A budi aranya – Szénási Sándor jegyzete
Főúri színvonalú és árú minden, csak a valódi főúr hiányzott belőle mindig is, de kétségtelenül a valódi arany is. A köznyelv mégis az aranyvécé kategóriájába sorolta Matolcsy pipiskedését egy általa elképzelt arisztokrácia ritka levegőjébe, nyilván a Postapalota kertjébe leszúrt aranyozott, megrendítően undorító szarvasszobor miatt is.
Nem elv, hanem eszköz - Kárpáti Iván jegyzete
Beszéljünk ismét a szuverenitásról. Na meg arról, hogy Szijjártó és Lavrov beszélgetésének a Pellegrininek szervezett hakni mellett van egy még kínosabb, szégyenteljes szála: a soviniszta, nyíltan magyarellenes Andrej Danko fémjelezte párt megtámogatása.
Hadd hallja csak mindenki - Dési János jegyzete
A Szijjártó-Lavrov páros együtt dübörög - régóta nem titok ez. Ahogy valószínűleg az sem, hogy sűrű találkozóikon nemcsak dübörögnek, de Sz. Péter fecseg is. 2014. óta a gyors számítások szerint 25-ször futottak össze és a nyilvánosan bejelentett telefonhívások száma 38.
Három Nyilas Misi – Józsa Márta jegyzete
Az említett gyerekek a magyar társadalom erőforrásai volnának. Ők azok, akiket a hatalom már nem is ösztönöz különösképpen arra, hogy iskolába járjanak, tizenhat éves koruktól mehetnek, amerre akarnak, nincs szükség rájuk. Ha a civil erőfeszítések, elkötelezett szakemberek elkeseredetten becsuknák maguk mögött az ajtót, akkor a kurzus békésen ülhetne analfabéta törzsének díszpáholyában, és számlálgathatná elégedetten a neki nyújtott hálaszavazatokat.
Orbán semmitől sem fél jobban, mint az értelemtől – Rózsa Péter jegyzete
Orbánék minden eszközt jogosnak tartanak, hogy hatalmukat megőrizzék. Az utolsó értelemmorzsa is elfogyott a készletükből.
Önbecsapás manipulált fotókkal - Selmeci János jegyzete
Vacsora után még megnézi az emailjeit, kapott egy összefoglalót a héten megjelenő közvélemény-kutatásokról. A Nézőpontnak hisz a legjobban, mert szerinte az emberek érzik, hogy ez a kormány értük dolgozik, és megoldja a problémáikat.
Orbán lemond - Rózsa Péter jegyzete
Az Európai Unió, a NATO perifériájára kerülve, Magyarország Orbán nemkormányzása jóvoltából kötélen ingadozik a kiesés határán.
A hang - Szénási Sándor jegyzete
Amerika hangja ismét megszólal. Pontosabban az Amerika Hangja szólal meg, a nemzetközi rádió, amelyet a Trump adminisztráció felfüggesztett, ám most egy szövetségi bíró elrendelte az újraindítását.
Négy év - Kárpáti Iván jegyzete
24/02/2026 18:03
| Szerző: Kárpáti Iván/Klubrádió
| Szerkesztő: Lőrincz Csaba
A kormányzati propaganda évek óta dolgozik azon, hogy a háborút ne agresszióként, hanem "két fél konfliktusaként" lássuk.
Négy éve indította meg Oroszország a teljes körű inváziót Ukrajna ellen. Négy éve dörögnek a fegyverek, négy éve rombolnak városokat, négy éve temetnek civileket, katonákat, gyerekeket. És négy év után ott tartunk, hogy Magyarországon a kormányzati kommunikáció legnagyobb ellensége nem az agresszor, hanem a megtámadott ország.
Az orosz invázió negyedik évfordulóján az a groteszk helyzet állt elő, hogy a magyar társadalom egy jelentős része számára Volodimir Zelenszkij gyűlöltebb politikus, mint Vlagyimir Putyin. A megtámadott ország elnöke nagyobb indulatokat vált ki, mint az a vezető, akinek hadserege átlépte egy szuverén állam határait, és azóta is pusztít.
Ez nem spontán folyamat. Ez nem a „néplélek” rejtélyes alakulása. Ez tudatos, éveken át épített politikai konstrukció. Százmilliárd forintos nagyságrendű közpénzből felépített narratíva.
A kormányzati propaganda évek óta dolgozik azon, hogy a háborút ne agresszióként, hanem „két fél konfliktusaként” lássuk. Hogy a felelősség elmosódjon. Hogy a hangsúly ne a rakétákon, a tömegsírokon, a lerombolt városokon legyen, hanem Brüsszelen, szankciókon, energiapolitikán és végül Ukrajnán mint problémán.
Ukrajna lett a kellemetlen tényező. Az ország, amely „háborúba sodorna minket”. Amely „veszélyezteti az energiabiztonságot”. A lista hosszú, és minden eleméhez jutott plakát, hirdetés, közmédiás műsoridő.
Közben Oroszország neve egyre ritkábban hangzik el úgy, mint egyértelmű felelősé. Az agresszió szóból konfliktus lett, a megszállásból vita, a háborús bűnökből „események”. A nyelv finoman átállt, és vele együtt az érzékelés is.
A politikai cél világos: a magyar választó fejében a háború ne morális kérdés legyen, hanem kényelmetlenség. Ne arról szóljon, hogy ki támadott meg kit, hanem arról, hogy nekünk miért drágább a gáz. Ne az legyen a fő kérdés, hogy mit jelent egy szuverén ország lerohanása, hanem az, hogy „mi ebből maradjunk ki”.
És amikor mindehhez hozzájön az évek óta épített Nyugat-ellenes, Brüsszel-ellenes retorika, akkor Ukrajna szinte automatikusan bekerül az „ellenséges térfélre”. Hiszen támogatják, fegyvert adnak neki, pénzt adnak neki, tehát gyanús. Aki mögöttük áll, az eleve gyanús.
Az eredmény: a megtámadott ország elnöke személyes gyűlölet tárgyává válik. A karaktere fontosabb lesz, mint a kontextus. A háború ténye háttérbe szorul, a személy válik céltáblává. És mindezt mi finanszíroztuk. Az adófizetők. A „nemzeti konzultációk”, a plakátkampányok, az állami hirdetések, az állami média folyamatos tematizálása mind-mind pénzbe kerül. Nem is kevésbe.
Négy évvel az invázió után ott tartunk, hogy egy NATO- és EU-tagország közvéleményének jelentős része nem az agresszort érzi fő fenyegetésnek, hanem azt az országot, amelyik éppen a túléléséért küzd. Ez nem pusztán kommunikációs siker. Ez morális elcsúszás.
Mert lehet vitatni szankciókat, lehet vitatni energiapolitikát, lehet vitatni diplomáciai stratégiát. De azt a tényt, hogy ki lépte át a határt tankokkal 2022 februárjában, nem lehet relativizálni anélkül, hogy közben a valóság talaja ne csússzon ki a lábunk alól.
Kárpáti Iván jegyzete az Esti gyors 2026 február 24-ei adásában hangzott el. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)