„Támogassa
Esti gyors

Hodorkovszkij: Putyinnal most már sohasem lesz béke

23/06/2022 23:36

| Szerző: Klubrádió

Hogyan és mikor érhet véget az ukrajnai háború – rengeteg szakértő, katona, politikus nyilatkozik erről világszerte, de kevesen vannak, akik képesek egyszerre kívülről és belülről, tehát nyugati, illetve orosz és ukrán szemszögből is elemezni a helyzetet. Nemes Gábor, a Klubrádió külpolitikai újságírója két ilyen jeles személyiség, Mihail Hodorkovszkij és Vlagyimir Pasztuhov véleményét foglalja össze.

2022. június 23. Esti gyors / részlet, Nemes Gábor összeállítása (22.06.23.)
06:14
00:00

Mind a ketten emigránsok, de mind a ketten komoly személyes tapasztalatokkal rendelkeznek az orosz és az ukrán politikai, társadalmi és gazdasági életről – Mihail Hodorkovszkij az orosz börtönéletről is. Az eredetileg a jog területén tevékenykedett és hideg logikájáról híres Vlagyimir Pasztuhov először elméleti szempontból közelíti meg a háború befejezésének kérdését.

„Soha egyetlen ország sem hajlandó kompromisszumot kötni, ha lehetősége van a győzelemre. Viszont előbb-vagy utóbb előáll egy olyan helyzet, amelyben mindkét fél megérti, hogy a kitűzött célokat egyikük sem tudja elérni. Oroszország nem tudja megtörni Ukrajna ellenállását, nem tudja megsemmisíteni Ukrajnát, mint független államot. Ukrajna pedig nem tudja katonai erővel visszaszerezni a Krímet, a Donbaszt, Donyecket. De ezt a tűzszüneti pontot egyelőre nem értük el. Pedig az adott helyzetben az az optimális lehetőség, ha valamilyen fegyverszünet jönne létre, megszűnne a vérontás – persze olyan feltételekkel, amelyek egyik félnek sem megfelelőek. Utána már hidegháború következne, amely persze előbb vagy utóbb az egyik oldal összeomlásához vezet” – mondja Pasztuhov. Hodorkovszkij ezt azzal egészíti ki, hogy Putyinnal most már soha sem lesz béke.

„Egyetértek, hogy el kell érni egy olyan pontot, amikor mindkét fél megérti: nem tudja elérni céljait, és hogy ez békeszüneti tárgyalásokhoz vezethet. De igazi béke csak akkor lehetséges, és ez egész Európára vonatkozik, ha Putyin rendszere eltűnik. Tehát amikor az orosz központi hatalom végleg felhagy a külső agresszió politikájával” – mondja Hodorkovszkij, akinek persze nincsenek illúziói, hogy ez hamar megtörténik. Miközben érdekes módon Oroszország katonai erőforrásait korlátozottnak látja.

„Tizezer, húszezer halottat Oroszország, pontosabban Putyin, mint látjuk, megengedhet magának. De abban nem lehet biztos, hogy százezret is megengedhet-e. Ezért nem látunk tömeges mozgósítást. És ugyanez a helyzet a fegyverzetnél is: a modern tankok elfogynak, egyre inkább a modern elhárító fegyverek által sebezhető régieket vetik be. A katonai repülőgépekben már 63 éves pilótákat is láttunk – ez sem az erőforrások kifogyhatatlanságát mutatja. De még ha sikerülne is Putyinnak meghódítania Ukrajnát, akkor hogyan tovább? Véget nem érő partizánháború következne, amelyet a Nyugat minden erővel támogatna. Ez végül Oroszország gazdasági összeomlását eredményezné, amire Putyin nyilván újabb háborúval reagálna. Mondjuk Lengyelország vagy a balti államok ellen – ekkor aztán katonailag is összeomlana a NATO csapásai alatt” – fűzi tovább a gondolatmenetet Hodorkovszkij. De persze vannak más szcenáriók is: Henry Kissinger, az amerikai külpolitika nagy öregje valamilyen, az orosz érdekeket is figyelembe vevő stratégiai kompromisszumot javasolt. Pasztuhov véleménye:

„Ez kétségtelenül provokáció volt a részéről. De lényegében csak azt a politikailag nem korrekt véleményt fogalmazta meg, amely nyugaton meglehetősen elterjedt, búvópatakként ott van a mélyben. Ez a koncepció Kissinger megszólalásával tört először a felszínre. Amit mondott, annak van egy, a konkrét helyzetben értelmezhetetlen eleme: Kissinger vissza akar térni a február 24-i háború előtti állapotokhoz. Csakhogy pillanatnyilag Moszkva teljes erővel igyekszik bekebelezni a herszoni és zaporizsjai körzetet, ezeket integrálná Oroszországba. Ezért most kompromisszumokról és békéről beszélni absztrakt elmélkedés – egész addig, amíg Oroszország nem érzi úgy, hogy képtelen ilyen méretekben tovább folytatni ezt a háborút. A kissingeri kompromisszum eszméje akkor jöhet elő, amikor egyfajta egyensúly áll elő. Akkor már lehetne tárgyalni a Kremllel, de hogy Ukrajna erre hajlandó lesz-e, nem tudom. Kissinger javaslatában ugyanis érintett egy tabut: területi kompromisszumról beszélt. Tehát az a kérdés, hogy kompromisszum része lehet-e az ideiglenes lemondás ukrán területekről – vagy ez eleve kizárt. Ez már Ukrajna döntése lesz” – mondja Pasztuhov, aki szerint a háború elején lett volna lehetőség gyors megoldásra, de ez már a múlté.

„Volt lehetőség egy gyors kompromisszumra, valamikor a konfliktus kezdete utáni második-harmadik héten. Amikor az orosz medve észrevette, hogy kéthetes villámháború helyett hosszú háborúba csúszik bele és koncepciót váltott. Ez a kompromisszum azonban különböző okokból végül nem jött létre és mindkét fél megerősített ideológiai lövészárkokba húzódott vissza. Oroszország a klasszikus megoldást választotta: tömeges erő bevetésével lehengerlünk mindent és valahogy kibírjuk, Ukrajna pedig hirtelen erőt érzett magában, hogy miután rögtön az elején nem győzték le, most aztán mindent beleadunk és mi győzünk. Innen már nehéz kompromisszumot találni. A kimenetel lényegében attól függ, hogy Ukrajna mennyi támadó fegyvert kap. Ami nem tőle függ. A nyugatnak lehetősége van arra, hogy a pénzügyi és katonai segítségnyújtással maga szabályozza Ukrajna katonai akcióit. Innentől kezdve már az a kérdés, hogy van-e a nyugatnak olyan sebezhető pontja, amely miatt egy hosszadalmas háború már nem kedvező a számára. Ez egy olyan tangó, amelyet hárman táncolnak” – mondja Pasztuhov, de a végkimenetelt illetően lényegében nem lát lehetőséget a kissingeri kompromisszumra.

„Ezeknek a háborúknak csak akkor van vége, ha az egyik harcoló fél összeomlik. Vagyis vagy az ukrán, vagy az orosz államiság megsemmisül. Ez eltarthat egy-két, vagy akár tíz évig. A nukleáris variánst, vagyis kollektív öngyilkosságot most kizárom. A helyzetet tehát a következő orosz forradalom oldja meg” – véli Vlagyimir Pasztuhov.

Az összeállítást a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. Kiemelt kép: MTI/AP/Szputnyik Pool/Mihail Klimentyev