Itt van a csúsztatás a felhatalmazási törvényről

Új ablakban

2020. május 14. Megbeszéljük - részlet 20.05.14. Vörös Imre

07:41

00:00

Jogászok, politikusok civilek tiltakoztak szerte Európában a magyar felhatalmazási törvény ellen, mert az nem szabja meg, hogy meddig folytatható a rendeleti kormányzás. Vagyis meddig rendelkezik Orbán Viktor szinte teljhatalommal. A kormány, beleértve az igazságügyi minisztert is, arra hivatkozik, hogy az Országgyűlés visszavonhatja a törvényt, és ez sokkal erősebb garancia, mint ha bele lenne írva a jogszabályba, hogy mondjuk 6 hónapig érvényes. Attól most tekintsünk el, hogy politikailag miért képtelenség ez a magyarázat. Mikor mondott ellent a kormánynak ez a törvényhozás?

 

Vörös Imre volt alkotmánybíró, akadémikus szakmai oldalról világította meg, hogy hol a trükk, a csúsztatás a kormány érvelésében. A törvény így rendelkezik: „E törvény hatályvesztéséről a veszélyhelyzet megszűnésével az Országgyűlés dönt”. Vagyis az Országgyűlés, amely a felhatalmazást adta a kormánynak, akkor dönthet annak visszavonásáról, ha a felhatalmazott, vagyis a kormány kvázi engedélyt ad neki. Az engedély megadását az jelenti, hogy megszünteti a veszélyhelyzetet, amit csak a kormány tehet meg, akkor, amikor jónak látja. A mai helyzetben például azt mondják, hogy járvány nincs, de járványveszély van, hogy mikor nem lesz, annak megítélése meglehetősen szubjektív. Mondhatni, a kormány önkényétől függ.

Azt is szokták mondani, hogy az Országgyűlés a veszélyhelyzet megszüntetése előtt is hatályon kívül helyezheti a törvényt. Ahogyan Vörös Imre rámutatott, ez nem így van. A törvényt nem helyezheti hatályon kívül, csupán egyes rendeleteket. Ezek helyébe viszont a kormány azonnal hozhat másik rendeletet, akár szó szerint ugyanazzal a szöveggel, és minden mehet tovább.

Az interjút a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: MTI/Illyés Tibor.