„1%
Esti gyors

Ukrajna: nincs kapacitása a hágai Nemzetközi Törvényszéknek több ezer háborús bűn kivizsgálására

25/06/2022 20:42

| Szerző: Csernyánszky Judit/Klubrádió

A háborús bűnök dokumentálására, az emberi jogok védelmére fogott össze a 29 civil és jogvédő csoport munkáját tömörítő Ukrajna Hajnali 5 óra elnevezésű szervezet, és közös munkájukkal kiérdemelték a CEU Nyílt Társadalom díját. A szervezet szóvivőjével, Tetiana Pechonchykkal beszéltünk arról, milyen esélye van a háborús bűnöket elkövetők elleni gyors eljárásnak, amellyel számon lehetne kérni Oroszországot, illetve Vlagyimir Putyin elnököt. 

A háborús bűnök dokumentálására, az emberi jogok védelmére fogott össze a 29 civil és jogvédő csoport munkáját tömörítő, az Ukrajna Hajnali 5 óra elnevezésű szervezet, s közös munkájukkal kiérdemelték a CEU Nyílt Társadalom díját, amit először Karl Popper kapott meg 1994-ben, de a díjazottak között van Václav Havel volt cseh köztársasági elnök és Kofi Annan volt ENSZ-főtitkár is.

A díjátadót követően kérdeztük a mozgalom szóvivőjét, Tetiana Pechonchykot, akitől megtudtuk, hogy nevükben szereplő hajnali 5 óra arra utal, hogy február 24-én mindannyian hajnali 5-kor robbanásra ébredtek, akkor kezdődött az oroszok támadása Ukrajna ellen. A 29 civil jogvédő szervezet pedig már másnap megkezdte munkáját. Aznap a Krím-félszigeten megjelent az orosz titkosszolgálat és 120 embert politikai fogolyként börtönöztek be. Ők zömében tatárok voltak – mondja Tetiana Pechonchyk.

„A februári tulajdonképpen már az ötödik támadás Vlagyimir Putyin elmúlt 20 éve alatt. Kezdődött 2008-ban Grúziával, 2014-ben folytatódott a Krím annektálásával, majd Donbasz következett, utána Szíria és most az egész országunk ellen indított támadást Putyin. Minél több a támadás, annál több a háborús bűn is. A mi tagszervezetünk, a ZMINA 2014 óta dolgozik ezek dokumentálásán, amelyeket átadtunk az ukrán legfőbb ügyészségnek. Azóta folyamatosan küldjük adatainkat a hágai nemzetközi büntetőbíróságnak is.

Eleinte önkéntesként dolgoztunk, de világossá vált, sokkal több annál a munka, minthogy ezt ad hoc fel lehetne dolgozni. Ezért most már szervezett formában dolgozunk. Például a médiával is, akiknek folyamatosan küldjünk anyaginkat. Ugyanígy az áldozatok rokonai, barátai is megkeresnek minket, adott esetben őket is képviseljük. Ügyvédek, jogi elemzők, szakértők egyaránt dolgoznak velünk, alapvetően az áldozatok hozzátartozóinak védelmét képviselve. Ehhez most már egyre több támogatást is kapunk, például egy cseh alapítványtól, vagy a nemzetközi Renaissance Foundationtől is (amely egy londoni központú jótékonysági érdekvédő szervezet).

A világ legnagyobb nyílt forrású, háborús bűnöket prezentáló dokumentumtárával rendelkezik a koalíció, ami bárki számára hozzáférhető, mi több, mi is kitesszük ezeket a közösségi hálóra, igyekszünk minél szélesebb körben terjeszteni a nemzetközi médiában is. A forrásgyűjtés az úgynevezett Berkeley Egyezmény alapján történik, a jemeni vagy a szíriai háborúban összegyűjtött dokumentumokkal egy platformon gyűjtjük az ukrajnai aktákat.”

Amikor a konkrét munkáról kérdeztük, Tetiana Pechonchyk elmondta: „Az oroszoktól visszafoglalt területekre megyünk úgymond nyomozni, így voltunk Kijevben, Csernyihivben, Harkivban. Ezeken a helyeken én magam is nyomoztam szemtanúkat meghallgatva és tárgyi bizonyítékokat összegyűjtve. Két NGO, nem-kormányzati szerv a gyerekek ellen elkövetett bűncselekményeket, egy másik az egészségügyi intézmények és orvosok, doktori személyzet ellen elkövetett bűnöket tárja fel. 34-et csak a mi csoportunk dokumentált.

2034 rablást regisztráltunk, 110 eset még felderítetlen, de a többinek a nyomára akadtunk. 140 fogoly kiszabadításában tudtunk segíteni, és egyelőre 10 olyan megkínzott emberről tudunk, akik életüket is vesztették. Nyoma veszett egy ukrán újságírónak is, aki a legismertebb, Unian hírügynökségnél dolgozott. Kerestük Beloruszban, Oroszországban, egyelőre nem akadtunk a nyomára, mert egyik országból sem engednek minket adatokat gyűjteni”.

Kérdésünkre beszélt arról is, hogy noha folyamatos kapcsolatban vannak a hágai büntetőtörvényszék ügyészségi irodájával, de nem haladnak előre a dolgok, nem bizakodó. Az ukrán legfőbb ügyészségre viszont már 16 ezer háborús bűnre utaló dokumentumot nyújtottak be. „Ha Mariupolba bejuthatnánk, ami reménytelen, akkor nem napi száz esettel nőne a jelentett bűnesetek száma. Technikailag a Hágai Törvényszék nincs felkészülve ennyi eset befogadására, pár tucatról, esetleg százról lehet szó – véli Tetiana. Az ENSZ-szel, az Európai Bírósággal, az EBESZ ’Moszkva Mechanizmus’ nevet viselő programjával is együttműködünk, mi vittük el nekik Bécsbe az adatokat, mert ők nem tudtak Ukrajnába utazni. Mindezek azt bizonyítják, hogy Moszkva semmilyen egyezményt és megállapodást nem tart be. Több évtizedre lesz szükség ezeknek a háborús bűnöknek a feltárására. De a háború is hosszú lesz. Különösen akkor, ha nincs egyetértés a szankciókban. A gázért és olajért kapott pénz további muníciót jelent az oroszoknak, így nem lesz hamar vége a háborúnak.”

Noha a magyar kormány nemet mondott a további szankciókra, az aktivista úgy látja: „Szerintem a magyar emberek tisztában vannak azzal, mit jelent a Szovjetunió, ők is szenvedtek tőle a múlt században. Most ezt a birodalmat akarja újraéleszteni Putyin”.

(Kiemelt kép: MTI/AP/Maxar Technologies)

Esti gyors
2022. június 21., kedd 18:50
Riporter: Csernyánszky Judit