„Klubrádió“
Hetes Stúdió

Sok kis csalás sokra, azaz kétharmadra megy

26/05/2019 16:52

| Szerző: Csernyánszky Judit/Klubrádió

Eljárási anomáliák, szoftverprobléma, szavazati rendszer többórás leállása – eközben a Fidesz eredményt hirdet, és már be is jelenti, hogy megvan a kétharmad, a színpadon minden fontos szereplő, diadalittas ünneplés – a 2018-as választást és apró részleteit, trükkjeit, csalásait monitorozta és elemezte az Unhack Democracy Europe csapata, és nem véletlenül adta közre éppen most erről szóló tanulmányát.

2019. május 25. Hetes Stúdió / részlet, interjú Kim Lane Scheppelével (19.05.25.)
13:44
00:00
Elmondásuk szerint a tavalyi országgyűlési választáson történtek elegendő figyelmeztetés kellett, hogy legyenek a mostani uniós választások előtt, hogy észnél kell lenniük a választási bizottságok ellenzéki szavazatszámlálóinak – mondta még az EP-választás napja előtt a Klubrádiónak Bazsofy Rozi, aki az Unhack Democracy Europe egyik, nem Magyarországon dolgozó aktivistája. Egy éven át készült elemzésüket az Open Democracy adta közzé, és mi nem a magyar médiában, hanem a Tiroler Tageszeitungban bukkantunk rájuk. Azóta sok egyéb külföldi sajtótermék lehozta tanulmányukat, nevük pörög a nemzetközi sajtóban. Ami leginkább azért figyelemre méltó, mert az elmúlt időszakban sok, a választási csalásra utaló adalék merült fel, a kérdőjelekkel és aggályokkal együtt, de a rengeteg részletet elemző komplex elemzésre – az idő távlatából is visszanézve – az utóbbi időben senki erejéből nem futotta.

"Én minden olyan információt megosztottam velük, ami arra utalt, hogy a 2018-as választás nem volt szabad és fair, azaz tisztességes" – ezt már Kim Lane Scheppele mondta, a Princeton Egyetem alkotmányjogász professzora, aki évek óta tanulmányozza az újjáírt magyar alaptörvényt és az utóbbi öt évben a választási rendszert is, az eredményekkel együtt. Elsőre rögtön arra hívja fel a figyelmet, hogy a 2014-es és a 2018-as választási eredmények hivatalos adatainak összevetéséből kiderült, a baloldali ellenzéki pártok és a Jobbik szavazatai számszerűségüket tekintve szinte teljesen megegyeztek egymással. Holott: egyrészt iszonyatosan nagy kampány folyt, másrészt magas volt a részvétel.

Minden plusz szavazat a Fideszhez ment, ami elég valószerűtlen, tekintve például az előzetes közvélemény-kutatásokat is. Mindenesetre Scheppele az Unhack Democracy Europe kutatásáról azt mondta: ők maguk is nagyon sokféle forrásból dolgoztak; interjúkat készítettek, nyomon követték a a határon túli és nemzetközi sajtóbeszámolókat, összevetették a magyar hivatalos és nem hivatalos választási adatokat, tényleg alapos munkát végeztek.

Az ön és a csoport elemzésének ismeretében hogy látja, milyen szabálytalanságok ismétlődhetnek meg a mostani uniós választáson? Van mitől tartani megint?

Először is az uniós választási rendszer némiképp különbözik a magyartól, de a választási csalásra az aránytalansági tényezők itt is alkalmat adhatnak. Az első problémát én választási irodában látom. Miért csak az ellenzéket, leginkább a Jobbikot bünteti és vetett ki rá bírságot? A Fidesz soha nem sérti meg a kampányfinanszírozási szabályokat, de az ellenzék mindig. Vagy emlékszik mindenki, milyen nehézségekbe ütközött a Momentum pártként történt bejegyzése. Nyilvánvaló, hogy nem egyforma megítélés alá esik a Fidesz és a vele szemben álló ellenzék. A másik probléma a médiahelyzet: ha csak az újságokat nézed, akkor máris úgy tűnik, hogy a Fideszen kívül senki nem indul a választásokon. Nem beszélve az óriásplakátokról. Ha céltudatosan nem keresed a Fideszen kívüli jelöltek plakátjait, akkor bajosan találsz. De ugyanez a helyzet a szavazatszámlálókkal. A Fidesz számlálói megegyeznek a hivatali szervek tagjaival, s az ellenzék nem tudja feltölteni mindenhol a szavazatszámláló bizottságokat. Egyszerűen nem tudok hinni abban, hogy a tényleges leadott szavazatok megegyeznek a választási iroda számaival.

Ön mit tudott meg annak idején a választási honlap leállásáról?

Hát igen, az egy másik probléma volt. Én nem mondom, hogy ha egy új szoftvert vezetnek be, azzal nincs probléma, de itt kettő is volt: egyrészt már akkor bejelentették a Fidesz kétharmados győzelmét, amikor még nem állt vissza a rendszer működése. Másrészt noha állami cég saját szoftvere, mégsem engedtek a közelébe senkit, nem lehetett tudni, hogy milyen szisztémában mit variál, és mi volt a leállás igazi oka. Független szakértők nem ellenőrizhették a rendszert. Mindenesetre az uniós választásnál a komputerek bonyolult kalkulációi némiképp egyszerűsödnek, de a matek azért itt is játszik a részvételi aránytól függően.

Az ön elemzése nem mindenben volt összhangban az itt tartózkodó EBESZ-megfigyelőkével, akik gyakorlatilag a gyűlöletkampány, a médiatúlsúly és egyéb jelenségeket leszámítva magát a választás mechanizmusát rendben találták.

Azért az EBESZ sem mondta azt, hogy mindent rendben talált. Diplomatikusan fogalmazott, de valóban nem állította azt, hogy az egész rendszer egy merő csalás. De ha alaposan átrágja magát az ember, a kritikák egyértelműek. Például egypártrendszerként értékelte Magyarországot a kampányból levont következtetések között. Hisz a kormány kampánya és a Fideszé nem különült el, a kormány saját hatalmát és pénzügyi forrásait használta fel a Fidesz kampányára. És ez a helyzet most is, az uniós választásokon. De egyelőre azt sem láttuk, hogy megvan-e már azoknak a listája, akik nem itthon szavaznak, hanem külföldön? És ha itthon nem húzzák le őket a listáról, amit nem tudunk ellenőrizni, akkor nem tudjuk, mi lesz az ő szavazatuk sorsa. Nem beszélve a Romániában vagy Szlovákiában szavazókról: őket kétszer számolják? Tudjuk biztosan, hogy ők hol szavaznak? De ha az uniós országokon kívülieket nézzük, Szerbiát vagy Ukrajnát, azaz a Vajdaságot és kárpátaljaiakat. Nagyon jól tudjuk, hogy a 2018-as választásokon is követhetetlen volt az ő szavazatuk útja… Előkerül majd megint egy vödör szavazat valahonnan, mint tavaly? Ráadásul az EBESZ most úgy döntött, nem küld megfigyelőket.

Mindazonáltal a legfrissebb felmérések a Fidesz látványosan magas támogatásából következően megint 50% körüli lesz a eredmény, amit borítékoltak a közvéleménykutatók. Nem borítja ez a gyanút?

Persze, minden eddiginél magasabb támogatást mértek neki. De ha 50%-ot kapnak, akkor egy arányos rendszerben az ellenzéknek kellene a másik 50-et megkapnia. Ugyanakkor a teljes lakosság körében a Fidesz támogatottsága 35-40%. De mértek már 20%-ot is. Tehát 60% áll vele szemben a teljes népesség körében. Nos, arányos szavazati rendszerben – ami most az európai választás – ennek így kellene kinéznie. Ezért is tartja fenn az 5%-os bejutási küszöböt. Számos országban – pl. Németországban nem létezik ez, 0%-os ez a küszöb. Nos, ettől arányos a rendszer – többek között. Az ellenzék összefogása híján pedig megint lehetetlen arányos sikert elérni. 10-15% könnyen elveszhet megint az ellenzéki oldalon. Tehát ugyan arányos az uniós rendszer, de a Fidesz által erőltetett küszöbérték megtartása egyértelműen szavazatvesztéssel jár, és megint a Fidesz kerül ki győztesen.

Hallotta a Heinz-Christian Strache, az osztrák alkancellár botrányát, amiben Orbán is szerepet kapott? Hatni fog ez az uniós választásokra? Megcsappan a népszerűsége?

Persze, az egész világot körbejárta. Szerintem nem hat ez a magyar választókra. Inkább a választások után lesz ennek következménye. Ugyebár Orbán szerint követendő példa az osztrák kormányé, ahol tudvalevő, hogy a szélsőjobb és a jobbközép állt össze koalícióban. Nos, bebizonyosodott, mégsem lehet így kormányozni. Ebből az is következik, Orbán nem maradhat az Európai Néppártban, és már keresi a helyét a Matteo Salvini olasz belügyminiszter vezette szélsőségesek között. Szóval ez azt is jelenti, hogy az ő példája, ez a koalíciós megoldás nem lehet követendő.

De hát Orbán úgy reagált, hogy ez Ausztria belügye, slussz-passz.

Dehogy belügy ez, ő csinált belőle nemzetközi ügyet. Naná, hogy most hallgat a többiről. Mindenesetre most Orbán az Európai Néppárt megtörésére, kettészakadására apellál. Igyekszik magával rángatni a lengyel Jog és Igazságosság pártját, ugye az olaszoknak és a térség kisebb pártjainak is udvarolgat. Az európai parlamenti választás, ha úgy vesszük, igencsak furcsa. Minden ország a saját nemzeti pártjára szavaz, de nem tudhatja, hogy aztán a győztes milyen tömörülés mögé áll be, amikor Brüsszelbe megy. Nem tudja, tulajdonképpen hogyan fog politizálni. Orbánék is most zsákbamacskát árulnak. Hisz ugyan még nem teljes a szakítás az Európai Néppárttal, mivel csak felfüggesztették a Fidesz tagságát, de Orbán sokkal inkább kacsingat Salvini és a szélsőjobb irányába. Tehát akik a Fideszre szavaznak vasárnap, azok tulajdonképpen azt sem tudják, mit támogatnak – nyilatkozta a Klubrádiónak Kim Lane Scheppele, a Princeton egyetem alkotmányjogász professzora és választási szakértője.

A beszélgetést a cikk elején, a lejátszás ikonra kattintva hallgathatják meg!

Hetes Stúdió/Interjú Kim Lane Scheppele-lel
2019. május 25., szombat 16 óra
Riporter: Csernyánszky Judit