Szentpéteri: Később kell korlátoznia magát az új hatalomnak

Ha Donald Tusk csak nyolc évig lehetett volna miniszterelnök, akkor most nem lehetne kormányfő, sőt el sem indulhatott volna és akkor lehet, hogy Lengyelországban még mindig tartana a kárhozatos rendszer  – mondta Szentpéteri Nagy Richard a Reggeli személyben. Az alkotmányjogász, politológus több, magyar példán keresztül is rávilágított, hogy a kormányfői megbízatást maximalizáló javaslat milyen gyakorlati problémákhoz vezethet. Noha a legtöbb '90 utáni miniszterelnök esetében nem reális feltételezni, hogy újra ambicionálnák a pozíciót, Boross Péter bő fél évig, Medgyessy Péter két évig, Gyurcsány Ferenc öt évig volt kormányfő, ők például egy ponton csak úgy tudnának elindulni, hogy nem tudnak teljes ciklust kitölteni. De még lehetne sorolni.

A Tisza szerdán benyújtotta első alkotmánymódosítási – egyben az Alaptörvény 16. módosításának – javaslatát, amellyel nyolc évben maximalizálnák a miniszterelnök mandátumát, amit megszakításokkal együtt kell számolni és az 1990 május 2-tól betöltött megbízatásokra vonatkozik.

Nincs példája a világban, hogy parlamentáris demokráciában korlátozzák a kormányfő ciklusait, egy ilyen szabály nehezen illeszthető be a közjogi, szerkezeti rendszerbe, a parlamentarizmus belső logikájába ez nem fér bele, itt a kormányforma kérdéséről van szó – mondta Szentpéteri. Ugyanakkor, ha egyszer egy ilyen ígéret elhangzott a kampány során, és láthatóan óriási a javaslat támogatottsága a közvéleményben, akkor ezt be kell tartani, magára vonatkozóan mindenképp és persze le is lehet írni, csak nem mindegy, hogy a kormányprogramba, vagy rögtön az alaptörvénybe és másokra vonatkozóan is. 

Ez azért felvet kérdéseket. Most egy átmeneti korszakban vagyunk, de ha egy konszolidált demokráciában élnénk, akkor érdemes lenne a javaslat okozta problémákkal foglalkozni, főleg mert az alkotmányokat általában hosszú távra írjuk és azzal a céllal, hogy válaszokat adjanak ezekre – magyarázta az alkotmányjogász. A visszaható hatály is aggályos, itt azért érződik a politikai cél. Kétségtelen, hogy a magyar társadalom jelentős többsége nem szeretné, hogy Orbán Viktor még egyszer miniszterelnök legyen, de ha ez így van, akkor ezt az akaratot ki tudja fejezni egy szabad és tiszta választáson. Demokráciákban ezt így szokták – mutatott rá Szentpéteri.

Mindezzel együtt, ez az Alaptörvény már elég sok mindent elbír. Ha minden jól megy, 2030 után már nem lesz hatályban. Most a kétharmados parlament korszakában vagyunk, amely 2010-ben kezdődött, és ha minden jól megy – és megérjük –, akkor 2030-ban ér véget, és ezután már jó esetben elveszti a relevanciáját, hogy van-e kétharmad, van-e alkotmányozó többség, mert lesz egy stabil alkotmány, amelyet nem lehet majd gyakorta módosítgatni – reméli Szentpéteri.

Noha az Alaptörvénnyel nem csak legitimitási, legalitási problémák is vannak, érvényessége megkérdőjelezhető, ennek ellenére az átmenet időszakában érdemes politikailag kihasználni az általa nyújtott lehetőségeket. Az előző rendszer lebontására fel kell használni a saját fegyverét, úgy ahogyan ez történt a választási rendszer adta lehetőségek esetében is. Nagy szükség lesz arra, hogy az új hatalom korlátozza saját magát, de nem az átmeneti időszak elején – véli Szentpéteri.

Viszont érdemes úgy gondolkodni, hogy kettős alkotmányozásról van szó. Amíg nincs meg az Alaptörvénytől független, új alkotmány, addig is érdemes bizonyos dolgokat bejáratni az átmenetei korszakban, az Alaptörvény módosításával elérni bizonyos intézményi változásokat és bejáratni, legitimálni azokat – fejtette ki az alkotmányjogász.

Ezen a választáson az emberek az alkotmányos demokráciára szavaztak, most elnyerte értelmét a választási forradalom kifejezés, amit 2010-ben fülkeforradalomnak mondtak. Az emberek valóban rendszerváltást akarnak, szemben 2010-zel, amikor kormányváltást akartak, azt, hogy a Fidesz kormányozzon, de nem szavaztak rendszerváltásra, a Nemzeti Együttműködés Rendszerének kiépítésére – mondta Szentpéteri, aki szerint most olyan különleges pillanat van, amikor az emberek széles rétege érdeklődik közjogi kérdések iránt, ezt pedig érdemes kihasználni.

1989-ben megspóroltuk, átugrottuk azt, hogy az alkotmányozásban részt vegyenek az emberek, 2010-ben az új hatalom lehazudta ezt nekünk, most viszont eljött az idő. Az alkotmány ambíciója mégiscsak az, hogy valamennyiünké legyen, a létrehozásához mindenkire szükség van, minden egyes polgártársunk ennek a politikai közösségnek a része, és mindenkinek van hangja – mondta az alkotmányjogász.

Szentpéterivel beszélgettünk arról, hogy milyen alkotmányozási kérdésekbe lehet bevonni az embereket, ideális esetben miért nem lesz szükség kétharmados törvényekre, hogyan lehet újragondolni az Alkotmánybíróságot, vagy, hogy miért tarthatatlan a köztársasági elnök választásának jelenlegi gyakorlata.

A teljes beszélgetést meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)