„Klubrádió“
Reggeli gyors

Őszinte kormány plusz sok információ egyenlő kevesebb áldozat

27/04/2020 05:24

| Szerző: Csernyánszky Judit/Klubrádió

Egyre több médium ismerteti a CEU egykori megbízott elnöke, Bruszt László írását, amelyben azt a folyamatot elemzi, ahogy Orbán Viktor rájött, komolyabban kell vennie a koronavírust, mint előtte gondolta. Az elemzés szerint bizonyos információk elhallgatásával a kormányemberéletekkel játszik. Az uniós igazságügyi biztos közben aggályosnak tartja a magyar kormány viselkedését, a koronavírus elleni védekezésre hivatkozva nyert túlzott hatalmát, de hogy ennek lesz-e bármilyen következménye az EU részéről, még nem tudni. Külföldi lapszemle a Klubrádióban.

Az Európai Unió igazságügyi biztosa, Didier Reynders ugyan aggódik a koronavírus-helyzet magyarországi és lengyelországi politikai kezelése miatt a két közép-európai állammal ismét kiéleződött helyzet miatt, ám egyelőre semmit nem árult el arról, hogy aggályain túl foganatosít-e bármilyen intézkedést – erről ír az Euobserver.

A politikus az Európai parlament állampolgári jogok bizottsága, a LIBE ülésén elmondta, a többi tagállammal való összehasonlítás alapján megállapítható, a koronavírus elleni védekezésről szóló magyar törvény sokkal szélesebb felhatalmazást biztosít az Orbán-kabinetnek, mint bármelyik más tagállam rendkívüli jogszabálya a helyi kormányzatnak. Ráadásul például az álhír terjesztésre vonatkozó bűncselekmény meghatározása a magyar törvényben egyáltalán nem egyértelmű, miközben jogi következményei súlyosan aggályosak, tekintettel a sajtószabadságra – fogalmazott Didier Reynders.

 
Európai Parlament
 

A törvényt és alkalmazását is közelről fogják vizsgálni, s ha nyomós érv merül fel, akkor a kötelezettségszegési eljárást is kezdeményezni fogják. Hidvéghi Balázs fideszes EP-képviselő, a LIBE tagja ehhez képest azzal érvelt, hogy a törvény mindenben megfelel a magyar alaptörvény betűjének. Sőt, nagyon csalódott amiatt, hogy ezt a rendkívül nehéz időszakot pártpolitikai céljaikra használják fel a magyar ellenzéki pártok, miközben hamis hírterjesztéssel és nyilvánvaló hazugsággal vádolta meg őket Hídvégi.

A LIBE bizottság monitorozza az összes tagállamban meghozott rendkívüli intézkedéseket, különös tekintettel a jogállami normákra, illetve arra, hogy a járvány elültével ismét biztosítottak lesznek-e a most korlátozott jogok. Szeptemberben fogják publikálni az első jelentést a jogállami normák helyzetéről az egyes a tagállamokban.

Több információ, kevesebb áldozat

Egyre több médium, így a Balkaninsight oknyomozó portál is átvette az eredetileg a Project Syndicate amerikai folyóiratban megjelent elemzést a CEU 1997-ben megbízott elnöke, Bruszt László tollából. Aki azt a folyamatot elemzi, hogy Trumphoz és Boris Johnsonhoz hasonlóan elsőre Orbán Viktor sem vette komolyan a vírusfertőzést, hisz a migrációval hozta összefüggésbe. Majd elkezdtek az orvosok beszélni, az újságírók írni és az iskolás gyerekek szülei tiltakozni – s mindezen nyomás hatására volt kénytelen belátni, a helyzet súlyosabb annál, mint ahogy ő azt megítélte a járvány kitörésekor, s változtatta meg végül döntését az iskolák bezárásáról.

Koronavírus - Orbán Viktor miniszterelnök az operatív törzs
 
 Orbán Viktor miniszterelnök (b2) az operatív törzs ülésén a Belügyminisztériumban 2020. március 4-én. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
 
 

Az írás arra koncentrál, hogy elhallgatva az információkat a kormány emberéletekkel játszik. A járvány menedzselésének legfontosabb része ugyanis a folyamatos információáramlás lenne. Az emberek ez alapján tudnának vigyázni magukra és környezetükre. Hisz Kínában is azért terjedt el a vírus, mert elhallgatták a megjelenését, elhallgatták a bajt. És eleinte nem is tudtak védekezni ellene

Az eddigi tapasztalatok is sorra azt bizonyítják, hogy azok az országok tudnak a legsikeresebben küzdeni a COVID-19 ellen, ahol a lakosságot folyamatosan tájékoztatják, és ebbe a folyamatba bevonják a szakértőket, orvosokat, hogy társadalmi vita alakulhasson ki a vírus kezeléséről. A veszélyhelyzetre vonatkozó magyar törvényt pedig azért találja veszélyesnek a szerző, mert felszámolja azt a kevés lehetőséget is a politikai felelősségre vonásra és elszámoltathatóságra, ami eddig még megvolt.

Visszajöhetnek, de szigorú szabályok szerint

A TSN ukrán tv orosz nyelvű portálja számolt be arról az április 1-i magyar rendeletről, miszerint szigorú szabályok betartásával jöhetnek vissza hazánkba az ukrajnai munkások. Az ügyfélkapun kell regisztrálniuk és 14 napos karanténra számíthatnak – csak egy-kettő a legfontosabb feltételek közül. Ezenkívül napi 4 órát tartanak nyitva a határok azon ukrajnaiak számára, akik csak keresztülutaznak hazánkon, hogy Európa más országaiban felvehessék ismét a munkát.

Ötszörözik a fóti Mafilm-stúdió kapacitását

A Mafilm bővítésébe fektet a kormány – adta hírül a francia Cineuropa portál is, jelezve, a fóti stúdió fejlesztési terveinek kivitelezése a kijárási korlátozások feloldásával máris kezdetét veheti. A legfőképp középkori díszleteiről és II. világháborús barakkjairól is ismert Mafilm-bázist négy újabb elemmel bővítik, így a stúdióterülete az eddiginek ötszörösére, 12,2 ezer négyzetméterre nő.

A járvány kiváltotta gazdaságvédelmi program keretében – elsősorban munkahelyek teremtése érdekében született meg az új befektetési terv. London után a Mafilm Stúdió a második legnépszerűbb hely a vén Európa hangulatát felidéző filmek forgatásához. Nem beszélve a többi stúdióhoz képest 30 százalékkal alacsonyabb árairól.

A filmipart a magyar gazdaság jelentős profitot termelő szektoraként tartják nyilván, évi átlagos árbevétele meghaladja a 280 millió eurót – nyilatkozta Káel Csaba filmipari kormánybiztos, aki épp emiatt tartja fontosnak a gyors kivitelezést.

Reggeli gyors/Külföldi lapszemle
2020. április 27., hétfő 07.00
riporter: Csernyánszky Judit