„Zajlik
Reggeli gyors

Reakciók a felhatalmazási törvényre: politikai karantén, EU-s pénzek megvonása

2/04/2020 07:32

| Szerző: Csernyánszky Judit/Klubrádió

Keményen bírálják Orbán Viktor miniszterelnököt több nyugati lapban a felhatalmazási törvény elfogadása után. A Washington Post azt emeli ki, hogy egy EU- és NATO-tagországban, elvileg demokráciában szerzett teljhatalmat az első számú politikai vezető. Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter szerint a magyar kormányt kellene karanténba helyezni az uniós döntéshozatalban. Nemzetközi lapszemle.

2020. április 02. Reggeli gyors / rászlet, Csernyánszky Judit lapszemléje (20.04.02.)
05:14
00:00

Egy NATO-szövetséges vezetője a koronavírust használja fel arra, hogy teljhatalmat szerezzen – ezzel a címmel értékelte a Washington Post, méghozzá egy szerkesztőségi véleménycikkben a felhatalmazási törvény elfogadása óta történteket. A cikk leszögezi, sokszor előfordult már a történelemben, hogy autokrata vezetők rendkívüli vészhelyzeteket kihasználva tovább növelték a hatalomkoncentrációt, és az új koronavírus kitörésekor ezt tette Vlagyimir Putyin, ahogy Thaiföld vezetője is. Ami Magyarországon történt, azt a szerkesztőségi véleménycikk puccsnak, államcsínynek nevezi, amely minden határon túlmegy, mert már csak névleg demokrácia az, ami Európa szívében, egy NATO- és egy európai uniós tagországban történik. Leírják, hogy mit is jelent ez a hatalomkoncentráció, hogy például Orbán Viktor akár az alkotmánybíróságon is keresztülviheti számításait, miközben a parlamentet kikerülik. Mivel nincs időkerete a rendeleti kormányzásnak, fennáll a veszélye annak, hogy ez a veszélyhelyzet akár évekig is eltarthat. A rendkívül súlyos büntethetőségi tételek, a „rémhírterjesztés” miatt 5 évvel sújtható újságírók, vagy „a járvány elleni küzdelem akadályozásáért” kiszabható nyolc év annak tudatában még elfogadhatatlanabbak, hogy mindössze valamivel több, mint 500 fertőzöttet tartanak nyilván és amúgy is bezárták a határokat 2015-ben a migrációs válság elején. Ugyan Orbán karrierjét a kommunista rendszer elleni harccal kezdte, most azonban egykori ellenségei kiköpött mása lett – írják. Bírálja a Washington Post Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, aki nem meri nevén nevezni a dolgokat, de magát Donald Trump elnököt is, akinek egy rossz szava nincs az Orbán-féle „puccsról”. Sőt tavaly még meg is jutalmazta Orbánt egy fehér házi vizittel. Ez még inkább felértékeli az amerikai alsóház és a szenátus külpolitikai bizottsági elnökeinek, James Rischnek és Eliot Engelnek a közleményét. Utóbbi nagyon helyesen megállapította, hogy Orbán Viktor a többé nem demokratikus Magyarország mindenek felett álló uralkodója.

A Guardian az elsők között és szinte azonnal beszámolt a hatalomkoncentráció címén a polgármestereket autonómiájuktól megfosztani tervezett, még kedden ismertté vált törvénymódosításról, amelyből végül visszakozott részben a kormány, de a jó ideje tartó politikai dráma legfrissebb epizódjának tartja azt. A Guardian szerint az a bizonyos öt nap, amely alatt döntést kellett volna hoznia a kormánynak a polgármesterek intézkedésterveiről, lehetett a perdöntő a Fidesz meghátrálásában. Karácsony Gergely főpolgármester szóvivője ugyanis azt írta meg e-mailben a Guardiannek, hogy ezen idő alatt életeket tesz kockára, a járványhelyzetet csak súlyosbítja a kormány. A Guardian szerint megosztott az ország abban, hogy azért alacsonyak-e a fertőzés mutatói, mert a kormány idő előtt cselekedett, vagy azért, mert még csak most jön a nagy fertőzéshullám, ami elérte Nyugat-Európát egy ideje.

Krekó Péter politikai elemző véleménycikket írt szintén a Guardianben, amelyben azt követeli a Nyugattól, cselekedjenek, nem nézhetik tétlenül, amit Orbán a koronavírusra hivatkozva tesz az országgal, és ezzel mintát ad másoknak is Európa-szerte.

Jean Asselborn azt javasolta, hogy vonják meg a magyar kormánytól részvételi jogát az Európai Tanácsban. Magyarországot kell szigorú politikai karanténba zárni – fogalmazott Luxembourg külügyminisztere. A Die Weltnek azt mondta, elfogadhatatlan önmagában az a tény, hogy diktatórikus kormány legyen az Unió tagja. Donald Tusk, az Európai Néppárt vezetője úgy fogalmazott szerdán, hogy a pártcsalád fölülvizsgálja korábbi álláspontját, miszerint távoznia kell-e a Fidesznek, sőt tagtársainak egy nyílt levélben azt írta, hogy a veszélyhelyzetre vonatkozó intézkedések nem adekvátak az adott helyzetben. Ellenben nem tette egyértelművé, hogy távoznia kell-e az EPP-ből a Fidesznek, ezért bírálták, hogy nem tud állást foglalni a kérdésben.

A New York Times bírálja az Európai Bizottságot és személy szerint von der Leyent is, mert az óvatoskodó diplomácia nem vezet eredményre. Daniel Freund, német zöldpárti uniós parlamenti képviselő szerint vízválasztóhoz érkezett Brüsszel, a jelenlegi szabályokat addig kell alkalmazni, amíg nem késő, különben annyi az európai demokráciának is. Az amerikai Rutgers Egyetem professzora szerint a magyarok egyedül csak az Uniótól várhatnak némi segítséget, és ha másképp nem, akkor a pénzforrásokat kell megvonni a kormánytól, hogy megállítsák Orbánt. Míg egy másik vélemény szerint a figyelmeztetés, hogy monitorozzák hazánkat, megteszi a hatását, mert Orbán nem akarja elveszíteni azt a 5,6 milliárd eurót, ami Brüsszeltől kapott a koronavírus elleni védekezésre.

Csernyánszky Judit lapszemléjét a cikk elején, a lejátszás ikonra kattintva hallgathatják meg. Címlapi kép: Wikimedia Commons

Reggeli gyors
2020. április 2., csütörtök 07.00