Von der Leyen: Hiba lenne visszatérni az orosz fosszilis energiához

Az Európai Bizottság elnöke beszédében a közel-keleti feszültségek európai energiapia­cokra gyakorolt hatásáról beszélt. Úgy fogalmazott: az EU az elmúlt években számos lépést tett azért, hogy csökkentse a fosszilisenergia-importtól való függőségét, de a globális energiapia­cok miatt Európa továbbra is érzékenyen reagál a nemzetközi ármozgásokra.

Mint mondta, az energiapia­cok világszinten működnek, ezért a Perzsa-öböl térségében bekövetkező zavarok gyorsan megjelennek az árakban Európában is. A közel-keleti konfliktus kirobbanása óta a gáz ára 50 százalékkal, az olajé pedig 27 százalékkal emelkedett. Ez tíz nap alatt mintegy hárommilliárd euróval növelte az EU fosszilisenergia-importjának költségét, ami szerinte jól mutatja a külső energiaforrásoktól való függőség kockázatait.

Ursula von der Leyen beszédében reagált azokra a politikai felvetésekre is, amelyek szerint Európának felül kellene vizsgálnia az orosz energiahordozóktól való leválás politikáját. Az ilyen javaslatokat stratégiai hibának nevezte, mert szerinte az orosz fosszilis energiához való visszatérés növelné Európa kiszolgáltatottságát és gyengítené a kontinens pozícióját.

A téma azért van napirenden, mert Orbán Viktor levélben kérte az Európai Bizottságot az uniós energiapolitika felülvizsgálatára az orosz import ügyében. 

Von der Leyen hangsúlyozta, hogy Európának inkább saját energiaforrásaira kell támaszkodnia, elsősorban a megújuló energiára és a nukleáris kapacitásokra. Ezek ára a jelenlegi válság idején sem emelkedett számottevően – tette hozzá. Az EU tavaly rekordmennyiségű, több mint 80 gigawatt új megújuló kapacitást helyezett üzembe, ugyanakkor az elektromos hálózatok fejlesztése továbbra is komoly kihívás. Jelenleg ugyanis sok zöldenergia nem jut el a fogyasztókhoz, mert akár hatszor annyi megújuló kapacitás vár csatlakozásra, mint amennyit a rendszer ténylegesen be tud fogadni.

A bizottság az energiaszámlák csökkentésére is több lehetőséget vizsgál. Az áram ára négy fő összetevőből áll: az energia ára teszi ki a költségek 56 százalékát, a hálózati díjak 18 százalékot, az adók és illetékek 15 százalékot, míg a szén-dioxid-kibocsátás költségei – az ETS rendszer keretében – átlagosan 11 százalékot jelentenek.

A bizottság több lehetséges intézkedést is előkészít, például a hosszú távú villamosenergia-vásárlási szerződések szélesebb körű alkalmazását, bizonyos állami támogatási formák engedélyezését, valamint annak vizsgálatát, miként lehetne mérsékelni a gáz árának hatását a villamosenergia-árakra.

Elmondta: a versenyképesség javítása érdekében az Európai Bizottság hamarosan Egy Európa, egy piac címmel ütemtervet mutat be, hogy meghatározza azokat a kulcsfontosságú jogalkotási intézkedéseket, melyek 2027 végéig írnak elő intézkedéseket az energia, a minőségi munkahelyek, a mesterséges intelligencia vonatkozásában.