Indoeurópa. No, ez mi?

Új ablakban

2020. május 27. Szószátyár (2020. május 27., szerda 19:00)

48:26

00:00

Műsorvezetők: ✝︎ Kálmán László, Nádasdy Ádám Szerkesztők: Sugár Ágnes

Már az is érdekes, hogy honnan kapta a nevét az a nyelvcsalád, amely a glóbuszon meghatározó. A legkeletibb tagjai az ind nyelvek, a legnyugatibbak pedig a germánok. Egyes elméletek szerint az „ősnyelv” a szanszkrit. Ez tudományos módszerekkel nem igazolható, csupán annyit lehet tudni, hogy az egy irodalmi nyelv volt, nem köznapi. Kicsit hasonló az eszperantóhoz, de lényeges különbség, hogy az utóbbi egy mesterségesen kialakított nyelv, a szanszkrit pedig a nyelvhasználati szokások összegzése, eszenciája.

 

Kristó László, az egri Esterházy Károly Egyetem tanára beszélt az indoeurópai nyelvcsalád történetéről. Az bizonyos, hogy valahol a Fekete-tenger partján alakult ki – hatezer évre visszamenőleg vannak adatok-, aztán elkezdtek vándorolni az ott élő népek, és változott a nyelvük is. Így keletkeztek ind, iráni, szláv nyelvek, amelyek nagyjából (alcsaládonként) ma is hasonlítanak egymásra. Vannak persze üdítő kivételek, ilyen az albán, az örmény, de ilyen a hettita is, amely ma már nem létezik, de a mai Törökország egy részén beszélték, amikor Anatólia nagyhatalom volt. Az indoeurópai nyelvcsaládba tatoznak a Baltikum nyelvei is, kivéve az észtet, amely finnugor, mint a magyar.

Létezik a nyelvtudományban is egy családfa-elmélet. Ez nagyjából a gyökerekkel és az elágazásokkal foglalkozik. E szerint minél később váltak el egymástól a nyelvek, annál jobban hasonlítanak. Kristó László azonban megjegyezte: a hasonlóság nem jelent feltétlenül rokonságot.

Ha kedve van egy nyelvtörténeti kalandozáshoz, meghallgathatja a műsort a fenti lejátszóra kattintva. Kiemelt kép: Pixabay.