„Köszönjük,
Reggeli gyors

Szijjártó is beszállt az orosz-szálas Korán-égetést égetők szólamába

1/02/2023 08:23

| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió

 | Szerkesztő: Bohus Péter

A magyar külügyminiszter a törökökkel együtt figyelmeztette a svédeket, hogy változtassanak a magatartásukon, és érveléséhez az orosz propagandistához köthető Korán-égetést is felhasználta. Magyarország tíz év alatt hatalmasat esett a korrupciós indexen, már az EU legkorruptabb országa, ezt legalább három szervezet is megerősíti. Ki lehet az új NATO-főtitkár? Nemzetközi lapszemle.

2023. február 01. Lapszemle 2023.02.01. - Kárpáti János
05:35
00:00

A Transparency International friss korrupcióérzékelési indexéről ír a hamburgi Der Spiegel menedzsermagazinja, ami kiemeli, hogy az Európai Unióban helycsere történt a legrosszabb országok sorrendjében: Bulgária helyett Magyarország lett a legkorruptabb tagállam: osztályzata 10 év alatt 13 ponttal romlott, és a mostani 42 pontjával Kuvait, illetve Vietnam szintjére süllyedt. Meredek lejtmenetben van az elvben még ma is EU-tagjelölt Törökország a maga 36 pontjával, ami 13-mal kevesebb, mint 2012-es eredménye.

 
Orbán Viktor "édesapjának" hatvanpusztai birtokán így állt az építkezés 2019 szeptemberében
 Facebook -Hadházy Ákos
 

 

Az összegzés szerint az elmúlt évtizedben javuló teljesítményt nyújtó uniós tagországok közé tartozik a három balti állam, Lettország, Litvánia és Észtország, valamint Görögország, amelynek a mostani 52 pontos minősítése ugyan továbbra sem valami kiváló, de mégis 16-tal jobb a mélypontnál.

A Der Spiegel értékelése szerint globálisan a legrosszabbul a korrupcióérzékelés szempontjából is a háborús és konfliktusövezetek szerepelnek – Szomália, Szíria, Jemen, Líbia, Venezuela és Dél-Szudán. A Transparency International ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy növekvő veszélyt jelentenek az olyan tekintélyuralmi berendezkedésű államok, mint Oroszország, Azerbajdzsán, Katar vagy Marokkó. Ezek a rezsimek az úgynevezett stratégiai korrupció eszközével igyekeznek befolyást szerezni az Egyesült Államokban, az európai Intézményeknél, illetve például Németországban.

A Handelsblatt arról is hírt ad, hogy az OECD, a párizsi székhelyű Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet is a magyar kormányt bírálja a korrupció elleni küzdelem terén mutatott hiányos teljesítménye miatt. Az OECD illetékes munkacsoportja júniusig adott határidőt a magyar hatóságoknak, hogy jelentős mértékű előrelépést mutassanak fel ezen a területen. A Handelsblatt ennek kapcsán megemlíti, hogy Orbán Viktor jobboldali populista kormánya az Európai Unióval is harcban áll a korrupcióellenes küzdelem hiányosságai miatt, és ezért a brüsszeli Bizottság tavaly szeptemberben mindeddig példátlan lépésre szánta el magát Magyarországgal szemben, amikor 7 és fél milliárd eurónyi támogatás visszatartásáról döntött.

A Politico európai kiadása a korrupcióérzékelési index létrehozásához fűzött magyarázatában kifejti, hogy a Transparency számos forrásból merít: szakértőket és üzletembereket interjúvol meg, például a Világbanktól és a Világgazdasági Fórumtól. A Politico beszámolójának a címe azt emeli ki, hogy Magyarország a legkorruptabb ország az EU-ban. Kitér a cikk egyebek közt arra, hogy Ukrajna csak hajszállal javított saját értékelésén, amely most 33 pont, de az ország fontos reformokra vállalkozik, és a helyzet a korrupcióérzékelés vonatkozásában folyamatosan javul a háború kezdete óta.

A Politico egy másik írása arról szóló esélylatolgatást tartalmaz, hogy vajon ki léphet majd Jens Stoltenberg NATO-főtitkár helyébe, akinek a megbízatása idén szeptemberben lejár. Pontosabban az is kérdés, hogy egyáltalán kiválasztják-e az utódot, mert az is elképzelhető, hogy az Ukrajna elleni orosz agresszió, az annak nyomán előállt rendkívüli biztonsági helyzet miatt ismét elhalasztják a váltást, és meghosszabbítják a norvég politikus mandátumát. A portál szerint, ha lesz csere, akkor a szóba jöhető utódok között Mark Rutte holland miniszterelnök – akit Orbán Viktor „a holland fickóként” említett egyik nyilatkozatában -, illetve Kaja Kallas észt miniszterelnök és Ben Wallace brit védelmi miniszter nevét emlegetik a leggyakrabban.

Ritkábban, de szó esik Ingrida Šimonytė litván miniszterelnökről, Zuzana Čaputová szlovák államfőről, illetve Ursula von der Leyenről, az Európai Bizottság német elnökéről. A Politico szerint néhány nyugati fővárosban ódzkodnak attól, hogy például balti országbeli politikus kerüljön az atlanti szövetség élére, mert félő, hogy túlságosan héja magatartást tanúsítana a Moszkvával drámaian kiéleződött feszültség időszakában.

A cikk megpendíti Klaus Iohannis román köztársasági elnök nevét is, de hozzáteszi, hogy az ő személye ellenállással találkozhatna a szomszédos Magyarország részéről, illetve azok részéről is, akik viszont most már nőt szeretnének látni ezen a poszton.

Szijjártó Péter a török külügyminiszterrel tárgyalt
 
  Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j) fogadja hivatalában Mevlüt Cavusoglu török külügyminisztert. Budapest, 2023. január 31. MTI/Illyés Tibor
 
 

 

Az AP amerikai hírügynökség tudósítása szerint Szijjártó Péter – a török külügyminiszterrel közösen tartott sajtótájékoztatóján - arról beszélt, Svédországnak változtatnia kell a magatartásán, ha meg akarja szerezni Ankara támogatását a NATO-csatlakozáshoz. A magyar diplomácia irányítója elfogadhatatlannak minősítette a stockholmi török nagykövetség előtt történt Korán-égetést, és ostobaságnak nevezte a svéd kormányfőnek a véleménynyilvánítás szabadságára vonatkozó hivatkozását. A magyar külügyminiszter érvelésében említett Korán-égetés orosz propagandistához köthető. Az AP emlékeztet arra, hogy a NATO-tagállamok közül már csak Ankara és Budapest nem erősítette meg a svéd és a finn belépést az észak-atlanti szervezetbe.