A Mozgóképizmus aktuális sorozatában a történelmi tárgyú vígjátékok igazságtartalmát dobtuk mérlegre.
Paár Ádám, történész-politológussal az előző héten elkezdtük összevetni az Artúr mondakör legendáit a Gyalog galopp kreatív tartalmával.
Még folytatjuk ezt a beszélgetést, illetve két további alkotást elemzünk, hogy kiderüljön, a középkorral kapcsolatos ismereteink megfelelnek-e a valóságnak.
A Hangosfilm spin off-ja az eredeti műsor helyén.
Történelem a filmek tükrében politológus szemmel.
Aki korábban hallgatta a Hangosfilm – Szélesvásznú verzió című műsorunkat, az ismeri annak Mozgóképizmus rovatát is. Ez a rovat vált műsorrá. A filmeket továbbra is csak kiindulópontnak használják a beszélgetőtársak, és filmértő politológusunk annak mentén elemzi az adott korszakot, a fontosabb történelmi eseményeket és a téma híres vagy hírhedt alakjait.
A Mozgóképizmus már podcast formában is hallgatható.
Iratkozzon fel a műsorra kedvenc online platformján!
Spotify
Apple podcast
Google podcast
Ruttkai Éva, Katharine Hepburn és Mezey Mária után a Thalia punknői záró epizódjában ismét egy, a látszat ellenére rebellis művész került fókuszba. A Mozgóképizmus különkiadásában Rácz Ráchel, film- és színháztörténész segítségével Grace Kelly hercegnői megjelenése és később státusza mellett, a színművészben élő bohém lelket is megismerhettük.
A Mozgóképizmus különkiadása, a Thalia punknői harmadik részével jelentkezik. A minisorozat négy olyan legendás művész életútját követi végig, akik nem álltak be a sorba, de tehetségük felülírt minden szabályt.
Rácz Ráchel, film- és színháztörténész az előzőekben Ruttkai Éva és Katharine Hepburn munkásságát méltatta. Legközelebb Mezey Mária különleges életútját mutatja be.
A Mozgóképizmus különkiadása, a Thalia punknői második részével jelentkezett. A minisorozat négy olyan egykori hazai és külföldi művész életútját követi végig, akik nem hajoltak meg a stúdió- vagy éppen a politikai rendszer előtt, azonban tehetségük és a közönség elismerése biztosította a helyüket a pályán.
Rácz Ráchel, film- és színháztörténész az előző adásban Ruttkai Éva munkásságát méltatta, ezen a héten Katharine Hepburn egyedülálló sorsát mutatta be.
Elindul a Mozgóképizmus különkiadása, Thalia Punknői címmel.
A következő izmus-elemzés előtt Rácz Ráchel színház-, és filmtörténésszel néhány héten keresztül, olyan legendás női színészekről beszélgetünk, akiket nem tört meg sem szakmai, sem politikai rendszer.
Elsőként Ruttkai Éva figurája elevenedik meg a műsorban.
Olyan filmeket és sorozatokat vizsgáltunk Paár Ádám történész segítségével, amelyek középpontjában a 20. századi úr-szolga kapcsolat áll.
A Hangosfilm spin off-ja az eredeti műsor helyén.
Történelem a filmek tükrében politológus szemmel.
Aki korábban hallgatta a Hangosfilm – Szélesvásznú verzió című műsorunkat, az ismeri annak Mozgóképizmus rovatát is. Ez a rovat vált műsorrá. A filmeket továbbra is csak kiindulópontnak használják a beszélgetőtársak, és filmértő politológusunk annak mentén elemzi az adott korszakot, a fontosabb történelmi eseményeket és a téma híres vagy hírhedt alakjait.
A Mozgóképizmus már podcast formában is hallgatható.
Iratkozzon fel a műsorra kedvenc online platformján!
Spotify
Apple podcast
Google podcast
A Mozgóképizmus következő adásában végére érünk a szociális alapú politika megjelenését vizsgáló sorozatunknak.
Paár Ádám, Fekete Ibolya két korábbi alkotásán keresztül mutatja be, mit jelentett az újbaloldal Magyarországon a rendszerváltás utáni években.
A Mozgóképizmus következő adásában a szociális alapú politika megjelenését vizsgáló sorozatunk utolsó fejezetébe kezdtünk bele, amellyel hamarosan visszakanyarodunk Magyarországra.
Paár Ádám, történész-politológus az újbaloldal kifejezést definiálta több amerikai filmes motívum segítségével.
A Mozgóképizmus következő adásában A király összes embere című drámával folytattuk és egyben lezártuk aktuális sorozatunkban az Amerikai kontinentális baloldal című fejezetet.
Paár Ádám, történész-politológus a Viva Zapata!, valamint az Érik a gyümölcs című klasszikusok után a kontinens északi részét vizsgálta tovább, rámutatva az Egyesült Államokban ekkor még uralkodó vadnyugati mentalitásra is.
A Mozgóképizmus következő adásában folytattuk sorozatunk Amerikai kontinentális baloldal című aktuális fejezetét. A Viva Zapata! mentén ábrázolt múlt századi Mexikó után az Érik a gyümölcs című klasszikus segítségével Paár Ádám, történész-politológus a kontinens északi részét vizsgálta a gazdasági világválság idején.
A Mozgóképizmusban folytattuk aktuális sorozatunkat, azon belül pedig egy új fejezetet nyitottunk, Amerikai kontinentális baloldal címmel, amelyben ismét három filmet vizsgáltunk. Például az Érik a gyümölcs című klasszikusban kerestük meg Paár Ádám, történész-politológus segítségével a szociális alapú világnézet megjelenítését.
A Mozgóképizmus következő adásában Sorsfordító nők címmel különleges életpályákat mutattunk be a szociális alapú politizálást vizsgáló sorozatunkon belül.
Paár Ádám, történész-politológus még ejtett néhány szót Kéthly Annáról, majd átkanyarodott a politikus személyes ismerősének, Golda Meirnek a történetére, hogy aztán Clara Campoamor bátor tetteinek összefoglalásával zárja a sort.
A Mozgóképizmus következő adásában egy újabb Mészáros Márta filmet alapul véve a 20. század első felének jelentős, a szociális egyenlőségekért harcoló nőkről beszélgettün.
Paár Ádám, történész-politológus Kéthly Annával kezdte a sort. Az Utolsó jelentés Annáról című alkotás mentén a szociáldemokrata politikus pályafutását foglalta össze.
A Mozgóképizmus következő adásában folytattuk sorozatunkat, és azon belül a parasztforradalmárok, anarchisták, népiek címmel ellátott szekciónkat. A tanítványok és a Fényes szelek című alkotások után Paár Ádám történész-politológus a Temetetlen halott című drámát, és azon keresztül Nagy Imre politikai pályafutását elemezte.
A Mozgóképizmus következő adásában tovább kerestük a nyomait a két világháború közötti Magyarországon a szociális alapú politizálásnak. Ezt Bereményi Géza A tanítványok című alkotásával illusztrálta Paár Ádám. A történész-politológus továbbá összefoglalta az 1960-as évekre már kialakult rendszer visszásságait Jancsó Miklós Fényes szelek című filmjén keresztül.
A Mozgóképizmus következő adásában tovább vizsgáltuk a két világháború közötti Magyarország közhangulatát a parasztság és a polgárosodással megjelenő új társadalmi rétegek szempontjából.
Paár Ádám történész-politológus Bereményi Géza A tanítványok című filmjét eleveníti fel elemzésében.
A Mozgóképizmus következő adásában Fekete István irodalmi pályáján keresztül vizsgáltuk a társadalmi és gazdasági viszonyokat a két világháború közötti Magyarországon.
Paár Ádám történész-politológus a gyakran félreértelmezett, a jobboldal által sajátjának hirdetett író feladatait, kapcsolatait és célkitűzéseit veszi sorra.
A Mozgóképizmusban a 20. század elején a szociális alapú politizálás fejlődésének újabb állomásain haladtunk át A Lenin-vonattal, amelyen egészen a rendszerváltásig utaztunk.
Paár Ádám, történész-politológus nem csak Lenin terveit és Sztálin tetteit foglalta össze, de arra is kitért, hogyan szeretett volna visszatérni Gorbacsov a kezdetekhez, a lenini alap eszmékhez.
A Mozgóképizmusban bemutattuk, hogy vizsgálatunk tárgya, a szociális alapú politizálás a 20. század elejére hogyan kezdi elérni új formáját, amely már sokkal inkább nevezhető szocialista nézeteken alapuló politizálásnak.
Paár Ádám történész-politológus elemzésünk folytatásában aláfestésként használva A Lenin-vonat című filmet, az átalakulás folyamatát foglalta össze, hogy végül bemutassa a korabeli szocializmust.
A Mozgóképizmusban tovább elemeztük Marx és Engels kapcsolatát, közös céljaikat és néha eltérő nézeteiket.
Paár Ádám, történész-politológus újabb példákkal magyarázta, miként alakult ki a szociális alapú politizálás, illetve körvonalazódott a szocializmus eszméje Németországban, a 19. század közepén.
A Mozgóképizmusban hamarosan felszállunk A Lenin-vonatra, de előtte még befejezzük a 19. század végi Németország társadalmi elemzését.
Ehhez a ponthoz közelítve Paár Ádám történész-politológus az aktuális epizódban Marx és Engels kapcsolatát vizsgálja Az ifjú Karl Marx című filmdrámát alapként használva.
A Mozgóképizmusban a szociális alapú politizálás kezdeteit kutatva legutóbb eljutottunk a romantika kori Németországba. A Wagner karrierjét bemutató minisorozattal is foglalkoztunk, amely a zeneszerző Karl Marx-szal való kapcsolatára is rámutat.
Paár Ádám történész-politológus most a közgazdász-filozófusra fókuszál, és Az ifjú Karl Marx című koprodukciós filmet használta elemzése hátteréül.
A 2019. szeptember 28-ai adás ismétlése:
A Hangosfilm – Szélesvásznú verzióban olyan filmekről beszélgettünk Paár Ádámmal, amelyek valamilyen módon a rendszerváltáshoz kötődnek. Csapd le csacsi!, Good Bye, Lenin, Kolja és még sok más mára kultikus alkotás.
A Mozgóképizmusban tovább kutattuk Európa szerte a szociális alapú politizálás gyökereit.
Paár Ádám történész-politológus A nyomorultak című alkotás kapcsán még néhány gondolattal lezárta a franciaországi események elemzését; hogy a 19. századi Németországban folytassa a megkezdett vizsgálatot. A helyi és korabeli politikai eszmék értelmezéséhez a Wagner mini-sorozatot használja kellékként.
A Mozgóképizmus aktuális sorozatában a 18. századi Dánia után, most Franciaországban keressük meg a szociális alapú politizálás gyökereit.
Paár Ádám történész-politológus a Nyomorultak című klasszikus mű különböző filmes feldolgozásait is segítségül hívva mutatta be, hogyan jelent meg program és személyes szinten mások megsegítése, illetve a közösségi élet mindenki számára előnyös kialakítása.
A Mozgóképizmus új sorozatában a szociális alapú politizálás példáit vettük sorra. A 18.századi Dániában, VII. Keresztély uralkodása idején vizsgálódtunk tovább ezen a héten.
Paár Ádám történész-politológus Skandinávia korabeli politikai adottságait, illetveföldrajzi felosztottságát elemezte az Egy veszedelmes viszony című kosztümös drámánis keresztül.
A Mozgóképizmusban lezárva a liberalizmus történetének elemzését, új sorozatot indítunk. A vizsgálni kívánt eszme – több másikhoz hasonlóan – a liberalizmusból fejlődött ki.
Paár Ádám történész-politológussal arról beszélgettünk, hogy a szociális érzékenységen alapuló politizálás hogyan és mikor kapott tudatosan helyet a döntéshozatalban.
A Hangosfilm – Mozgóképizmusban elérkeztünk műsorunk első sorozatának a végéhez. A liberalizmus történetét a kezdetektől a modern korig foglaltuk össze, és most az Egyesült Királyságban zárjuk le. A királynő és a Korona című alkotásokon keresztül az alkotmányos monarchia liberalizálódásának folyamatát mutatta be Paár Ádám, történész-politológus.
A Hangosfilm – Mozgóképizmusban maradtunk az Egyesült Királyságban, hogy Paár Ádám történész-politológussal megvizsgáltuk Wales egységállamon belüli helyzetét az 1980-as években. Ehhez a Büszkeség és bányászélet című dramedyt használtuk illusztrációnak. Majd átkanyarodtunk egy a királyi család életét feldolgozó, többszörösen díjazott filmre, hogy a ’90-es évek politikai klímájáról beszélgessünk.
A Hangosfilm – Mozgóképizmusban az Egyesült Királyságba utaztunk, hogy ott zárjuk le a liberalizmus történetének feldolgozását Paár Ádám történész-politológussal. A Büszkeség és bányászélet című dramedyt használva illusztrációnak beszélgettünk a thatcheri Angliáról, amelynek szigorú légköre több különböző szubkultúrát hívott életre az 1980-as években.