Nyers hús, fegyver, sátor meg tévé – majdnem mint a magyarok pár ezer éve
9/07/2020 13:36
Azt megtanultuk az iskolában, hogy az uráli nyelvcsaládnak két nagy ága van, a finnugor ágba tartozunk mi, magyarok, a másik ág pedig a szamojéd, ebbe tartoznak a nyenyecek, akik tehát távoli nyelvrokonaink. Még hasonló, közös hangzású szavaink is vannak, mint például a tó, hó, kutya. De vajon kik ők és hogyan élnek? Nyenyecföldön szerzett élményeiről mesélt a hátizsákos utazó, Markó Roland. Majdnem úgy élnek mint pár ezer éve és pár ezer kilométerre a magyarok.
Nyenyecföld az Oroszországi Föderáció északi részén, Szibériában található, annak is sarkkörön túli vidékén. A terület autonómiát élvez. Az utazási irodák ebbe a régióba nem szerveznek utakat, hiszen a nyenyecek lakhelye a legközelebbi nagy orosz várostól is több száz kilométerre található. A területre Moszkvából két átszállással repülővel lehet elutazni, majd, ha a települések határán túlra is el akar jutni valaki, akkor ki kell várnia a jó időt, hogy egy speciális csapat kivigye a nem túl gyakori utazót az extrém körülmények közé.
Nyenyecföldön a meleg ruházat elengedhetetlen, hiszen az egyébként is hideg vidéken a szél tovább csökkenti az ember hőérzetét. Az utazásra tehát nem árt alaposan felkészülni. Mivel a távolról érkező kevés idegen e fajta igényeinek kiszolgálására nincsenek boltok, ezért, ha valaki arra téved, és mégsem rendelkezik a szükséges felszereléssel, az ott élő emberek jóindulatától fog függeni.
XXI. századi nomádok
Azok a nyenyecek, akik ma is népük tradicionális életmódját folytatják, a tundrán vándorolnak, és rénszarvas tenyésztésből élnek – amikor beköszönt a melegebb idő észak felé indulnak, majd a téli időszakot a délebbi részeken töltik. A vándorlás alatt a közösség 6-10 családból tevődik össze, és minden családnak van körülbelül 500-600 saját rénszarvasa, vagyis több ezer állatot terelnek egyszerre. Érdekesség, hogy a rénszarvasok megismerik gazdáikat, ahogy ők is az állataikat, egytől egyig. A jószágok szinte minden porcikáját fel tudják használni, és az önellátás mellett, az állatok szarvával, prémjével kereskednek is.
A nomád nyenyecek vándorlásaik során sátorban élnek. Ezeknél a családoknál is előfordul azonban, hogy lakást vesznek, melyben időszakosan tartózkodnak, gyerekeiket pedig ők is beíratják az iskolába, ami ma már számukra is kötelező.
Tévé és alkohol is
A mindennapjaik folyamatos munkával telnek, az asszonyok a sátrak körül tevékenykednek, jeget törnek, vizet olvasztanak, fát hasogatnak, ez alól nem kivételek még a 70-80 éves asszonyok sem, mialatt pár kilométerrel távolabb a férfiak az állatokkal foglalatoskodnak vagy más családoknak segítenek. A gyerekek kimondottan önállóak, egyedül, egymással játszanak, mivel már egészen kicsi koruktól kezdve megtanulják a tradíciókat.
Az idősebb nyenyecek oroszul nem beszélnek, a fiatalabbak már inkább, ők. ha nem is túl gyakran, áramfejlesztőik segítségével televíziót is néznek, szüleik, nagyszüleik generációja azonban, akárcsak az orosz nyelvtől, ettől is elzárkózik. Hasonló a helyzet az alkohollal, amit sok fiatal rendszeresen fogyaszt, az idősek viszont azt sem tűrik, hogy előttük elővegyék a vodkás üvegeket. Az orosz államtól kapott műholdas telefonokat és hómobilokat is használnak, valamint fegyvereket is kaptak a tolvajok ellen.
A fiatalabbak a vándorlási ciklusokon kívül bejárnak a városokba, itt találkoznak a vodkával is, sokan alkoholistává is válnak, ami ma már komoly problémáz okoz a nyenyec társdalomban. Kozmetikai szereket nem használnak, télen nem mosakodnak, csupán nyáron, amikor elolvad a hó. De ez szintén teljesen természetes ebben a közösségben, hiszen lehetőségük sem lenne minderre. Viszont nagyon sokat alszanak.
Nyers hús és vér
Étrendjük vörös húsból, halból áll napközben is többször esznek, de a vacsora számít a fő közös étkezésnek, olyankor beszélgetnek, kártyáznak, az idősek előtt viszont nem italoznak. A teázás elengedhetetlen rituálé náluk, a teáscsészét rendszerint túlcsordulásig töltik, mivel úgy tartják, ha az nincs teli, az élet sem teljes.
Mivel hagyományos étrendjük része a nyers hús, pár évvel ezelőtt ezen a területen kitört a lépfenefertőzés, melynek több halálos áldozata volt. Nem csak nyers húst fogyasztanak, rituálisan isznak az állat véréből is. Hisznek a „hús erejében”, amit mintha igazolna, hogy általában a nők és férfiak is kimondottan jó fizikális állapotban vannak. Az állatokat nézetük szerint kíméletes módszerrel ölik le, megfojtják őket, ezzel is tisztelve a természetet.
Titkolt hiedelmek csökkenő élettér
A népcsoport hagyományosan sámánista, de a II. világháború után sámánjaikat a szovjetek kegyetlenül elhurcolták, így hitüket titokban tartják, szertartásokat idegenek szeme előtt nem végeznek.
Bár fő elvük a természetközeliség, a természet szeretete, ahogy évezredek óta, életformájuk veszélyben van, területeik az iparosodás miatt, a különböző bányászatok következtében csökkenek. Az új utak építése pedig zavarja az állatokat, a legeltetést. Ráadásul a klímaváltozás miatt egyre korábban köszönt be az olvadás.
Egyedi választási eredmény
Nyenyecföld legutóbb azzal került be a hírekbe, hogy az orosz alkotmánymódosításról tartott júniusi népszavazáson egyedül ezen a területen nem született Vlagyimir Putyin orosz elnök számára kedvező eredmény. Nyenyecfölddel szemben országosan a szavazók több mint 70 százaléka igent mondtak arra az alkotmánymódosításra, amely lehetővé teszi, hogy Putyin akár 2036-ig elnök maradhasson.
A beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg!
2020. július 07., kedd 10.00
