„1%
Megbeszéljük...

Több ellenzéki képviselő ellen is büntetőeljárás indult, Magyar György szerint nem lesz könnyű őket kivonni a forgalomból

24/05/2022 20:51

| Szerző: Klubrádió/szg

A kormánysajtóban jelentek meg cikkek arról, hogy büntetőeljárás miatt "bukhatják mandátumukat" ellenzéki képviselők: Csárdi Antal (LMP), Fekete-Győr András (Momentum), Molnár Zsolt (MSZP) és Varju László (DK). Magyar György ügyvéd szerint ez hangulatkeltés, szerencsére nem újságok állapítják meg a bűnösséget, hanem a bíróság, az ügyek pedig nem fejeződnek be három nap alatt.

2022. május 24. Megbeszéljük / részlet, Magyar György (22.03.22.)
13:12
00:00

Az elmúlt napokban a kormánysajtóban jelentek meg cikkek arról, hogy büntetőeljárás miatt bukhatják mandátumukat ellenzéki képviselők. Fel is sorolnak négy nevet, ők a DK-s Varju László, akit kidobtak az MTVA-ból, mégis ellene indult eljárás, a momentumos Fekete-Győr András, aki színes füstgránátot ejtett a rendőrök felé egy tüntetésen, az LMP-s Csárdi Antal, aki állítólag hamis magánokiratot használt fel, és az MSZP-s Molnár Zsolt, akinek neve a zuglói parkolási botrány kapcsán merült fel.

Úgy lehet őket kivonni a forgalomból, mint a fideszes „Voldemortot”, Mengyi Rolandot (akit vesztegetés miatt ültettek le), jogerősen meg kell állapítani bűnösségüket a bíróságon. Hangsúlyozta, nem vétség, hanem bűntett miatt, utóbbi két év felett büntetendő. Olyan súlyos bűncselekményt kell elkövetni, mint a szintén fideszes Boldog István, akinél ez a két év feletti tétel össze fog jönni – fogalmazott. Ráadásul szerencsére ma még nem az újságok állapítják ezt meg, hanem a bíróságok, és Magyar György szerint azokban még lehet bízni. 

Szerinte az érintetteknek nincs veszélyben a mandátumok. Akit megválasztottak képviselőnek, annak érvényes a mentelmi joga, ami nem arra van kitalálva, hogy lehessen bűnözni, hanem arra, hogy felesleges és mondvacsinált ügyekkel ne lehessen a tevékenységét korlátozni vagy befolyásolni. Hozzáfűzte, a büntetőeljárások Magyarországon nem szoktak három nap alatt befejeződni, „ez nem olyan, mint a Fidesz jogalkotása”, hogy hétfőn kitalálja, kedden keresztülviszi, szerdán megjelenik a közlönyben, hanem hosszú évekig el tudnak húzódni.

Arról is beszélt, hogy például Fekete-Győr András esetén tűnhet az eljárás túlkapásnak, de főszabály szerint rendőri oszlatásnál mindenkinek azt kell tennie, amire a rendőrség felszólítja. Ezt a bíróság megállapítja, és a jogállam halvány maradványairól addig lehet beszélni, amíg a hatalmi ágak önállóan tudnak működni. Tiltakozni kell, ha a politika ezt befolyásolni akarja.

Magyar György szerint ez az ügy hangulatkeltésre teljesen alkalmas. Ráadásul amikor hasonló eset merül fel, egy gyanúsításnál a Fidesz azt mondja, hogy az ártatlanság vélelme bárkit megillet, a szintén vesztegetési ügybe keveredett Völner Pál felett se törjünk pálcát. A másik pedig, amire szintén hivatkozni szoktak, a választói felhatalmazás; a választók tudták, hogy Fekete-Győrt vagy Varjut mivel vádolják. Ha pedig a Fidesz mondhat ilyenek, akkor az ellenzék is megteheti, mert a büntetőjog nem válogat.

A beszélgetésben szóba került az Alaptörvény 10. módosítása is. Magyar György szerint a rendeleti kormányzás fenntarthatóságának jogalapját teremti meg a kormány, a pandémia már nem indokolja a veszélyhelyzetet, ezért Fidesz-gondolkodás szerint jobb beépíteni az Alaptörvénybe azt az „új esélyt”, amit a háború jelent (nem egészségügyi, hanem humanitárius szempontból). Így fennmarad a veszélyhelyzet, amely kiszélesíti a rendkívüli állapotokat, azok pedig rendkívüli jogi eljárásokat adnak a parlament kezébe, így a Parlament megkerülésével, „rendeletekkel lehet rendet tartani”. Noha a kétharmad mellett a világon semmire nincs szükségük – tette hozzá.

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.

Megbeszéljük...
2022. május 24., kedd 17:15
Műsorvezető: Bolgár György