„Vásároljon
Reggeli gyors

Körkérdés: mit kell tennie az EU-nak Orbán felhatalmazási törvénye után?

15/04/2020 08:20

| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió

A Politico összegyűjtött véleményeket arról, mit kellene tennie az EU-nak Magyarországgal azután, hogy Orbán Viktor – a portál megfogalmazása szerint – elsöprő erejű hatalmat kapott a rendeleti kormányzáshoz, időkorlát nélkül. Az álláspontok két véglet között ingadoznak: attól, hogy semmit, sőt, kettős mércét alkalmaz, addig, hogy vissza kell tartani uniós támogatásokat és bírságot kell kiszabni a demokratikus normák megsértése miatt. Utóbbiakat támogatják többen, köztük az Európai Néppárt egy képviselője is.

2020. április 15. Reggeli gyors / részlet, Kárpáti János lapszemléje (20.04.15.)
05:47
00:00

Nagyjából ott folytathatjuk, ahol tegnap abbahagytuk: a Politico című amerikai portál brüsszeli kiadása csokorba gyűjtött véleményeket arról, mit kellene tennie az EU-nak Magyarországgal annak nyomán, hogy Orbán Viktor – a Politico megfogalmazása szerint – elsöprő erejű hatalmat kapott a törvényhozástól a koronavírus elleni harchoz, a rendeleti kormányzáshoz, mégpedig időkorlát nélkül. Korábban Jean-Claude Juncker arról nyilatkozott a portálnak, hogy nem helyes, ha az unió mismásol, elkeni a dolgokat. Akkor hát konkrétan mi lenne a teendő? – tette fel többeknek a kérdést a szerkesztőség.

Dacian Ciolos, az Európai Parlament centrista, liberális frakciójának a román vezetője a sürgető feladatok közül azt emelte ki: a Európai Bizottságnak javaslatot kell tennie olyan mechanizmus megteremtésére, amely biztosítja azt, hogy mindaddig, amíg a demokráciát helyre nem állítják Magyarországon, a magyar polgárok javát szolgáló uniós pénzalapokat közvetlenül az EU-intézmények kezelik. Eközben állandó jellegű megfigyelő mechanizmust kell kialakítani, amely figyelemmel kíséri a demokrácia magyarországi helyzetének az alakulását.

Didier Reynders, az Európai Bizottság belga igazságügyi biztosa szerint szoros figyelemmel kell követni a meghozott magyar rendelkezések végrehajtását, beleértve az álhírterjesztés büntetőjogi szankcionálását rendkívüli veszélyhelyzetben. Garantálni kell a jogbiztonságot és a véleménynyilvánítás szabadságát, és most fontosabb, mint valaha, hogy az újságírók szabadon végezhessék a munkájukat – mondta az EU-biztos, hozzátéve, hogy a brüsszeli bizottság szükség esetén cselekedni fog.

 
Kovács Zoltán államtitkár, kormánybiztos
 
Fotó: Kozma Zsuzsi / Facebook
 


Megszólaltatta a Politico Kovács Zoltánt, a nemzetközi kommunikációért felelős államtitkárt is, aki egyebek közt azt hangsúlyozta: az elfogadott törvény nem oszlatja fel a parlamentet, és a törvényhozás, miként az alkotmánybíróság is, jogosult felügyeletet gyakorolni a kormány működése fölött. A törvény Kovács szerint világosan korlátozza a rendeleti kormányzás lehetőségét, hiszen az kizárólag a világjárvány elleni erőfeszítéseket célozhatja, ezzel össze nem függő célra nem irányulhat. Az EU-nak azért sincs semmi tennivalója – vélekedett az államtitkár -, mert az álhírek terjesztésének szankcionálását olyan szűkített módon fogalmazták meg, hogy az nem alkalmas politikai cenzúra gyakorlására.

Pernille Weiss, a dán Konzervatív Néppárt európai parlamenti képviselője, a Fidesz pártcsaládjának, az Európai Néppártnak a politikusa úgy ítéli meg, hogy Magyarország esetében sürgősen el kell zárni a pénzcsapokat: a 2021-27-es időszakra vonatkozó keretköltségvetésben meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy gyors és célzott szankciókkal sújthassák az alapvető elveket megsértő tagországokat. Először is vissza kell tartani pénzügyi támogatásokat, majd bírságot kell kiszabni a demokrácia hiányosságai miatt.

Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke szintén úgy nyilatkozott a Politicónak, hogy a következő költségvetésbe erős jogállamisági kritériumot kell beépíteni, a támogatások folyósítását a követelmények teljesítésétől kell függővé tenni. Emellett jelentős befektetést kell eszközölni a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok létfontosságú infrastruktúrájába, jobban kell finanszírozni a civil társadalmat és a független médiát, amely előmozdítja az uniós értékek érvényesülését, mindezt számonkéri a kormányokon. Pardavi szerint mindemellett az Európai Néppárt azt a döntést sem halogathatja, hogy továbbra is tagpártjai között akarja-e látni a Fideszt.

 
Karácsony Gergely főpolgármester (kép: Facebook)
 
 


Karácsony Gergely
, Budapest főpolgármestere a következőképpen fogalmazta meg álláspontját: ha egy kormány ellenségnek tekinti az EU-t, márpedig Orbán Viktor ezt teszi, akkor az uniós intézményeknek a helyi önkormányzatokkal, a nem kormányzati szervezetekkel, a szakszervezetekkel, a tudományos intézményekkel, a kis- és közepes vállalkozásokkal, illetve állampolgári mozgalmakkal kell erősíteniük a kapcsolatokat. Ennek érdekében át kell alakítani a támogatási rendszert, több európai forrást kell juttatni a helyi partnereknek, beleértve a regionális fejlesztési és a szociális alapokat.

Gerolf Annemans, a Flamand Érdek elnevezésű belgiumi párt politikusa, aki az Európai Parlamentben az úgynevezett Identitás-frakcióban ül, helyteleníti, hogy az EU-ban bírálják a magyar kormányt, amely hazájában meggyőző népi támogatottságot élvez. Szerinte az unió egyre szorosabbra fogott szuperállamot akar teremteni, ami megosztó gondolat, és kettős mércét alkalmaz Budapesttel szemben, hiszen az ellen egyetlen szava sincs, hogy például Belgiumban olyan kormány kapott rendkívüli felhatalmazást, amely nem is rendelkezik parlamenti többséggel.

John Dalhuisen, az Európai Stabilitási Kezdeményezés elnevezésű agytröszt egyik vezető elemzője szerint Orbán tekintélye el fog halványulni, ha magyar támogatói azt látják, hogy kockára teszi helyüket az európai asztalnál. Ezt most világossá kell tenni. Annak a 13 európai uniós kormánynak, amely már felemelte szavát az időkorlát nélküli különleges felhatalmazás ellen, most meg kell neveznie, el kell ítélnie Magyarországot, és nem csak az EU-n belül, hanem az Európa Tanács miniszteri bizottságában is kérdőre kell vonniuk a magyar kormányt. Az Európai Néppártnak pedig ki kell zárnia frakciójából a Fideszt.

Ez volt szerdán a nemzetközi médiaszemle, a Politico körkérdésére adott válaszokkal.

Kárpáti János összeállítását a cikk elején, a lejátszás ikonra kattintva hallgathatják meg. Címlapi kép: az úgynevezett felhatalmazási törvény vitája a Parlamentben, fotó: MTI/Máthé Zoltán

Reggeli gyors
2020. április 15., szerda 07.00