Lakner: Orbán arra játszik, hogy a válság után még erősebb legyen

Először is arról kérdeztük Lakner Zoltán politológust, mi az oka, hogy Orbán Viktorról olyan videó jelenhet meg, amelyen egy lepotyogott csempés falú kórházban áll egy vélhetően nyugdíjas orvos mellett, akinek sokkal rosszabb minőségű maszkja van, mint neki. Lakner Zoltán szerint először is azért jöhetek ki ilyen videók, mert nem állnak rendelkezésre másféle kórházak, a sietség is számít, meg talán a kellő érzékenység hiánya is a videók készítőinél, akik valószínűleg nem ezekbe a kórházakba járnak.

Miért beszél még mindig az illegális bevándorlókról a Fidesz? – kérdeztük. A politológus azt mondta, folyamatosan fenn kell tartani a bűnbakképző politikát: ellenzék, migránsok, EU, ezeket nem veszik le a napirendről. A kormány semmi olyan dolgot nem akar tenni, ami az elmúlt 10 év politikájának ne lett volna része, nem volt stratégiaváltás. Ugyanaz a viszonyuk a kormányzáshoz is: kommunikációs projektek futnak le, a pillanat uralása a legfontosabb, és ebbe belevegyülnek szakpolitikai lépések is, de csak mellékesen.

Ráadásul először még azt mondta a miniszterelnök, hogy nem a járvány a fontos, hanem a migráció – emlékeztetett Lakner Zoltán. Aztán – tette hozzá –, amikor szembesültek azzal, hogy Magyarországon is vannak esetek, akkor „mintha addig vártak volna”, hogy találjanak egy külföldi beteget, így az iráni diákokat. Az ő kiutasításuk körül nagyon súlyos esetekről számoltak be jogvédők – tette hozzá. A politológus szerint amíg a válságkezelésből „miniszterelnöki akciófilmet” csinálnak Orbán Viktornak, addig vannak nehezen magyarázható lépések, de azokért igyekeznek rátolni a felelősséget Karácsony Gergely főpolgármesterre vagy az iráni egyetemistákra.

Vajon felröhögnek az emberek ezeken a videókon? Lakner Zoltán ezzel kapcsolatban egy hangsúlyozottan nem reprezentatív esetet osztott meg, amikor egy kórházi látogatásán Orbán Viktor sokkal jobban be volt öltözve, mint a körülötte álló egészségügyi dolgozók. Egy kommentelő a miniszterelnök Facebook-oldalán úgy reagált, hogy „vigyázzon, szegény miniszterelnök úr, itt a többieken nincs rendes védőmaszk!”, és fel se merült, hogy esetleg a kormány nem segítette hozzá az egészségügyiseket a megfelelő védőfelszereléshez.

Túl a közléti ízlésen, ezzel az egésszel az a baj szerinte, hogy válsághelyzetben egy kormánynak nagy szüksége lenne arra, hogy ne „hangulatjelentésekből” tájékozódjon. Amikor azt látjuk, hogy Orbán Viktor a Ripostot olvassa, tehát „a saját maga által kitalált híreket nézi meg magáról a saját lapjában”, felmerül a kérdés: vajon eljutnak-e igazi információk a döntéshozókhoz. Ez a vírus következtében kialakuló gazdasági válságnál is fontos szempont, hiszen Matolcsy György jegybankelnök 2-3 százalékos növekedést vár a járvány utánra, és bár természetesen joga van az optimizmushoz, az európai példák többsége nem efelé mutat.

A Magyar Nemzet sorosozással reagált Cserháti Péter Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet-igazgató menesztésére („Sorosék támogatják a volt főigazgatót” – írták), erre Lakner Zoltán azt mondta: ez azért szomorú, mert ezt tudják produkálni. Kormányzás szempontjából viszont az a kockázat, hogy mi lesz azokkal a betegekkel, akik nem koronavírusosok, és betegségük kezelése elmarad, késik vagy nem humánus módon történik meg a kezelés elhalasztása. Ez sokkal több embert érinthet, mint ahányan a koronavírussal találkoznak, ezért Lakner Zoltán óvatosabb lenne a kormány helyében. Ezen önmagában nem sokat segít a sorosozás, mert maga az ügy messzebbre hat, mint a kormányüzenetek.

A kormány valószínűleg fordított logika mentén gondolkodik, tehát azt tartja szem előtt, hogy a válság miatt a vezetők mellé odaállnak az emberek. Azonban szerinte ez annyira automatikus folyamat, hogy nem is kell feltétlenül tenni valamit. Németországban a válság kezdete óta 10 százalékpontot nőtt Angela Merkel kancellár (és a szocialista alkancellár népszerűsége is). Annak ellenére, hogy a mérés idején Merkel nemhogy nem szerepelt akciófilmekben, hanem házi karanténban volt, így legfeljebb a hangját hallhatták a németek.

A beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg! Címlapi kép: MTI/Szigetváry Zsolt