Archívum

A Hangosfilm – Mozgóképizmus adásában a hazai liberalizmus fejlődésének kádári állomását vizsgátuk. Paár Ádám, történész-politológus a korszakot alulnézetből figyelő Megáll az idő című alkotást illusztrációnak használva mutatta be a hatvanas évek Magyarországát.

A Hangosfilm – Mozgóképizmus adásában a magyarországi liberalizmus egyik viszontagságos időszakáról, az 1960-as évekről folytattuk az értekezést. A korabeli viszonyok értelmezéséhez most a Falak című film cselekményét hozta példaként Paár Ádám, történész-politológus.

A Hangosfilm – Mozgóképizmus adásában az 1960-as évek Magyarországának, illetve az akkor kevéssé nyilvános liberalizmus elemzésének lassan a végéhez közelítettünk.

Paár Ádám, történész-politológus többek között A tanú című filmmel illusztrálva egy fontos szakasz lezárására készült.

A Hangosfilm – Mozgóképizmus adásában folytattuk a liberalizmus kialakulását, és az évszázadok folyamán történt változásait bemutató sorozatunkat. Paár Ádám, történész-politológus az 1960-as évek Magyarországán az eszme rejtőzködésének okait magyarázta el. Ehhez visszaugrott az időben, és a második világháború utáni átmeneti éveket is elemezte.

A Hangosfilm – Mozgóképizmus már podcast formában is hallgatható.

Iratkozzon fel a műsorra kedvenc online platformján!

Spotify

Apple podcast

Google podcast

A Hangosfilm – Mozgóképizmus következő adásában maradtunk az Egyesült Államokban, az 1960-as években; és összevetettük a társadalomból kivonulni vágyó hippi kultúrát a társadalmat megváltoztatni kívánó polgárjogi mozgalmakkal. Mindeközben Paár Ádám, történész-politológus segítségével a Hair elemzésének a végére értünk.

A Hangosfilm – Mozgóképizmus következő  folytattuk a Hair című musicalt is alapul véve az 1960-as évekbeli Egyesült Államok társadalmának, politikai hátterének elemzését. Paár Ádám, történész-politológus rámutatott azokra a változásokra, amelyek a hippi kultúra kialakulásához vezettek.

A Hangosfilm – Mozgóképizmus adásában Észek-Amerika felé vettük az irányt, és egy igazi musical klasszikus Milos Formantól a Hair adta a beszélgetésünknek a ritmusát. Paár Ádám történész-politológus az 1960-as évekbeli Egyesült Államok átalakuló társadalmát elemezte.

A Hangosfilm – Mozgóképizmus adásában Paár Ádám, történész-politológus segítségével pontot tettünk Che Guevara történetének a végére, egyben tovább is lépütnk, hogy a dél-amerikai liberalizmus kialakulásának elemzését lezárjuk, mivel hamarosan továbbállunk. Egészen pontosan a kontinens északi részén nézünk körül.

A Hangosfilm – Mozgóképizmus már podcast formában is hallgatható.

Iratkozzon fel a műsorra kedvenc online platformján!

Spotify

Apple podcast

Google podcast

A Hangosfilm – Mozgóképizmus adásában a múlt század közepi amerikai kontinens középső és déli részét vizsgáltuk társadalmi és politikai szempontból. Tettük ezt – A motoros naplója című drámát illusztrációként használva – Che Guevara 1952-es körútja alapján. Paár Ádám, történész-politológus, most elsősorban nem a forradalmár történetére, inkább a terület és a korszak sajátosságaira fókuszált.

A Hangosfilm – Mozgóképizmus e heti epizódjában Dél-Amerikába látogattunk, és a liberalizmus ottani fejlődése nyomán megvizsgáltuk a terület társadalmi adottságait az 1920-as években. Paár Ádám történész-politológus A motoros naplója című filmet használva illusztrációként, a fiatal, orvosnak készülő, és még nem a „Che” ragadványnévvel ismert Ernesto Guevara-t mutatta be.

A Hangosfilm – Mozgóképizmus adásában pontot tettünk India hagyományok övezte, majd a szocializmussal barátkozó, végül a liberalizmusnak is otthontadó történetének végére. 

Paár Ádám, történész-politológus, ebben az epizódban Gandhit, mint magánembert is bemutatta.

A Hangosfilm – Mozgóképizmus adásában folytattuk történelmi utazásunkat Indiában, a Gandhi című életrajzi drámát használva iránytűként. Paár Ádám történész-politológus segítségével megvizsgáltuk az ázsiai ország 20. századeleji válaszát a szocializmusra; utánajártunk, hogy miből ered Gandhi erőszakmentességet hirdető politikája; és, hogy a nézeteiben végbement változást mi idézte elő.

A Hangosfilm - Szélesvásznú verzió 2022. december 3-ai adásának ismétlése:

Kis Tamás filmkritikussal Guy Ritchie karrier állomásait vettük sorra, és megvizsgáltuk, hogyan alakult át a rendező stílusa.

A 2022. szeptember 24-ei adás ismétlése:

A Hangosfilm – Szélesvásznú verzió adásában Jean-Luc Godard-ra emlékezve a francia újhullámosok és követőik voltak főszerepben. 

Vendégek: 

Kránicz Bence filmkritikus  
Muszatics Péter filmtörténész

A Hangosfilm – Mozgóképizmus adásában továbbra is Indiában jártunk. Szó volt bővebben a szipoly felkelésről, amely rámutat a 20. század eleji ázsiai ország közéleti klímájára. 

Paár Ádám történész-politológus Rudyard Kipling A dzsungel könyve című regényét, illetve az abból készült animációs filmet felhasználva elemezte a britek Indiához való viszonyát.

A Hangosfilm – Mozgóképizmus adásában maradtunk a 20. század eleji Indiában. Mielőtt a Gandhi című filmen keresztül megvizsgáltuk, hogy a területen miként jelent meg a liberalizmus, még felmértük a korabeli vallási erőviszonyokat. Paár Ádám történész-politológus ismét több filmes illusztráción keresztül mutatta be, milyen volt a társadalmi és politikai klíma, és a közhangulat, amikor is megjelent a nyugati világ.

A Hangosfilm – Mozgóképizmus adásában Doktor Zsivágó fagyos Oroszországa után Indiába vezetett az utunk, hogy kiderítsük, a 19. és a 20. század fordulóján miként jelent meg ott a liberalizmus. Paár Ádám történész-politológus elsősorban a Gandhi című életrajzi dráma segítségével vázolta, hogyan idomult a terület sajátosságaihoz az eszme.

A Hangosfilm – Mozgóképizmus következő adásában az folytonosan átalakuló liberalizmus napjaink béli állapotáról is beszéltünk, de Paár Ádám történész-politológus előtte még az eszme 20. századeleji, oroszországi változatát összegezte, továbbra is a Doktor Zsivágó című alkotás segítségével.

A Hangosfilm – Mozgóképizmus következő adásában folytattuk a Doktor Zsivágó című alkotás elemzését. A regény után, most a film cselekményén keresztül is megvizsgáltuk, milyen változásokon ment keresztül a 20. század eleji Oroszország. Paár Ádám történész-politológus a liberalizmus fejlődésére, illetve annak korabeli változatára is kitért.

A Hangosfilm – Mozgóképizmus adásában eljutottunk a Doktor Zsivágó című alkotáshoz. Paár Ádám történész-politológus Borisz Paszternak regényét, Oroszország korabeli történelmével párhuzamosan kezdte vizsgálni. A korszak kisebbség-, illetve oktatáspolitikájának bemutatásához pedig a Yentl című filmet hívtuk segítségül.

A Hangosfilm – Mozgóképizmus következő adásában maradtunk a 19. századi Oroszország történelménél, és Sándor cár hatalomra kerüléséig jutottunk el. Közeledve a korabeli liberalizmust illusztráló filmünkhöz.

Paár Ádám történész-politológussal a Napóleoni háborúk utáni évekről, a krími háborúról és a jobbágyfelszabadításról is beszélgettünk. 

A Hangosfilm – Mozgóképizmus következő adásában a Pugacsov féle felkeléstől folytattuk Oroszország és Nagy Katalin önálló és közös történetét. És amíg közelítettünk időben a korabeli liberalizmust illusztráló filmünkhöz, a Doktor Zsivágóhoz, megáltunk kicsit a Napóleoni háborúknál, vagyis átlépünk a 19. századba. Paár Ádám történész-politológussal a biztonság kedvéért ehhez az időszakhoz is választottunk egy klasszikust; a Háború és békének ugyanis több különböző feldolgozása született az elmúlt évtizedekben.

A Hangosfilm – Mozgóképizmus következő adásában a 18. századi Oroszországban maradtunk, hogy a következő filmünk történelmi elemzésébe már a megfelelő háttértudással vághassunk bele. Paár Ádám történész-politológus pedig tovább vizsgálta, miként is festett a birodalom Nagy Katalin és III. Péter házassága idején.

A Hangosfilm– Mozgóképizmus következő adásában belekezdtünk a Nagy Katalin fémjelezte 18. századi Oroszország társadalmi és politikai légkörének ismertetésébe, ezzel készítve elő a terepet a következő választott filmünknek; de előtte még maradtunk a 19. század második felénél az Osztrák-Magyar Monarchiában. Paár Ádám történész-politológus pedig folytatta A vörös grófnő című film, és annak kapcsán az érintett időszak elemzését.

A Hangosfilm – Mozgóképizmus adásában a maradtunk a 19. század második felénél, a helyszín továbbrais az Osztrák-Magyar Monarchia. A múlt héten csak bemutatni volt alkalmunk Andrássy Katinkát. Most A vörös grófnő című róla szóló filmet, és a korabeli liberalizmust elemezte Paár Ádám történész-politológus

A Hangosfilm – Mozgóképizmus következő adásában a múlt heti jubileumi kitérő után visszatértünk vizsgált témánkhoz, a liberalizmus több évszázados formálódásához. Már eljutottunk a 19.század második feléig, és megnéztük, milyen különbség lehet az eszme egyesközép-európai országokban kialakult változatai között. Paár Ádám történész-politológussal Franciaország után hazatértünk, és A vörös grófnő címűmagyar életrajzi filmet vizsgáltuk a téma szempontjából.

A Hangosfilm –Mozgóképizmus húsvéti különkiadásába olyan korábbi beszélgetéseket válogattunk, amelyekben nagy hangsúlyt kap az irodalom és a mozi kapcsolata, valamint megidéztük Hollywood aranykorát. 

Muszatics Péter filmtörténész arról beszélt, hogy miként alakult a sztárkultusz az 1930-as, '40-es évektől napjainkig az álomgyárban; Hirsch Tibor A Kilimandzsáró hava kapcsán elemezte Ernest Hemingway alkotásainak vászonra álmodhatóságát, illetve általánosságban az irodalmi adaptáció újra és újra éledő divatjának jelenségét összegezte a filmtörténész; valamint zárásul Baski Sándorral hallhattak egy interjút, amely beszélgetés erősen kapcsolódott az előzőekhez. A filmes szakújságíró a klasszikus krimik, a jellegzetes bűnfilmek, a film noir, és több más hasonló zsáner filmes adaptációit vizsgálta.

A Hangosfilm – Mozgóképizmus ma egy különleges adással jelentkezett. Napra pontosan 5 évvel ezelőtt kezdtük el filmes sorozatunkat Paár Ádám, történész-politológussal. Jubileumunkat a mindkettőnk nagy kedvencéről, Selma Lagerlöfről, és persze Nils Holgerssonról folytatott korábbi beszélgetésünk ismétlésével ünnepeljük.