Jelentés készült az Integritás Hatóságról

Jelentés készült a korrupció visszaszorításáért, európai uniós nyomásra létrehozott Integritás Hatóság (IH) első két évéről, amely több ponton alátámasztja a Biró Ferenc elnök elleni büntetőeljárást – számolt be a 444.hu. Pikáns, hogy Biró ellen hűtlen kezelés és hivatali visszaélés gyanúja miatt folyik nyomozás, a Központi Nyomozó Főügyészség szerint 87 millió forint vagyoni hátrányt okozott. A gyanúsítás után egyébként ártatlannak vallotta magát.

Az úgynevezett Alkalmassági Bizottság, amely az IH-ról szóló jelentést készítette úgy véli, a szervezet brüsszeli irodájának létrehozása komoly összeférhetetlenségi, biztonsági és pénzügyi aggályokat vet fel, mivel ugyanaz a tulajdonosi kör vett részt benne, mint amivel aztán Biró tanácsadásra is leszerződött.

Az ügyészség is vizsgálja az iroda ügyét, a hatóság eleve úgy véli, hogy az IH-nak nem is lett volna jogosultsága diplomáciai külképviselet létesítésére, így aztán feladatai ellátásához tanácsadói szerződésekre sem, Biró ugyanakkor mindezért 62 milliót fizetett egy cégnek.

Biró az Alkalmassági Bizottság jelentésére adott válaszában visszautasította az összeférhetetlenségi aggályokat, úgy véli, az IH minden lépése átlátható, ellenőrizhető, és megfelel a vonatkozó jogszabályoknak.

Az ügyészség év elején azzal is gyanúsította Birót, hogy a felesége is használhatta a hivatali autót, ami miatt egyébként a feleség ellen is nyomoznak.

Ezzel kapcsolatban a bizottság jelentésében csak annyit jegyeztek meg, hogy a vizsgált időszakban (a megalakulástól 2024 november 30-ig)  nem volt gépjárműhasználati szabályzat.

A jelentés hosszan foglalkozik a szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) módosításaival. Ez fontos eleme az ügyészi gyanúsításnak is, a Központi Nyomozó Főügyészség szerint ugyanis Biró visszaélést követett el, amikor úgy módosította az SZMSZ-t, hogy az elnökhelyetteseket kizárta törvényes jogaik gyakorlásából, néhány jogkörüket jogellenesen korlátozta és bizonyos jogosítványokat önhatalmúlag gyakorolt.

Erre a gyanúsítás után az elnök úgy reagált, nem akarta csorbítani a helyettesek jogköreit, ugyanakkor a hatóság fejlődésével alakultak a belső szabályozók is, amitől hatékonyabb lett a munkavégzés.

A mostani jelentés bemutatja, hogy a nyolc SZMSZ módosításból hetet az Igazgatóság  – az IH legfőbb döntéshozó szerve – helyett egyedül Biró hagyott jóvá. Az Alkalmassági Bizottság szerint "az SZMSZ módosítások jelentős mértékben érintették, tendenciózusan szűkítették az Igazgatóság hatáskörét", és szerintük a hatáskört korlátozó módosításokat a jogszabályi változások sem indokolták. A bizottság szerint az elnök explicit törvényi rendelkezés hiányában nem jogosult egyoldalúan, elnöki utasításban meghatározni az Igazgatóság hatáskörére vonatkozó rendelkezéseket.

A bizottság kifogásolta többek között a szervezet hatékonyságát is, hiszen a lezárt vizsgálatok mindössze 57 milliárd forintnyi uniós pénzt érintettek, ami a teljes hazai támogatás 2,9 százaléka.

Biró ezekre a megállapításokra úgy reagált, szerinte jogszerűek voltak az SZMSZ-módosítások, ugyanis a jogalkotási törvény lehetőséget ad arra, hogy az elnök "az irányítása vagy a felügyelete alá tartozó szerv szervezetét és működését, valamint tevékenységét önállóan szabályozhatja normatív utasításban", egy másik passzus értelmében az IH elnöke önállóan határozhatja meg az SZMSZ-ben a vezetése alá tartozó szervezet működését, így annak döntési körébe tartozó feladatait is.

A 444 számos kérdést küldött az Integritás Hatóságnak, többek között arról is, mi lesz a brüsszeli irodával az ügyészség érvelése illetve a jelentés megállapításai után. A lap nem kapott választ azon kívül, hogy a hatóság a jelentésre adott 50 pontos cáfolata mindenre kiterjed. Biró, az IH nevében kifogásolta a jelentés módszertanát.