Tábor Ádám: Határtéridő

Tábor Ádám különleges helyet foglal el a magyar szellemi életben – nem csupán alkotó, hanem örökségőrzője is egy olyan irányzatnak, amelyből mára már csak morzsák maradtak meg az értelmiségi emlékezetben és közgondolkodásban. Szülein, Tábor Bélán és Mándy Stefánián keresztül szorosan kapcsolódik többek közt a Szabó Lajos és Hamvas Béla nevével is fémjelezhető gondolkodói körhöz, vagy éppen Bálint Endre és Vajda Júlia festők köréhez, amelynek árnyékában az 1960-as évek elején saját generációjának neoavantgárd értelmiségi vonzásköre is kialakult. Erről néhány részletet Szerb Jánosra emlékező adásunkban is elmesélt. Tábor a rendszerváltás után a politika területén is dolgozott, 1992-től 18 éven át a Demszky Gábor vezette Fővárosi Önkormányzat sajtóreferense volt.

A mától a Klubrádió honlapján is elolvasható Határtéridő című versét szintén a Belső közlés című irodalmi műsorunkban olvasta föl, amelynek saját életműve jogán is vendége volt Versmező című legutóbbi verseskötete megjelenése után. A vers erős példa filozofikus hangvételére, amellyel a költészet nyelvén lírai egységbe foglalja a szakszerű helyzetjelentés érzékletességének és pontosságának megvilágító erejét.

A vers a fenti lejátszás gombra kattintva hallgatható meg. A vers írott változata:

 

Tábor Ádám: Határtéridő

Két korszak közt határtéridő.
Senkiföldje: vasárnapvidék.
Sem az sem ez nincs; se már se még.
Minden lehet. Semmi se bújt elő.

Tegnap béke – holnap itt a front.
Férfikornyárra ősz fegyverei.
A felelet a kérdést keresi.
Ami volt nem lesz. Ami lesz nem volt.

Világot vág ketté ez a nap.
Ég s föld közt láthatatlan levegő.
Minden e semmiből tör elő.
Teremtő mozdulatlan akarat.

Címlapi kép forrása: Wikipedia - Stekovics Gáspár