A Rákosi-korszaknak görbe tükröt tartó, A tanú című klasszikus után a Mozgóképizmus legutóbbi adásában már a Kádár-éra világát vizsgáltuk meg. Ezzel az epizóddal ért véget aktuális sorozatunk, amely a valóságtartalom és humor viszonyát hasonlítja össze a filmművészetben.

A Mozgóképizmus legutóbbi adásában A tanú című szatíra elemzésével folytattuk sorozatunkat, amely a történelmi filmek valóságtartalmának és humorának viszonyát vizsgálja.

Filmes műsorunkbna előkerült jó pár film, amely csupán érinti a holokauszt témáját, és szintén több, amely azt választotta a cselekménye alapjának.

Jelen sorozatunkban szórakoztató filmeken keresztül vizsgáljuk Magyarország történelmét. Időrendben a második világháborúnál tartunk, amelyhez a drámai alkotások mellett, nem egy szatirikus hangvételű vagy kifejezetten a nevettetéssel feszültséget oldó mű is kötődik. Ezeket kezdtük szemlézni a Mozgóképizmus legutóbbi adásában.

A XX. század első évtizedeinek eseményeit a szatíra eszközeivel kigúnyoló Indul a bakterházról, valamint annak drámai hangvételű ellenpontjaként az Árvácskáról beszélgettünk a Mozgóképizmus legutóbbi adásában.

A Mozgóképizmus legutóbbi adásában befejeztük A Tenkes kapitányának elemzését, majd egy XIX. századi történeten keresztül bemutattuk a humor és a történelmi tények felhasználásának arányát.

A Mozgóképizmus a 90. epizódjában erre az örök kérdésre kereste a választ.

A Mozgóképizmus legutóbbi adásában – folytatva a humoros történelmi filmek valóságtartalmát vizsgáló sorozatunkat – a XVIII. századi Magyarországon szemléztünk néhány klasszikus példát.