„1%
Reggeli gyors

Kurznak kell megbékítenie Orbánékat, de az atomvitán elbukhat a dolog

17/01/2020 08:11

| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió

Sebastian Kurz osztrák kancellár közvetítő misszióra vállalkozott Prágában a visegrádi országok vezetőivel. Az osztrák Der Standard és Die Presse szerint bár a migrációban egyetértenek, a közös fellépést akadályozza az atomerőmű-építések eltérő megítélése. A német Die Welt arról ír: Kurznak most az a feladata, ami Angela Merkelnek nem sikerült, ki kell békítenie a V4-eket az EU nyugati felével. A dpa német és az APA osztrák hírügynökség is beszámolt Novák Katalin nyilatkozatáról, amelyben kifogásolta, hogy a néppártiak többsége is a Fidesz ellen szavazott. Lapszemle.

2020. január 17. Reggeli gyors / részlet, Kárpáti János lapszemléje (20.01.17.)
05:20
00:00

Jó atom vagy rossz atom?

Sebastian Kurz osztrák kancellár közvetítő misszióra vállalkozott Prágában, ahol találkozott a visegrádi országok miniszterelnökeivel. A fogadtatás szívélyes volt, ám az atomenergiát illetően új konfliktusok keletkeztek – állapítja meg elemzésében a bécsi Der Standard. Kurz – írja a lap – tudatosan vállalkozott a hídépítő szerepére kelet és nyugat között, és ehhez megkapta Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének a támogatását is. Az osztrák kancellár közvetítő funkciója mellett szól az is, hogy jó viszonyt ápol annak az Európai Néppártnak a nyugati politikusaival, amelyben a magyar miniszterelnök a jobbszélen immár a kívülálló pozíciójába lavírozta magát. A Der Standard szerint Európában ugyan nem kizárólag az egykori vasfüggöny mentén húzódnak törésvonalak, de a lengyel-cseh-magyar-szlovák V4 érdekelt abban, hogy legyen olyan külső közvetítő ország, amely a migrációs politikát illetően velük ért egyet.

Orbán Viktor Brüsszelben
 
Brüsszel, 2018. december 13. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (b) és Sebastian Kurz osztrák kancellár megbeszélése az Európai Néppárt (EPP) csúcstalálkozója előtt Brüsszelben 2018. december 13-án. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs - A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott kép Szabadon felhasználható - A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott kép Szabadon felhasználható
Fotó: Szecsődi Balázs
 


A harmonikus közös fellépést azonban most meghiúsította a klímapolitika. Mint az elemzés kifejti, abban ugyan elvi egyetértés uralkodik, hogy a szénfelhasználás kiiktatásának a finanszírozását szolgáló EU-klímaalap jó dolog, ám Ausztria szerint ebből a pénzből nem lenne helyes atomerőmű-építést támogatni. A visegrádiak ezt másként látják, és a megoldás nincs a láthatáron. A Der Standard elemzése kitér arra is: a szigorú menekültpolitikát folytató V4-ek ugyan egységesen ellenzik a migránsok elosztását szolgáló kötelező kvótákat, más kérdésekben azonban számos ellentét van köztük. Így például Orbán Viktor jó kapcsolatokat ápol Vlagyimir Putyinnal, ami Lengyelországról a legkevésbé sem mondható el. Az Európa-politikát illetően sincs egység, a négy visegrádi ország közül egyedül Szlovákia csatlakozott az euróövezethez.

A másik vezető osztrák lap, a Die Presse hasonlóképpen látja a dolgokat. A beszámoló szerint részben az atomenergia szerepének az eltérő megítélése akadályozza Sebastian Kurzot a hídépítő feladat ellátásában: Ausztriának e tekintetben különösképpen a csehekkel áll fenn súlyos nézeteltérése a temelíni atomerőmű miatt. A másik bilaterális jellegű problémának a Fidesz néppárti tagsági ügyét tartja a Die Presse. Felhívja a figyelmet arra, hogy Orbán inkább a lengyel kormányzó párthoz akar közeledni.

Ami Merkelnek nem sikerült

Máshová helyezi a hangsúlyokat a hamburgi Die Welt cikke az osztrák hídépítő szerepről. Nem emeli ki az atomenergiával kapcsolatos nézetkülönbségeket, hanem arról ír: Kurznak most az a feladata, amit Angela Merkelnek nem sikerült elérnie, nevezetesen: ki kell békítenie Európa keleti részét a többi uniós országgal. A terv mögött Ursula von der Leyen áll, aki látványos fordulatot hajt végre Brüsszel politikájában, összevetve az előző, Jean-Claude Juncker által vezetett Bizottság irányvonalával. A Die Welt azt írja, hogy értesülései szerint az EU a jövőben új, kétvágányos megközelítést kíván alkalmazni: egyfelől keménységet akar mutatni a jogállamiság elveinek megsértésével szemben, másfelől ugyanakkor a korábbinál mélyebb, strukturált párbeszédet tervez a közép- és kelet-európai államokkal – a tisztelet jegyében, egymás véleményének jobb megismerése szándékával. Vezető uniós körökben a lap szerint úgy fogalmaznak, hogy az enyhülés új szakaszának az elindítására törekednek az EU-n belül. A jövőben gyakrabban utaznak majd Közép-, illetve Kelet-Európába magasrangú európai politikusok. Kiegyensúlyozott migrációs politikát akarnak érvényesíteni, olyat, amit a kelet-európaiak nem sértésként fognak fel. Egy dologban azonban nem lesz kompromisszum: von der Leyen nem kívánja eltűrni a jogállamiság elveinek a megsértését, a véleménynyilvánítás szabadságának, illetve az igazságszolgáltatás függetlenségének a megsértését – írja brüsszeli uniós körökre hivatkozva a német lap, hozzátéve, hogy ennek jegyében a hetedik cikk szerinti eljárásnak folytatódnia kell Magyarországgal és Lengyelországgal szemben.

 
A néppárti Bölcsek Tanácsa és magyar partnereik 2019. október 18-án, másodjára, tárgyaltak, Brüsszelben, a találkozón ott volt Orbán Viktor kormányfő, a Fidesz elnöke is, valamint Novák Katalin és Szájer József. (forrás: twitter)
 


Fidesz-Néppárt: hogyan tovább?

A dpa német és az APA osztrák hírügynökség eközben ismerteti Novák Katalin csütörtöki nyilatkozatát, amelyben a Fidesz alelnöke csalódottan szólt arról, hogy az Európai Parlamentben a néppárti képviselők többsége is megszavazta a Magyarországot bíráló határozatot. Ez szerinte nyomós érv lesz, amikor pártja dönt arról, maradjon-e a Néppártban vagy új szövetségest keressen. A hírügynökségi jelentések megjegyzik, hogy Novák Katalin családpolitikai államtitkár is, és ebből kifolyólag nagyon közel áll Orbán Viktorhoz.

A dpa beszámol arról is, hogy a Velencei Bizottság, az - EU-tól egyébként teljesen független - Európa Tanács alkotmányjogi szakértői testülete úgy foglalt állást: a fegyelmi kérdésekkel foglalkozó legutóbbi lengyel törvényjavaslat aláássa a bírák függetlenségét, korlátozza vélemény-, illetve egyesülési szabadságukat.

Kárpáti János lapszemléjét a cikk elején, a lejátszás ikonra kattintva hallgathatják meg. Címlapi kép: Flickr.com

Reggeli gyors
2020. január 17., péntek 07.00