„Klubrádió
Hangosfilm - Mozgóképizmus

Liberalizmus a vásznon – 11. epizód

19/11/2023 14:00

| Szerző: Timár Ágnes

A Hangosfilm – Mozgóképizmus szombati adásában folytattuk sorozatunkat a liberalizmust ábrázoló filmekről. Az eszme fejlődése történelmi filmeken keresztül követhető nyomon, hiszen, ahogy már a legelső részben kiderült, a 18. században jelent meg az akkor még a maira nem sokban hasonlító világnézet.

2023. november 18. Hangosfilm - Mozgóképizmus (2023. november 18., szombat 13:30)
28:36
00:00
Műsorvezetők: Timár Ágnes Szerkesztők: Timár Ágnes

Jobbára olyan filmeket válogattunk a szériába, amelyek nem direkt ábrázolják a liberalizmus fokozatos alakulását, de mégis kikövetkeztethető belőlük a folyamat a cselekmények mentén. Az eddig elemzett alkotások között megtalálható például a Jefferson Párizsban és a Vadászat angolokra című drámák, vagy éppen a Simón Bolívar életét feldolgozó 2019-es sorozat. Paár Ádám történész-politológussal az előző, vagyis a 10. részben – időben haladva – már megközelítettük az 1848-49-es forradalom és szabadságharcot, és félbehagytunk egy klasszikus trilógiát. A Jókai Mór írta Egy magyar nábob és Kárpáthy Zoltán után a legutóbbi epizódban a történetet lezáró, A kőszívű ember fiai című regény filmes adaptációját vizsgáltuk. Várkonyi Zoltán kosztümös sikerfilmjein keresztül a liberalizmus akkori állapotáról kaptunk helyzetjelentést. Paár Ádám, a Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa az első két rész lezárásával kezdte a műsort.

Elmondta, a két alkotás együtt egy kerek történet, de valóban segíti a korszak megértését, és természetesen önmagában is helytálló mű A kőszívű ember fiai.

A beszélgetésből kiderül, hogy Jókai a Kárpáthy könyvekben sokat foglalkozik a társadalommal, ugyanakkor a nemzetiségi kérdéseket hanyagolja. Ez persze megkönnyítette Várkonyi Zoltán dolgát. Áthallást ugyan lehet találni ezekben a művekben is, és nem csak a készítés idejére vonatkozóan, hanem napjaink eseményeit szemlézve is. Ebben nincs semmi mágia, csak Jókai Mór és Várkonyi Zoltán remek mesemondó képessége. Aki csak arra vágyott, az kalandfilmeket láthatott a trilógia egyes darabjaiban.

Paár Ádám kitért arra, hogy néhány konkrét részlet kapcsán a 19. század közepi Magyarország politikai kultúráját is megismerhetjük. Hozzátette ugyanakkor, hogy ebben a tekintetben semmivel sem volt magasabb színvonalon az amerikai parlamenti szokásrend.

Megtudtuk azt is az interjúból, hogy a korábbi Kossuth-kultuszból az 1956-os forradalom után igyekeztek visszavenni, és Várkonyi filmjei ehhez – akarva-akaratlanul – hozzásegítették a rendszert. Ugyanis már az Egy magyar nábob című, első részben van olyan karakter, aki Széchenyi mintájára született, és egyértelműen pozitív, a hazáját védő figura.

A következő adásban történész-politológus vendégünkkel maradunk a 19. század közepi Magyarországon, és A hídember című – talán még mindig megosztó – drámáról beszélgetünk.

Hangosfilm - Mozgóképizmus
2023. november 18. szombat 13:30
Szerkesztő-műsorvezető: Timár Ágnes