Aszály – Józsa Márta jegyzete
Víz nem lesz több, vagy az egyik, vagy a másik szomjazik. Szóval úgy tűnik, nem lesz mifelénk se kecske, se káposzta, egy szál sem. Hogy egy szellemi aszály által sújtott klasszikust idézzek: ez az óriási kognitív disszonancia.
Egy déjà vu – Szénási Sándor jegyzete
A helyzet az, hogy Tarr Zoltán nem a valót írta. Az alaptörvény egyáltalán nem kényszeríti a kormányt a MMA-val való egyeztetésre. Egy deklaráltan nemzeti-konzervatív szereplő egyedi döntéshelyzetbe hozása finoman szólva is különös. De itt van az Iványi-féle MET egyházi státuszának visszaállítása is, amiről a miniszter zagyvaságokat beszélt. Ezekről is szó esik Szénási Sándor jegyzetében.
A "Szia, Bálint"-korszak vége – Selmeci János jegyzete
Nem voltam még nem Orbán-rendszerben újságíró, de a feladat talán nem változott olyan sokat. A lelkesedés magánügy, a kritika, a kétkedés és a valóság feltárása viszont kötelesség.
Metszőolló és vadhajtások - Hardy Mihály jegyzete
Tartok tőle, hogy a dossziék egyszerre lesznek hatalmasak és hiányosak – az Orbán-diktatúra összes hagyományát követve.
After – Szénási Sándor jegyzete
O.V. reméli, hogy a politikai halál után is van politikai élet. Hogy a Vadhajtások portál neki igeforrás, azon még a saját körei is meghőköltek egy kicsit, megértvén, hogy a főnökük valamikor menet közben benácult. Én ezen olyan nagyon nem csodálkozom, bár biztosan akad, aki azt várta, hogy egy erőszakos, bántalmazó, mindenkibe belerúgó hatalomgyakorlás és annak csődje után középre áll majd, de nem.
A Karmelita varázstalanítása – Kárpáti Iván jegyzete
Az akció rituális volt, jól megtervezett. Magyar szobáról szobára varázstalanította az egykori főhadiszállást. Deszakralizált, mondhatnók. A "minisztériumok éjszakája", ahogy elnevezte az akciót, Rogán egykori birodalmában folytatódott a szomszéd épületben. Összefoglalom: egy ötcsillagos szállodát képzeljenek el, a világ egyik legszebb panorámájával, még a menzáról is.
Pótolt mulasztások - Dési János jegyzete
Szóval, az ügyészség most megmutatja, hogy az elmúlt időszakban nem a szaktudása hiányzott ahhoz, hogy az igazságosságot szolgálja. Hajrá, van mit ledolgozni.
Garázsvásár – Józsa Márta jegyzete
Alighanem megélénkülhetett mostanság a turkálók és garázsvásárok forgalma, kétségbeesetten pityergő oligarchák és önostorozásra készülődő politikus cézárok szerzik be az új típusú szereplési szerkót, nagy lehet a keletje a kínai farmereknek – bár nem biztos, hogy most éppen a kínai a jó választás – és a potom harminc ezer forintos óráknak.
Hygge - Szénási Sándor jegyzete
15/10/2025 18:07
| Szerző: Szénási Sándor
A taxis arcát mintha baltával faragták volna, szögletek, élek, vaskos orr, bikanyak, hatalmas test, ami alig fért el az ülésben, kevés beszéd, dercés hang, komorság.
Képtelenség ebben az országban élni, mondta csöndesen, és a szögletek, élek szomorúan megereszkedtek rajta, uram, ez megy mindennap. Mindenki azonnal ordít, nincs türelem, belátás, nem kérdez senki, csak odacsap, odavág, leanyáz, mielőtt rájönnél, mi baja van. Az egész ország egy őrjöngés.
Történetesen épp egy olyan országból jöttem meg, ahol a lakosság az élet apró örömeinek a híve, az egyedül, vagy társasan megélhető tiszta és felszabadító pillanatokat keresi, és ezt a keresést hygge-nek nevezi. Ezt a szót már Dánián kívül is ismerik, üzleti fogalommá is vált, a turistairodák ezzel reklámozzák az országot, de például Koppenhágában több olyan üzlet is van, ami a hygge nevet viseli, bútort, ruhát, vagy szendvicset árul, mondhatni, a piacon minden hygge, az is, ami nem az, vagyis a hygge tényleges jelentőségét nem érdemes eltúlozni, de kisebbíteni sem.
Ezt a turista is megkapja ajándékba. Hogy igazából, mélyen, és naponta milyen a dán élet, azt persze nem tudhatja, de aki már szólított le dánokat az utcán, címet, ír pubot, a régi kikötőt keresve, tudja, hogy náluk kedvesebb, készségesebb és egyben derűsebb embereket nehezen találna máshol.
Egy idős pár térképet ajándékozott nekem, egy srác nyomban kiszedte a fülhallgatóját, hogy válaszoljon, más elkísért egy sarkot, hogy mutassa az utat, egy nő fél órát töltött velem, amíg kitalálta, hogyan kaphatnám meg a megfelelő metrójegyet az automatából. Soha nem utasított el senki. Soha nem fordult elő, hogy ne mosolyogtak volna rám. Búcsúzásképpen többször megérintettek. Megsimogatták a karom. Majdnem megkérdeztem, nem tévedtem-e el máshova a hideg Észak helyett. A Kongens Nytorv tér nevét, ahol Kastner „Az eltűnt miniatűr” c. regényének első fejezete játszódik, idővel el fogom felejteni, de az érintéseket nem.
Megjöttem, és rögtön szájon vágott a magyar valóság. Viszont a baltával faragott taxis mondatait is megjegyeztem, pontosabban a szavai keserűségét, és a reménytelen mélabúban bújkáló vágyat a békére.
Ebben az emberben hygge volt. Még nem ölték ki belőle.
Szénási Sándor jegyzete az Esti gyors 2025. október 15-ei adásában hangzott el. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a jegyzet meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)