Fordulat az Aranykonvoj-ügyben: hiányozhat a nemzetbiztonsági bizonyíték

A 24.hu beszámolója szerint súlyos fordulat következett be az úgynevezett Aranykonvoj-ügyben: az ügyészség álláspontja alapján nem támasztották alá kellő bizonyítékok a hét érintett ukrán magánszemély nemzetbiztonsági kockázatát. Az információt az érintettek jogi képviselője, Horváth Lóránt közölte szerdai közleményében.

Az ukrán államot képőviselő ügyvéd ismertetése szerint a Fővárosi Törvényszék megküldte számukra a Fővárosi Főügyészség főügyészhelyettesének nyilatkozatát, amely a rendelkezésre álló, minősített adatok értékelése után arra jutott: azok nem elegendőek ahhoz, hogy a bíróság megalapozott döntést hozzon. A nyilatkozat szerint az Alkotmányvédelmi Hivatal nem támasztotta alá kellő adattal a nemzetbiztonsági kockázatra utaló állításokat.

Horváthék értelmezése szerint ez megerősíti korábbi állításukat, miszerint a hét ukrán állampolgár elfogása, fogva tartása, kiutasítása, valamint vagyonuk lefoglalása politikai döntés következménye lehetett. A jogi képviselők úgy vélik, az ügyben több súlyos bűncselekmény gyanúja is felmerülhet, köztük hivatali visszaélés, jogellenes fogva tartás, valamint bántalmazás hivatalos eljárásban.

Az ügy előzménye, hogy 2026. március 5-én a TEK és a NAV feltartóztatott egy ukrán pénzszállító konvojt, és lefoglalták a mintegy 27 milliárd forint értékű aranyat és készpénzt. A személyzetet megbilincselték, majd másnap kiutasították Magyarországról. A hatóságok pénzmosás gyanújával indítottak eljárást, miközben később a legénységgel szembeni intézkedéseket visszavonták.

Az ügy politikai dimenziót is kapott: kormánypárti szereplők korábban azt állították, hogy a szállítmánynak köze lehet ellenzéki finanszírozáshoz, ám ezt sem támasztották alá bizonyítékokkal. A mostani ügyészségi álláspont így alapjaiban kérdőjelezheti meg az ügy eddigi hivatalos indoklását.