Aszály – Józsa Márta jegyzete
Víz nem lesz több, vagy az egyik, vagy a másik szomjazik. Szóval úgy tűnik, nem lesz mifelénk se kecske, se káposzta, egy szál sem. Hogy egy szellemi aszály által sújtott klasszikust idézzek: ez az óriási kognitív disszonancia.
Egy déjà vu – Szénási Sándor jegyzete
A helyzet az, hogy Tarr Zoltán nem a valót írta. Az alaptörvény egyáltalán nem kényszeríti a kormányt a MMA-val való egyeztetésre. Egy deklaráltan nemzeti-konzervatív szereplő egyedi döntéshelyzetbe hozása finoman szólva is különös. De itt van az Iványi-féle MET egyházi státuszának visszaállítása is, amiről a miniszter zagyvaságokat beszélt. Ezekről is szó esik Szénási Sándor jegyzetében.
A "Szia, Bálint"-korszak vége – Selmeci János jegyzete
Nem voltam még nem Orbán-rendszerben újságíró, de a feladat talán nem változott olyan sokat. A lelkesedés magánügy, a kritika, a kétkedés és a valóság feltárása viszont kötelesség.
Metszőolló és vadhajtások - Hardy Mihály jegyzete
Tartok tőle, hogy a dossziék egyszerre lesznek hatalmasak és hiányosak – az Orbán-diktatúra összes hagyományát követve.
After – Szénási Sándor jegyzete
O.V. reméli, hogy a politikai halál után is van politikai élet. Hogy a Vadhajtások portál neki igeforrás, azon még a saját körei is meghőköltek egy kicsit, megértvén, hogy a főnökük valamikor menet közben benácult. Én ezen olyan nagyon nem csodálkozom, bár biztosan akad, aki azt várta, hogy egy erőszakos, bántalmazó, mindenkibe belerúgó hatalomgyakorlás és annak csődje után középre áll majd, de nem.
A Karmelita varázstalanítása – Kárpáti Iván jegyzete
Az akció rituális volt, jól megtervezett. Magyar szobáról szobára varázstalanította az egykori főhadiszállást. Deszakralizált, mondhatnók. A "minisztériumok éjszakája", ahogy elnevezte az akciót, Rogán egykori birodalmában folytatódott a szomszéd épületben. Összefoglalom: egy ötcsillagos szállodát képzeljenek el, a világ egyik legszebb panorámájával, még a menzáról is.
Pótolt mulasztások - Dési János jegyzete
Szóval, az ügyészség most megmutatja, hogy az elmúlt időszakban nem a szaktudása hiányzott ahhoz, hogy az igazságosságot szolgálja. Hajrá, van mit ledolgozni.
Garázsvásár – Józsa Márta jegyzete
Alighanem megélénkülhetett mostanság a turkálók és garázsvásárok forgalma, kétségbeesetten pityergő oligarchák és önostorozásra készülődő politikus cézárok szerzik be az új típusú szereplési szerkót, nagy lehet a keletje a kínai farmereknek – bár nem biztos, hogy most éppen a kínai a jó választás – és a potom harminc ezer forintos óráknak.
Tökvicsori – Józsa Márta jegyzete
2/11/2025 08:00
| Szerző: Józsa Márta / Klubrádió
| Szerkesztő: Bárkay Tamás
„A Halloween és a »haláltökök« idegenek Zebegény szellemiségétől.” – így érvelt a polgármester, bizonyos Ferenczy Ernő, amikor megtagadta a területfoglalási engedélyt a zebegényi családok családi rendezvényére.
A családi tökfaragásnak lőttek, nem lesz többé, punktum.
Ott egye a penész az összes szülőt, aki képes lett volna nemzetietlen módon kimenni Zebegényben a Duna-partra. Hogy szikét, faragókést, mécsest, fapálcikát, ragasztót, cérnaszálat, és ki tudja, még milyen egyéb nemzetáruló kézműves ezközt, tehát bármely óvodás tarsolyának kellékeit nem kímélve eltöltsön egy vicces délutánt tökvicsorit faragva.
„A Halloween és a »haláltökök« idegenek Zebegény szellemiségétől.” – így érvelt a polgármester, bizonyos Ferenczy Ernő, amikor megtagadta a területfoglalási engedélyt a zebegényi családok családi rendezvényére. Amelyet – micsoda meglepetés – helyi ellenzéki képviselők szerveztek, így már automatikusan belátható a település szakrális csendjének brutális veszélyeztetettsége. Még szerencse, hogy vannak éber városatyák, mi lenne velünk nélkülük.
„Lehet, hogy Budapesten vagy ahhoz közeli, lakosaiban felhígult településeken engedik az idegen szokások terjedését, Zebegényben nem fogjuk.” – árnyalta az idegenszívűek térhódítását tűzzel-vassal megakadályozni hivatott gondos városatya. Talán korábban kellett volna elkezdeni a gondolkodást, ha érvényes egyáltalán esetünkben ez az elme rendeltetésszerű használatára utaló szó. A dokumentálható magyar hagyományban ugyanis a tökfaragás 1081-től van jelen, amikor a Zebegénytől légvonalban alig öt kilométerre levő Visegrádon I., más néven Szent László királyunk a vár tömlöcébe záratta a konkurenciát, bizonyos Salamon trónfosztott királyunkat. Majd az őröknek megparancsolta, hogy sötétedés után világítsák meg töklámpásokkal a tornyot, elkerülendő egy esetleges szökést.
Amúgy magyar nyelvterületen mindenütt népi hagyomány volt a töklámpás, más néven tökvicsori készítése, az őszi betakarítás után megpihenő fiatalok mókája volt. És nyilván a faragott alkotásokból áradó fény egyfajta tiltakozás volt az évszak sötétsége ellen. Erről beszélünk, a regnáló korszak árnyairól, amikor megörökítjük ezt a zebegényi polgárok által demokratikusan felkent alakot, akinek zsigerből jön a családok szórakozásának gyermekmentő hivatkozással való betiltása. Nem több ez, mint bizarr vicsor egy szolgalelkű tökfejen.
Józsa Márta jegyzete az Útszélen 2025. október 30-i, csütörtöki adásában hangzott el a szerző felolvasásában.
A jegyzetet az írás elején a lejátszóra kattintva hallgathatja meg! (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)