„Vásároljon
Reggeli gyors/Reggeli személy

Kínai nyomulás: „a júdáspénz a Nyugat elárulásáért néhány százmilliárd forint”

27/04/2021 15:39

| Szerző: Klubrádió/szg

Sükösd Miklós szociológus szerint a geopolitikai cél miatt fontos Kínának Magyarország, ugyanis az ázsiai ország új világrendet épít, amihez fontos megtalálni a gyenge láncszemeket. A Budapestre tervezett Fudan egyetemi kampusz stratégiai lépések sorozatába illeszkedik a belgrádi vasúttól a letelepedési kötvényeken át a keleti vakcinák dicsőítéséig és az EU-ellenes retorikáig. A gyarmatosításnak pedig sokféle eszköze van, ezek közé tartozik a gazdasági függőség kialakítása is. Hogy miért jó ez a kormánynak? Szerinte „stratégiai korrupció” áll a háttérben, a júdáspénz a Nyugat elárulásáért néhány százmilliárd forint.

2021. április 27. Reggeli személy / részlet, Sükösd Miklós (21.02.03.)
25:00
00:00

Kína növekvő magyarországi befolyásáról Sükösd Miklós szociológust, médiakutatót kérdeztük, aki öt évig tanított a hongkongi egyetemen a média tanszéken. A hallgatói fele a kommunista Kínából jött, a másik felük pedig helyi hongkongiaktól kezdve az amerikaiakig a világ minden részéről érkezett.

Ütközőzóna

Szerinte ahogy Hongkong ütközőzóna, Magyarország is ütközőzónába kerül azzal, hogy a Fudan Egyetemet Orbán Viktor meghívja, mert az pártállami egyetem, csak külsőleg hasonlít a nyugati felsőoktatási intézményekre. Pártállami egyetem létesül EU- és NATO-tagországban, ami példátlan – tette hozzá.

Orbán Viktor nemcsak szavakban hirdeti a keleti nyitást, hanem ezt tettek is követik; ahogy Vlagyimir Putyin- és Oroszország-párti stratégiai lépések sorozatát tette, és Magyarországot Moszkvához kötötte a Paks II.-re vonatkozó ezermilliárdos kölcsönnel, úgy történik ez most Kínával kapcsolatban. A Fudan Egyetemre szánt 500 milliárdos magyar hitel csak egy lépés, a Belgrád-Budapest vasút is magyar adófizetői pénzből épülne és „száz százalékban kínai érdeket képvisel”, mivel a görögországi, szintén kínai érdekeltségű kikötőkből szállítaná Nyugat-Európába az árukat.

Cselgáncs-vb - Vlagyimir Putyin Budapesten
 
Orbán Viktor miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök, a Nemzetközi Cselgáncs Szövetség (IJF) tiszteletbeli elnöke a budapesti cselgáncs-világbajnokságon a Papp László Budapest Sportarénában 2017. augusztus 28-án. Fotó: MTI/Kovács Tamás
 
 

Lehetne jó üzlet is, de nem lesz, mert a „rablókölcsön-konstrukció” ezt kizárja. Sükösd Miklós azt mondta: Kína stratégiája, hogy „átláthatatlanul, előnytelen feltételekkel” nyújt kölcsönöket elsősorban afrikai országoknak, Ázsiában például Srí Lankának, vagy Európában Montenegrónak és Macedóniának. Ezek „lényegében visszafizethetetlen” kölcsönök, amelynek lényegük, hogy Kínához láncolják gazdaságilag, politikailag ezeket az országokat.

Stratégiai lépések sorozata

A kínai hadügyminiszter váratlan budapesti látogatása – amikor Áder Jánossal találkozott a Sándor-palotában – a szakértő szerint „merőben szokatlan” egy NATO-tagállamban, és említette a „Rogán Antal-féle, korrupt” letelepedési kötvényeket, amelyekkel több ezer kínai családnak adott szabad mozgást Európában az Orbán-kormány. Stratégiai lépések sorozatába illeszkedik a Fudan és a vasút, ezek közé tartozik az orosz és kínai vakcinák „nyomatása” az állami propagandában, és ezzel párhuzamosan a nyugati vakcinák „gyalulása”, negatív fényben feltüntetése. Beszélt arról is, hogy az Európai Uniót folyton kritizálja a kormány, maga Orbán Viktor farkasveremnek nevezte, Adolf Hitler főhadiszállásának nevével illette az EU döntéshozóit, miközben Oroszország és Kína érdekeit szolgálja. Két urat hosszú távon nem lehet szolgálni – jegyezte meg.

 
Kínai zászló
 
Forrás: Flickr.com
 

Természetesen igaz, hogy Kína gazdagodik, óriási a gazdasági növekedés, de politikai rendszere „maoista, sztálinista, Rákosira hasonlító” kemény, totalitárius diktatúra. Amely ráadásul felturbózta a rákosista, sztálinista ideológiát 21. századi technológiákkal, big data-elemzést, digitális, internetes megfigyelőeszközöket használ. A másként gondolkodók helyzetéről azt mondta: világhírű tudós munkatáborban halt meg, az ujgurokat táborokba zárják, a tibetieket véresen elnyomják évtizedek óta. „Ott valószínűleg börtönben lennénk, ha azt a típusú szólásszabadságot próbálnánk képviselni, ami az életünk” – fogalmazott.

Mi a kínai érdek a kelet-európai nyomulásban?

Sükösd Miklós szerint nem is annyira a kínai gazdaság, mint a kínai geopolitikai cél miatt fontosak ezek az országok. Kína világbirodalom, a saját maga által vezetett új világrend kiépítésére törekszik hosszú távon, amely leváltaná az Egyesült Államok által vezetett, nyugati típusú világrendet. Ennek része a gyenge láncszemek megtalálása, például korrupt vezetők lefizetése, hogy vegyék fel az említett rablóhiteleket, vagy Európában a pénzügyileg sérülékeny Görögország kikötőinek megszerzése, akárcsak a nagyberuházások a Balkánon. Magyarország ugyan jelenleg nem sérülékeny pénzügyileg, de annak ellenére, amit Orbán Viktor régen mondott, hogy nem legyünk az IMF-től függő gyarmat, most „Kínának akarja gyarmatosítani Magyarországot”.

Orbán Viktor Kínában
 
 A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (b), valamint Hszi Csin-ping kínai államfő és felesége az Egy övezet, egy út kezdeményezés második nemzetközi fórumának gálavacsorájára előtt Pekingben 2019. április 26-án. Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs
 
 

Hangsúlyozta: a gyarmatosításnak sokféle módja van, például a gazdasági függés megteremtése is, vagy az ideológiai befolyásszerzés. Szerinte Kínában a császárságot felvilágosodás nélkül követte a maoizmus, tehát diktatórikus civilizáció maradt. A civilizációkat képviselő birodalmak farkasszemet néznek egymással, és Magyarország terepe lesz a Nyugat és Kína közötti nagyhatalmi vetélkedésnek. Nem arról van szó, hogy holnaptól kormányzót nevez ki Kína, hanem több évtizedes nyomulásról, amely végül teljes geopolitikai váltáshoz vezet, de ez nem fekete-fehér folyamat, árnyalatai vannak. Megjegyezte: a kínai nagykövet már most is a kormánypárti Magyar Hírlapban Hongkong leverését dicsőítő cikket tesz közzé, és nincs atlantista válasz. „Hol van Martonyi János? Hol van Németh Zsolt?” – kérdezte.

Más civilizáció, más fogalmak

Az ’egyetem’ szó a mi nyugati fogalmainkat tükrözi, azt, amikor a középkor után lassan kialakultak a teológiai fakultásokból a modern, természet- és, bölcsésztudományokkal, majd társadalomtudományokkal foglalkozó intézmények. Egyetem alatt tehát rektorok, dékánok, egyetemi tanárok és diákok alkotta közösséget értünk, ahol tanszabadság uralkodik, a tankönyveket maguk választják, ideológiai sokszínűség van, a tanárok közt akad ilyen vagy olyan politikai irányultságú ember is. Ez Kínában nem így van, nincs tanszabadság, a bölcsész- és társadalomtudományi karokon szigorú ideológiai indoktrináció, propagandisztikus oktatás folyik, „csonttá” cenzúrázott tankönyvekkel. A valóságban ez pártállami, a Kínai Kommunista Párt kontrollja alatt álló, azt szolgáló káderképző, amely diplomatákat, titkosszolgálati emberek képez a Fudan, a kínai elit utánpótlását biztosítja erről híres.

 
Fudan Egyetem
 
 Fotó: Pixabay
 

A szociológus nem hiszi, hogy Kína emberei elszoftosodnának itt a viszonylagos szabadságban, hiszen a hallgatók nagy része párttag, jelentéseket kell írniuk diáktársaikról, tanáraikról, az egyetemi életről. Ezt tapasztalta a hongkongi egyetemen az ottani népi kínai hallgatóknál is.

Miért jó ez a kormánynak?

Erről Orbán Viktort kellene megkérdezni. Sükösd Miklós feltételezése szerint „stratégiai korrupció” áll a háttérben, például azt már lehet tudni, hogy Mészáros Lőrinc cégei járnak jól a kínai vasúttal, és ez így van Pakssal is. A júdáspénz a Nyugat elárulásáért néhány százmilliárd forint, amit „korrupt módon megszerez”. Szerinte szánalomra méltó, hogy egy országot tesz tönkre, láncol ázsiai diktatúrákhoz, elárul két szövetségi rendszert, nemzedékekre eladósítja az országot Orbán Viktor, és amit kap, az néhány százmilliárd forint. Ha elveszítené a választást, ebből finanszírozná a médiát, aztán végül ez a pénz „Rogán, Habony, és Orbán-gyerekek, unokák, oldalági rokonok bankszámláin landolna”.

A teljes interjút a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. Címlapi kép: Flickr.com

Reggeli gyors/Reggeli személy
2021. április 27., kedd 09:00
Műsorvezető: Dési János