlenül összefutott egy kulturális rendezvényen Lázár Jánossal, és ha már ott volt, interjút is készített vele, amiben megkérdezte a minisztert, hogy nem szégyelli-e magát esetleg.
Egész jó kérdés volt.