Transparency: 2645 milliárd forint közpénz vándorolt a magántőkealapokhoz

A Transparency International Magyarországhoz egy közérdekű bejelentés nyomán eljutott dokumentumok szerint négy állami tulajdonú pénzintézet – az NTH Nemzeti Tőkeholding Zrt., a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Zrt., az MFB Invest Zrt. és az Exim Invest Zrt. – 2013 óta összesen 99 tőkealapban vállalt befektetési kötelezettséget, több mint 2645 milliárd forint értékben. Ez az összeg közel duplája annak az 1300 milliárd forintos állami kitettségnek, amelyet a Transparency International Magyarország (TI Magyarország)  korábban, kizárólag a magántőkealapokra fókuszálva azonosított.

 A teljes, 2026 márciusáig felhalmozott állami kitettség 2645 milliárd forint, ami nagyjából kétszerese annak az 1300 milliárdos volumennek, amelyet a TI egy korábbi vizsgálata még csak a magántőkealapok esetében azonosított. Az új összesítés már az alternatív alapok teljes körét – a magántőkealapokat, az  ingatlanalapokat, a külföldön bejegyzett konstrukciókat – együtt mutatja, így most először rajzolódik ki, mekkora közpénzmennyiség tűnt el az átláthatatlan befektetési struktúrák világában. A számok a vállalt kötelezettségeket tükrözik, tehát nem minden forint hagyta még el ténylegesen az államot, de ezek a jövőre nézve is szilárd, jogilag rögzített kifizetési ígéretek, állapitotta meg TI.

A pénz döntő része az MFB‑csoporton keresztül mozog: a teljes 2645 milliárdos összeg közel 90 százalékát, mintegy 2180 milliárd forintot az MFB Zrt. és az MFB Invest vállalta magára. Ez a súly a bank mérlegében is látványos, 2025‑ös beszámolójuk szerint a tőkealapok felé fennálló kitettségek már a portfólió körülbelül 40 százalékát adják, ami azt jelzi, hogy a fejlesztési bank egyre inkább a klientúra‑építés kulcsszereplőjeként működik. Ráadásul az MFB ezeket a hosszú, jellemzően tíz évnél is hosszabb futamidejű, nehezen átlátható befektetéseket jórészt kötvénykibocsátásokon keresztül finanszírozza, azaz maga is eladósodik, miközben a hozamokra legkorábban a futamidő végén számíthat.

A mostani adatok alapján egyértelmű, hogy az állami pénzeső legnagyobb haszonélvezője Tiborcz István köre. A miniszterelnök vejének tulajdonában álló Gránit Alapkezelő által menedzselt hat tőkealapba összesen 308 milliárd forintnyi állami befektetési kötelezettség áramlott, míg a hozzá köthető Equilor Alapkezelő három alapja további 73 milliárd forintnyi közpénzre számíthat. Két, külön kiemelt Gránit‑alap – a Főnix és a Diorit Magántőkealap – esetében az MFB a korábban ismertnél jóval nagyobb befektetési keretet vállalt: az egyiknél az 50 milliárdos plafont 100 milliárdra, a másiknál 46,5 milliárdot 73 milliárdra emelt. A 2025‑ös év különösen bőkezű volt Tiborczék iránt: ekkor az Andezit Magántőkealap és a Magyar Posta Takarék Ingatlan Alap további tízmilliárdokat kapott, ezzel kiegészítve a Gránit‑csoport 308 milliárdos állami „hozadékát”.

A pénzkiáramlás időzítése erősen politikai ritmust követ. A nagy állami befektetési hullám a járvány második évében, 2021‑ben indult, az akkor létrehozott tőkealapokba azóta 718 milliárd forintnyi közpénzt ígértek, ami az összes forrás körülbelül egyharmada. A következő csúcsot a 2025‑ös választási év hozta, amikor csaknem 569 milliárd forintnyi állami pénz indult el a tőkealapok irányába, jórészt a NER‑közeli, oligarchikus szereplők – Tiborcz, a Trustify‑kör, a 4iG‑csoport – érdekeltségei felé.

A Transparency szerint a konstrukciók nemcsak politikailag aggályosak, hanem jogilag és pénzügyileg is aknamezőt hagynak maguk után. A magántőkealapok és egyéb alternatív struktúrák lényege, hogy elrejtik a társbefektetők személyét, így a közpénzek mellett mozgó magántőke eredete és tulajdonosi háttere a nyilvánosság elől rejtve marad, ami a pénzmosás elleni uniós elvárásokkal és az Alaptörvény azon szabályával is szembemegy, hogy közpénzt csak átlátható szervezet kaphat. A rendszer bebetonozottságát jelzi, hogy az állami pénzintézetek évek óta csak minimális információt osztanak meg a befektetésekről, a TI pedig zömmel csak hosszas, jogerősen megnyert perek után jutott hozzá az alapvető adatokhoz is.

Mivel ezek az alapok ma már a magyar gazdaság több szegmensében – a pénzügyektől az ingatlanpiacon át a hadiiparig – meghatározó tulajdonosi pozíciókat foglalnak el, a következő kormány mozgástere korlátozott: egyetlen döntéssel nem lehet megszüntetni őket anélkül, hogy az komoly piaci sokkot ne okozna.

A Transparency ugyanakkor egyértelművé teszi, hogy a közpénzek útjának feltárása, a tőkealapokon keresztüli állami befektetések teljes körű átláthatóvá tétele és a hosszú futamidejű kötelezettségek újratárgyalása elkerülhetetlen feladat lesz az új hatalom számára, ha komolyan gondolja az elszámoltatást.