A budi aranya – Szénási Sándor jegyzete
Főúri színvonalú és árú minden, csak a valódi főúr hiányzott belőle mindig is, de kétségtelenül a valódi arany is. A köznyelv mégis az aranyvécé kategóriájába sorolta Matolcsy pipiskedését egy általa elképzelt arisztokrácia ritka levegőjébe, nyilván a Postapalota kertjébe leszúrt aranyozott, megrendítően undorító szarvasszobor miatt is.
Nem elv, hanem eszköz - Kárpáti Iván jegyzete
Beszéljünk ismét a szuverenitásról. Na meg arról, hogy Szijjártó és Lavrov beszélgetésének a Pellegrininek szervezett hakni mellett van egy még kínosabb, szégyenteljes szála: a soviniszta, nyíltan magyarellenes Andrej Danko fémjelezte párt megtámogatása.
Hadd hallja csak mindenki - Dési János jegyzete
A Szijjártó-Lavrov páros együtt dübörög - régóta nem titok ez. Ahogy valószínűleg az sem, hogy sűrű találkozóikon nemcsak dübörögnek, de Sz. Péter fecseg is. 2014. óta a gyors számítások szerint 25-ször futottak össze és a nyilvánosan bejelentett telefonhívások száma 38.
Három Nyilas Misi – Józsa Márta jegyzete
Az említett gyerekek a magyar társadalom erőforrásai volnának. Ők azok, akiket a hatalom már nem is ösztönöz különösképpen arra, hogy iskolába járjanak, tizenhat éves koruktól mehetnek, amerre akarnak, nincs szükség rájuk. Ha a civil erőfeszítések, elkötelezett szakemberek elkeseredetten becsuknák maguk mögött az ajtót, akkor a kurzus békésen ülhetne analfabéta törzsének díszpáholyában, és számlálgathatná elégedetten a neki nyújtott hálaszavazatokat.
Orbán semmitől sem fél jobban, mint az értelemtől – Rózsa Péter jegyzete
Orbánék minden eszközt jogosnak tartanak, hogy hatalmukat megőrizzék. Az utolsó értelemmorzsa is elfogyott a készletükből.
Önbecsapás manipulált fotókkal - Selmeci János jegyzete
Vacsora után még megnézi az emailjeit, kapott egy összefoglalót a héten megjelenő közvélemény-kutatásokról. A Nézőpontnak hisz a legjobban, mert szerinte az emberek érzik, hogy ez a kormány értük dolgozik, és megoldja a problémáikat.
Orbán lemond - Rózsa Péter jegyzete
Az Európai Unió, a NATO perifériájára kerülve, Magyarország Orbán nemkormányzása jóvoltából kötélen ingadozik a kiesés határán.
A hang - Szénási Sándor jegyzete
Amerika hangja ismét megszólal. Pontosabban az Amerika Hangja szólal meg, a nemzetközi rádió, amelyet a Trump adminisztráció felfüggesztett, ám most egy szövetségi bíró elrendelte az újraindítását.
Pandadiplomácia - Józsa Márta jegyzete
26/01/2026 18:03
| Szerző: Józsa Márta / Klubrádió
| Szerkesztő: Lőrincz Csaba
Keleti nyitás ide vagy oda, itthon is jó lenne valamilyen célszerű szimbólumot találni a faunánkban, hogy nehogy elbízzuk magunkat, legyen valami újabb aggódni való.
Kína hazaviszi a pandáit Tokióból, üresen maradtak az állatkerti kifutók, feltehetően az állatok sem értik, miért kell átélniük egy hatalmi civakodás miatt utazási stresszt. Ráadásul amúgy is Japánban születtek, igaz, kínai tulajdonban voltak mindig is. De nincs mit tenni, a diplomácia mégiscsak szent dolog, és ha Japán vezetőinek nem tetszenek Kína Tajvan megszállására vonatkozó tervei, akkor bizony a medvefélék családjába tartozó óráspandáknak útra kell kelniük. A panda a WWF, a Természetvédelmi Világalap jeleként és általában az állatvédelem jelképeként ismert, most már Peking és Tokió vitájának billoga is rákerült. Így maradt Japán bambuszmedvék nélkül, ez ugyanis a pandák másik neve, az emlősök repatriálásáig addig kell várni, ameddig a Dél-kínai tenger békeövezetté nem válik. Finom, kevéssé harsány módja ez az alázásnak, akinek van füle hozzá, az meghallja a brummogást a kirajzolódó új világrendben. Nekünk ugyan speciel emiatt, mármint a pandakonfliktus miatt nem sokat kell aggódnunk, egyelőre elég Berlinig utaznunk, ha állatkerti körülmények között tanulmányoznánk a híres, örökös kínai alattvalókként élő emlősöket. Persze ameddig még le nem zárjuk a határainkat, hogy unortodox módon megóvjanak bennünket a brüsszelita fenevadaktól. Úgyis menő most az állati szimbólumrendszer, hiszen maga Trump is pingvinnel sétálgat Grönland felé, nem mintha ott élnének a hivatkozott madarak, de azon szemünk sem rebben, hogy a déli és az északi félteke összekeverése az Egyesült Államok elnöke szerint merő stiláris kérdés.
Keleti nyitás ide vagy oda, itthon is jó lenne valamilyen célszerű szimbólumot találni a faunánkban, hogy nehogy elbízzuk magunkat, legyen valami újabb aggódni való. Valahogy a rogáni, vagy talán már nem is annyira rogáni gépezet ebben a kérdésben nem elég éber. Pedig átkukkanthatna olykor a szomszédba, például a miniszterelnök elvbarátja, a magyargyűlölet gerjesztésével hírnévre tett szélsőjobboldali George Simion rendszeresen kritizálja a romániai medvepopuláció védelmét szolgáló szigorú szabályozásokat. Érvelése szerint a „brüsszeli bürokraták” és a környezetvédők fontosabbnak tartják a vadállatokat, mint a falusi lakosság biztonságát és vagyonát. Célszerű volna tehát nálunk is új ellenségképet találni a zoológiában, történnek olykor próbálkozások a budai vaddisznókondák, mint közellenség megnevezésére, de az ez irányú szimbolikus politizálás finoman fogalmazva is gyerekmancsban jár mifelénk. Legalábbis ebben az ügyben.
Mert minálunk a jelképekkel való példálózás egészen más eszköztárat használ, megelőzve a világ politikai elitjének nagy részét. Itt a nagy megfejtés a saját polgárok dehumanizálása. A mérce az orbáni poloska, melynek nyomában mindig akad újabb ötlet is. Elég zűrös időket élünk, de azért a világ boldogabb helyein nehezen képzelhető el általános állampolgári cirkusz nélkül, hogy egy ország minisztere a vécépucolásra való befogást kínálja az legnagyobb kisebbségének jövőképként. Itt csak belenyugszunk, hogy Lázár udvari bolondként jelképesen a saját fejére applikálta a vécépumpát. Ahogy abba is, hogy a kutyapárték is jó ötletnek látták a Muzsikás cigányok parkjában macskás fadísz stílusban reagálni a gondolatkísérletre. Talán nem kellett volna ennyire alkalmazkodniuk az idők szelleméhez. Mert most még csak a többség fekáliájával dobálózik a NER-szolga, kérdés, hogy az április közepéig tartó pánik mit hozhat még ki mindebből. Hogy mennyi belső tartalékuk van még ezeknek a saját polgártársaikat lépten-nyomon megalázó, küldetéstudatra hivatkozó haramiáknak. Hogy eljöhet-e, és hagyjuk -e eljönni a pillanatot, amikor a vécékefék helyett mást is előhúznak pánikhelyzetben a szatyrukból. Annyi idő talán már nem akad, hogy a szar után vérben is tapicskoljunk.
Józsa Márta jegyzete az Esti gyors 2026. január 26-ai adásában hangzott el. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)