Íme a Tisza első Alaptörvény-módosítása: nem tölthet nyolc évnél többet hivatalban egy miniszterelnök

Magyar Péter egyik fontos ígérete volt a kampányban, hogy ha megnyerik a választást, akkor az Alaptörvényben két ciklusban maximalizálják a miniszterelnök mandátumát, és ez a módosítás visszamenőlegesen, Orbán Viktorra is vonatkozik majd.

Betartották az ígéretet, ez szerepel a Tisza Párt első Alaptörvény-módosítási javaslatában, amelyet a frakció két országgyűlési képviselője, (az igazságügyi miniszteri poszttól visszalépő) Melléthei-Barna Márton és az Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottságot vezető Hantosi István terjesztett be.

A hatályos jogszabályban az áll, hogy a miniszterelnököt az Országgyűlés a köztársasági elnök javaslatára választja meg. Ezt most kiegészítenék ezzel a bekezdéssel:

„Nem választható meg miniszterelnöknek az, aki összesen – megszakításokkal együtt – már legalább nyolc évig miniszterelnöki megbízatást töltött be. E nyolcéves időtartam számításakor az 1990. május 2. vagy azután betöltött miniszterelnöki megbízatást kell figyelembe venni.”

Később pedig az is szerepel a javaslatban, hogy a miniszterelnök megbízatása megszűnik, „ha a miniszterelnöki megbízatást összesen legalább nyolc évig betöltötte”.

Eddig semmilyen formában nem korlátozták a miniszterelnök megbízatását, Orbán Viktor 1998 óta összesen öt cikluson át, húsz évig vezette Magyarországot.

Az előterjesztés egy másik pontjával megteremtenék az alkotmányos alapot a 2023-ban felállított Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetésére. A Fidesz korábban az Alaptörvénybe írta, hogy „Magyarország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme az állam minden szervének kötelessége”, és az ország alkotmányos önazonosságának védelmét egy sarkalatos törvénnyel létrehozott, független szerv látja el. Ezt a részt most hatályon kívül helyezné a Tisza Párt, és az Alaptörvény-módosítás elfogadása után már csak a Szuverenitásvédelmi Hivatalról szóló 2023-as törvényt kell majd megszüntetni.

A javaslatcsomag harmadik pontja a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat (kekva) érinti. A parlament fideszes többsége 2020-ban azt írta az Alaptörvénybe, hogy „a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány létrehozásáról, működéséről, megszüntetéséről, valamint közfeladata ellátásáról sarkalatos törvény rendelkezik”. Ez alapján fogadták el aztán azt a törvényt, amellyel alapítványi kézbe szervezték ki a magyar felsőoktatás nagy részének és más állami tulajdonú intézményeknek a fenntartását.

A tiszás javaslat kimondaná, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány vagyona nemzeti vagyon.

Az előterjesztés szerint az alapítványok alapítói jogait a kormány gyakorolja, és a kormány akár meg is szüntetheti. „A megszüntetett közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány egyetemes jogutódja az állam”. Ezt azzal indokolták, hogy a közvagyon és az alapítói jogok kiszervezése „a jogalkotói hatalommal való visszaélés eredménye volt”.

(via telex, Kiemelt kép: Mátyus László / Klubrádió)