Liberalizmus a vásznon – 24. epizód

Miután az előző adásban befejeztük Andrzej Wajda Az ígéret földje című drámájának elemzését, egy bizonyos értelemben rokon alkotással folytattuk. A korábbi hetekben elemzett mű ugyan alapvetően azért kapott a hetvenes években filmes adaptációt, mert az akkori politikai rendszer szívesen látta volna, hogy egy történet alapvetően negatív színben tünteti fel a főszereplő három nagytőkést, és részletesen mutatja be a munkások életét, kiszolgáltatott helyzetét.

Amellett azonban nem mehettünk el szó nélkül, hogy az egyik gyártulajdonos zsidó származású, amelynek ebben az időszakban, a liberalizmus fejlődése szempontjából van jelentősége.

Paár Ádám történész-politológus már több adásban hangsúlyozta, hogy a 18. században az eszme még csupán néhány vonásában hasonlított a ma ismerthez. Ahogy haladunk előre a történelemben a választott filmeken keresztül, láthatjuk, miképpen alakul át a liberalizmus, és kezd magába foglalni olyan a polgárosodás előhívta nézeteket, amelyek valóban a jogegyenlőség megvalósulását segítették elő.

Ide tartozott a kisebbségek társadalomba integrálása is. Ennek módját, sikerességét már valamelyest megvizsgáltuk Lengyelországban, a korábbi epizódokban, így a legutóbbiban – bár egyelőre csak említettük A napfény ízét – a hazai helyzetről is szó volt.

Paár Ádám, a Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa a 24. részben erről beszélt.

A vallási, illetve nemzetiségi kisebbségek közül azért emelte ki a zsidóságot, mert arányaiban ez volt a legnagyobb lélekszámú. A polgárosodás idején egyre inkább asszimilálódó, a vallási szokásokat részben vagy egészben elhagyó közösség tagjai teljes joggal érezték magukat magyar állampolgárnak.

Azonban sikeres működésük az egyes tudományágakban, illetve általában a jelenlétük a polgári közép- és felsőosztályban, elkerülhetetlenül életre hívta az antiszemitizmust is. Maga az elnevezés is ekkor született, mert bár a kirekesztés vágya a kisebbségekkel szemben gyakran megjelent egy-egy többségi társadalomban korábban is, de a zsidókkal kapcsolatos ellenérzést eddig legfeljebb judeofóbiaként (zsidóellenességként) ismerték. Egy újságíró „keresztelte” át a kifejezést.

Paár Ádámmal a következő héten maradunk időben és térben is itt. Hiszen az éppen háttérként szolgáló polgárosodás időszakában a társadalom szerkezete és a politikai aktivitás hangsúlyosabbá válása miatt, szakértőnk fontosnak érzi, hogy részletesen megismerkedjünk az adott korral, viszonyrendszerekkel, hogy a folytatásban olyan szempontokból is megvizsgálhassuk Szabó István  A napfény íze című drámáját, amelyekre talán eleinte nem figyeltünk. A történetben egymást követő három idősík pedig lehetőséget ad arra, hogy a folyamatosan átalakuló eszmét, a liberalizmust majd pontosabban elemezzük.

A teljes adást a fenti lejátszás ikonra kattintva hallgathatják meg. Kiemelt képünkön Moses Hess filozófus, akiről szó volt az adásban, forrás: Wikimedia Commons