A költészet napjától kezdve a koronavírussal összefüggő karantén végéig a Klubrádió honlapján minden nap közzéteszünk egy verses vagy prózai felolvasást Belső közlés című irodalmi műsorunk felvételei közül, hogy az otthon maradást ezzel is tartalmasabbá, könnyebben elviselhetővé tegyük. Ma, a második napon Bruno Schulz Fahajas boltok című világhírű elbeszélését hallgathatják meg Valcz Péter színművész előadásában.

A Klubrádió idén is megemlékezik a magyar költészet napjáról, amit a 115 éve született József Attila születésnapján, minden év április 11-én tartanak. 

Ma van a költészet napja. Mától fogva a koronavírus terjedésének megakadályozása céljából bevezetett karantén időszakának végéig a Klubrádió honlapján minden nap közzéteszünk egy verses vagy prózai felolvasást Belső közlés című irodalmi műsorunk felvételei közül, hogy az otthon maradást ezzel is tartalmasabbá, könnyebben elviselhetővé tegyük. Az első napon Petri György Hogy elérjek a napsütötte sávig című versét hallgathatják meg Pál András, a Radnóti Színház művészének előadásában. A hanganyagokat Pályi Márk, a Belső közlés szerkesztője válogatja.

Hátralépett a kulturális közélettől, csaposként dolgozik, fotózik, performanszokat csinál, benne van az élet sűrűjében. Megtaláló ember. Kabai Lóránttal beszélgettünk.

Szendi Nóra író beszélt arról, miért fontosak neki a marginalizált figurák, a szenvedélybetegek és a Való Világ. meg hogy mióta nem nézi le a fociszurkolókat. A szerző készülő harmadik regénye megmentős sztori, amelyben egy súlyosan antiszociális, személyiségzavaros csávót fogad be magához az elbeszélő lány.

Nem érdekes, mikor, hol, hogyan kedte, milyen világból érkezett, a változások számítanak, illetve az, hogy minek van jelentősége, a művekből kiderül – mondja Győri László költő, akit a Belső közlés vendége volt.

Különleges verses összeállítással jelentkezett a Belső közlés nyárközepi adása.

A Klubrádió zenés irodalmi műsorának vendége Sopotnik Zoltán József Attila-díjas és Sziveri János-díjas író-költő, aki 1998-ban, 24 évesen publikált először, majd 2003-ban jelent meg első önálló kötete, a Krokodil; és csak utána vált ismert hazai kortárs poétává.

Dél az impulzív, a gyerekkor, észak pedig megfontolt, a lassú megnyugvás időszaka.

„Nem biztos, hogy a pokol a halál után következik.” A délszláv háború idején még tizenéves volt, de tud róla írni.

Danyi Zoltán író, költő, műfordító élete válságba került, és a fordítás állította meg a zuhanást – erről beszélt a Belső közlésben.

Sokszor volt feszült a viszonya író apjával, mindent megtett, hogy eltávolodjon az irodalomtól, de végül be kellett látnia, nem tud – Györe Bori író, költő volt a vendégünk.

Máshogyan csíkos, mint sokáig gondolta – egy írótáborban váltott önképet a jelenleg Isztambulban élő magyar költő, Nagy Hajnal Csilla.

Szilágyi Ernő kisnyugdíjasként élt a korai Kádár-rendszerben, s szűk tanítványi körét rendhagyó gondolatokra, Nietzsche, Platón, Jézus tanaira oktatta. A fűtetlen szobában, margarinon és kenyéren élő mesterről senki sem tudta, hogy 1944-ben Adolf Eichmann tárgyalópartnere, Kasztner Rezső helyettese volt, aki cionista vezetőként, a Kasztner-vonat utasnévsorának összeállítójaként életről és halálról döntött. A Belső közlésben Ungváry Rudolf közíró magánlevelezésükön keresztül idézte föl Szilágyi Ernő alakját.

"A lassúság költője", Borsik Miklós beszélt arról, hogyan lehet szóra bírni a dühöt, mi a lassú olvasás jelentősége, és arról is, hogy kik inspirálták és kik azok, akiktől eltávolodott.

Kisanna nevelőanyját és féltestvéreit deportálják és elgázosítják. Amikor ez a kislány tudomására jut, gyakran magára szorítja a dunyhát és megpróbálja eljátszani a fulladást. Valós eseményeken alapuló irodalmi szinopszis