Öt parlamenti vizsgálóbizottságot hozna létre a Tisza Párt

Ezek a következők:

1. A Gyermekvédelem Rendszerszintű Válságát Feltáró Vizsgálóbizottság;
2. A Kegyelmi Botrány Felelőseit Feltáró Vizsgálóbizottság;
3. A Spontán Privatizációt és a Közvagyon Elvesztését Feltáró Vizsgálóbizottság;
4. Az MNB Működésével Kapcsolatos Visszaéléseit Feltáró Vizsgálóbizottság;
5. A Végrehajtási Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottság.

Emellett az Országgyűlés vizsgálóbizottságai munkájának hatékonyabbá tételéről szóló törvényjavaslatot nyújtott be a Tisza Párt két képviselője, Melléthei-Barna Márton és az Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottságot vezető Hantosi István szerda délután.

A módosítás szükségességét azzal indokolják, hogy az „Országgyűlés ellenőrző funkciója a modern parlamentáris demokrácia egyik legfontosabb alkotmányos garanciája”, és a népképviseleti elv „nem merül ki a jogalkotásban és a Kormány politikai ellenőrzésében, hanem magában foglalja annak lehetőségét és kötelességét is, hogy az Országgyűlés – különösen a vizsgálóbizottságok útján – feltárja a közéletet, a közpénzek felhasználását, az állami szervek működését vagy egyes kiemelt társadalmi jelentőségű ügyeket érintő tényeket és összefüggéseket”.

A módosítás lehetővé tenné pénzbírság kiszabását az olyan személyekkel szemben, akik a bizottság idézésének vagy adatszolgáltatási felhívásának önhibából nem tesznek eleget. Az ilyen személyeket először százezer forintra, másodszor pedig már egymillió forintra büntetnék. Alapesetben a vizsgálóbizottság elnöke szabná ki a bírságot, de ha az együttműködésre kötelezett személy képviselő, ez a feladat a házelnökre hárulna. Ha a személy harmadszorra marad távol, ismét egymillió forintos büntetéssel sújthatnák, de ezúttal a vizsgálóbizottság elnöke már az együttműködésre kötelezett elővezetését is elrendelheti, amit a rendőrségnek kell végrehajtania. Az együttműködésre kötelezett a döntéssel szemben felülvizsgálati kérelmet nyújthat be a Kúriához.

(via telex)