„Klubrádió“
Reggeli gyors

„Magyarország az észszerűség minden határát átlépte” – Nemzetközi lapszemle

14/04/2020 08:27

| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió

„Akkora büdzsére van szükségünk, amely méltó a jövő kihívásaihoz” – mondta Jean-Claude Juncker az unió 2021 és 2027 közötti időszakra szóló hétéves keretköltségvetéséről, egyúttal bírálta a magyar politikát a Politiconak adott nyilatkozatában. Juncker szerint nincs helye a mellébeszélésnek, ha a jogállamiság normáiról van szó. A torontoi The Star szerint pedig egyes vezetők számára a vírus csupán kényelmes ürügy hatalmuk megszilárdítására, az ellenzék elhallgattatására, drákói törvények meghozatalára, hatalmuk alkotmányos korlátainak felfüggesztésére, a sajtó megregulázásáráa. A torontói lap erre a legjobb példának Orbán Viktort tartja, hogy bemutassa a koronavírus-puccsot egyes országokban; olyan politikusokhoz hasonlítva őt, mint Aleksandar Vucic szerb vagy Rodrigo Duterte fülöp-szigeteki elnök, illetve Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök.

Nemzetközi lapszemle Kárpáti Jánossal.

2020. április 14. Reggeli gyors-részlet (2020.04.14. Nemzetközi lapszemle Kárpáti Jánossal)
05:11
00:00
Az már végigszáguldott tegnap a magyar médián, hogy Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság előző elnöke a Politico című amerikai portálnak nyilatkozva azt mondta: Magyarország az észszerűség minden határát átlépte, amikor parlamentje időkorlát nélkül adott felhatalmazást Orbán Viktornak a rendeleti kormányzásra. Juncker szerint amikor a jogállamiság normáiról van szó, akkor nincs helye a mellébeszélésnek. Az uniónak világosabban kellene fogalmaznia, nevén kell nevezni a dolgokat. Így nem vagyunk képesek az EU-n belüli kelet-nyugati konfliktus rendezésére – állapította meg.

BELGIUM EU COMMISSION  HUNGARY PRIME MINISTER VISIT
 
Orbán Viktor és Jean-Claude Juncker

Az már jóval kevesebb figyelmet kapott a magyar portálokon, hogy Juncker sokkal átfogóbb értelemben szólt az európai integrációról. Egyfelől nem csupán a magyarokról – és a kelet-nyugati megosztottság leküzdésének a szükségességéről – beszélt ebben az interjúban, hanem arról is, hogy a holland pénzügyminiszter nemrégiben teljesen fölöslegesen felszította az észak-déli konfliktust az EU-n belül, olajat öntött a tűzre Olaszországgal kapcsolatban. A volt bizottsági elnök ezzel Wopke Hoekstra azon nyilatkozatára utalt, miszerint az EU-nak meg kellene vizsgálnia, hogy egyes tagországok miért nem képesek megteremteni azt a pénzügyi védőpárnát, amely segítene átvészelni a gazdaságot érő sokkhatásokat.

Másfelől a veterán luxemburgi politikus üdvözlendőnek nevezte, hogy az uniónak viszonylag ambíciózus intézkedéscsomagot sikerült összeállítania a koronavírus-válság kezelése érdekében. Hangsúlyozta, hogy ha e téren kudarcot vallanának, az visszavetné az európai eszmét. Ennél is figyelemre méltóbb, hogy Jean-Claude Juncker szerint az unió most következő, vagyis a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló hétéves keretköltségvetésének sokkal nagyobb összegekről kell szólnia, mint ahogyan azt eddig eltervezték. „Akkora büdzsére van szükségünk, amely méltó a jövő kihívásaihoz” – fogalmazott.

Ezzel kapcsolatban megjegyezném, hogy miközben magyar kormányoldali részről epés megjegyzések fogalmazódnak meg Juncker Budapestet bíráló szavai miatt, a volt bizottsági elnök által hangoztatott állítás a jóval nagyobb uniós költségvetés szükségességéről teljességgel egybevág a magyar kormányzati törekvésekkel. A járvány előtti egyeztetéseken meglehetősen kisszerű és eredménytelen egyeztetések folytak arról, hogy az uniós büdzsének a tagállami nemzeti jövedelmek egy egész hány tizedszázalékát kellene kitennie. Július elsején fél évre Németország veszi át az EU soros elnöki tisztségét, így Berlin fontos kezdeményező szerepet tölthet be a költségvetés kimunkálása során – az pedig köztudomású, hogy a volt bizottsági elnök megnyilatkozásai többnyire teljes összhangban voltak Angela Merkel politikai irányvonalával. Ennyit Junckerről.

A magyar Országgyűlés által elfogadott felhatalmazási törvény nemzetközi visszhangja továbbra is bővelkedik meglehetősen erőteljes megfogalmazásokban. A hét végén a kanadai Torontóban megjelenő The Star szentelt szerkesztőségi kommentárt a témának. Azt írja, vannak olyan vezetők, akik számára a vírus csupán kényelmes ürügy hatalmuk megszilárdítására, az ellenzék elhallgattatására, drákói törvények meghozatalára, hatalmuk alkotmányos korlátainak felfüggesztésére. A torontói lap erre a legjobb példának Orbán Viktort tartja, és úgy fogalmaz, hogy a magyar vezető gyakorlatilag diktatúrát teremtett. Nincs egyedül – folytatódik a kommentár -, az ilyen fajta hatalommegragadásnak már külön elnevezése is van: koronavírus-puccs. A lap Aleksandar Vucic szerb és Rodrigo Duterte fülöp-szigeteki elnököt, illetve Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt emeli ki ebben az értelemben – utóbbi vonatkozásában megjegyezve, hogy a kormányfőnek sikerült elhalasztatnia az ellene indított korrupciós pert.

Orbán Viktor Izraelben
 
Benjamin Netanjahu és Orbán Viktor
 
Orbán Viktor miniszterelnök (b) és Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök sajtónyilatkozatot tesz megbeszélésüket követően Jeruzsálemben 2018. július 19-én. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
 

Támadás indult emellett a sajtó függetlensége ellen – írja a The Star, és Magyarország mellett Szerbiát, Zimbabwét, Thaiföldet és a Fülöp-szigeteket említi olyan országként, ahol a félrevezető információk elleni fellépésre hivatkozva korlátozzák a sajtószabadságot. Néhány további államban – így Iránban, Jemenben, Ománban, Jordániában és Marokkóban - újságok nyomtatását és terjesztését is betiltották, azt állítva, hogy az újságpapír vírushordozó lehet.

A lap szerint a járvány ideje alatt korlátozott szabadságjogokat nem feltétlenül lesz könnyű később vissszaszerezni. Az emberek a válság kezdete óta érthető módon odafigyelnek a világgazdaságra gyakorolt katasztrofális hatásra, de ha majd leülepszik a por, akkor kiderülhet, hogy a politikai tájkép is drámai mértékben megváltozott, nem az előnyére – írja a Torontóban megjelenő The Star.

Kárpáti János nemzetközi lapszemléje a 2020. április 14-i Reggeli gyorsban hangzott el.