Ötös - Bódy Gergővel

Nők kitiltva, Hitler-ikon a falon, lenyűgöző kincsek

18/03/2019 13:06

| Szerző: Klubrádió

Nők, de még nőstény állatok se juthatnak be, csak férfiak, és őket sem feltétlenül látják szívesen, nem mindegy, van-e szakálluk és hogyan imádkoznak Istenhez – hasznos tudnivalók hangzottak el az Ötösben a görögországi Athoszba készülőknek.

2018. október 30. Ötös - Bódy Gergővel (részlet/Athosz 2018. 10. 30.)
27:22
00:00
Szúrós szemű szerzetesek, szigorú nemi és vallási megkülönböztetés, felbecsülhetetlen értékű kincsek. Nemcsak földrajzi értelemben szigetelődik el a világtól a mélyen a tengerbe nyúló Athosz-hegyi Köztársaság, a szabályait és szellemét tekintve sokkal inkább – erről is szó volt az Ötös keddi adásában, ahol Csutka István színész, világjáró mondta el, mit tapasztalt a területen, ahová csak nehezen jutott be és többször is kényes helyzetbe került.

Tyúktilalom, megkülönböztetés, lenyűgöző értékek

Az athoszi különlegességek sora a határon, pontosabban a határral kezdődik, mert annak ellenére, hogy a félsziget az EU-tag és a schengeni övezeten belül fekvő Görögország fennhatósága alá tartozik, oda csak az autonóm szerzetesi köztársaság engedélyével lehet belépni. Ráadásul csak férfiaknak, Athoszra még nőstény állatokat sem lehet bevinni, tyúkot sem.

Ezenkívül jó, ha a látogató ortodox keresztény vallású, különben valószínűleg hátrányos megkülönböztetésben lesz része, például nehezebben juthat szálláshoz és lehet, hogy nem ülhet egy asztalhoz az Athoszon nemcsak igaznak, hanem egyetlennek is tartott vallás híveivel – derült ki Csutka István élménybeszámolójából. A világjáró azonban azt is hangsúlyozta, a viszonylag kis területen a látogató a vallási, kulturális, művészeti és anyagi értékek lenyűgöző koncentrációjával találkozhat.

 
 Athosz-hegyi Köztáraság (forrás: Pixabay)
 


Az EU eddig hiába kért

Az Athosz-hegyi Köztársaság a Halkidiki-félsziget keleti nyúlványán fekszik, nagyjából akkora területen, mint Málta, és kétharmad akkorán, mint Budapest. Állandó lakosságát kétezer szerzetes alkotja, akinek a napi több órás imádkozás mellett a látogatók, zarándokok fogadása, ellátása is fontos teendője.

A nők kitiltásának oka, hogy az egész félszigetet egyetlen nagy kolostorként értelmezik, amelynek kötelezően szakállas lakói cölibátusban kell, hogy éljenek. Emellett arra is hivatkoznak, hogy Athosz Szűz Mária kertje, ezért oda más nő nem léphet be, mindenesetre az Európai Parlament még 2003-ban kérte a tilalom feloldását a nemek közötti egyenlőségre tekintettel.

A nők belépési tilalmát a félszigetre IX. Kónsztantinosz bizánci császár hirdette ki hivatalosan 1046-ban. A 14. században IV. István Uros szerb cár hozta a feleségét, Helénát ide, hogy megvédje a pestis elől. A feleség azonban nem érinthette a talajt, így egész idő alatt a gyaloghintójában vagy kocsijában kellett maradnia. Maryse Choisy francia írónő 1920-ban, magát matróznak álcázva lépett be a félszigetre, és kalandjait később könyvben is megírta. Volt egy incidens az 1930-as években is, miután Aliki Diplarakou szépségkirálynő férfinek öltözve belépett a köztársaság területére.

A Führer személyes oltalma

Az Athosz-hegy első kolostorát, a Nagy Lavrát 963-ban alapította Athoszi Szent Atanáz, miután a félszigeten egységes fennhatóság alá került a keleti ortodox szerzetesek valamennyi örökölt birtoka.

Kiváltságos státuszát az 1913-ig tartó, több száz éves török uralom alatt is megőrizte, bár közben 1830-tól ötven évig orosz gyámkodás alatt állt. Az 1912-1913. évi balkáni háborúk során a görög hadsereg elfoglalta, de a Szent Hegynek is nevezett Athosz-hegyet önálló, semleges állammá nyilvánították. Azóta Görögország szerves részét képezi, de 1926-ban teljes körű belső önkormányzatot kapott, amit a mindenkori görög alkotmányok is tiszteletben tartottak.

Hitler-ikon egy athoszi kolostorban

Ma a köztársaság az ortodox vallás egyik fő központja, húsz kolostorban élnek ortodox szerzetesek a legősibb bizánci hagyományokat őrizve. 1988 óta a világörökség része.

Múltjának vitatott epizódja a második világháború alatti periódus, amikor a szerzetesek, Görögország náci megszállását követően Adolf Hitlerhez fordultak, hogy továbbra is biztosítsa autonómiájukat. A náci Németország diktátora teljesítette a kérést, a szerzetesek ettől fogva a Führert a kolostorköztársaság személyes védelmezőinek hivatalos sorába emelték, és akkor egy róla készített ikont is kihelyeztek.

Athoszról, a terület hétköznapjairól többet is megtudhat Csutka István élménybeszámolójából, amely az Ötös október 30-ai, keddi adásában hangzott el, a riporter Bódy Gergő volt.

A beszélgetés hangfelvételét a cikk elején találja.

Az Ötös – Bódy Gergővel
2018. október 30., kedd 10.00h