„Zajlik
Megbeszéljük...

Hollik: A lex CEU nem diszkriminatív, és minden próbát kiáll

5/03/2020 21:50

| Szerző: Klubrádió

Jogsértő volt a lex CEU az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka szerint, Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója viszont úgy véli, a törvény nem diszkriminatív, és kiállja a bíróságon az alkotmányos, illetve nemzetközi jogi próbákat is.

2020. március 05. Megbeszéljük-részlet/Interjú, Hollik István (20.03.05.)
20:14
00:00

Menekültek, koronavírus

Először is a törökországi harcok után Európába engedett menekülőkről kérdeztük Hollik Istvánt. Azt mondta, elsősorban a migrációs nyomás miatt függesztették fel a menekdékkérelmek beadását, de ettől nem választható külön a koronavírus-járvány sem, mert szerinte a migráció kibocsátó országai a vírus „gócpontjai”. (A koronavírus eddig legsúlyosabban a kiinduló országot, Kínát, valamint Dél-Koreát, Iránt és Olaszországot érinti, e négy állam közül egyedül Iránból jönnek menekültek, de nem ők vannak a legtöbben a török menekülttáborokban, hanem szírek és irakiak – a szerk.)

 
Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója  nyilatkozik (kép: Facebook)
 


Műsorvezetőnk, Bolgár György megkérdezte, hogy leállították-e a Kínából és/vagy Olaszországból érkező repülőjáratokat, ezt Hollik István nem tudta megmondani. Ennek azért van jelentősége, mert legálisan sokkal könnyebben bejuthatnak adott esetben vírushordozó emberek az országban, mintha hetenként ketten benyújthatnák menedékkérelmüket a tranzitzónában. Hollik István erre közölte, ha az operatív törzs úgy látja, hogy a magyar emberek egészségének védelme miatt ezeket a korlátozásokat meg kell lépni, akkor megteszik.

A tranzitzóna lezárásának elsődleges célja, hogy a magyar kormány világos és egyértelmű üzenetet küldjön a balkáni útvonalon lévő illegális bevándorlóknak. Hollik István örömét fejezte ki amiatt, hogy az Európai Unió is támogatja Görögországot az illegálisan érkezők megállításában (bár felhívta a figyelmet, hogy a 2016-ban kerítést építő Magyarország nem kapott akkora támogatást, mint most a Micotakisz-kormány), és üdvözlendőnek nevezte, hogy a görögök nagyon keményen védik a határt. (A katonákkal megerősített görög határőrség könnygázt, villanógránátot és vízágyút vetett be a menekülők ellen, akik sok esetben nem tudnak visszatérni sem török területre, mert ezt szintén fegyveresek akadályozzák meg. A Reuters értesülése szerint egy ember meghalt, amikor át akart jutni, a görög hatóságok szerint ez nem igaz – a szerk.)

Azt is mondta: annak ellenére, hogy Magyarországnak jó és kiegyensúlyozott kapcsolata van Törökországgal, nagy hiba volt az európai biztonság zálogát az EU-török megállapodásra helyezni. Nem az volt a magyar álláspont, hogy ne legyen ilyen megállapodás, hanem, hogy ez nem elégséges – tette hozzá. Megismételte: csak olyan európai válasz születhet, amely tiszteletben tartja a nemzetállami szempontokat. A határok védelmének biztosítása után az országok maguk döntsenek arról, kit akarnak befogadni és kit nem – tette hozzá.

Lex CEU, újabb felvonás

Az ügy előzménye az volt, hogy az Orbán-kormány 2017-ben úgy módosította a magyar felsőoktatási törvényt, hogy az Európán kívüli államok felsőoktatási intézményei csak akkor működhetnek Magyarországon, ha Magyarország és a származási államuk között nemzetközi szerződés áll fenn. Ezenkívül valamennyi külföldi felsőoktatási intézménynek, amely Magyarországon felsőoktatási képzést akar nyújtani, a származási államában is nyújtania kell ilyen képzést. A hirtelen és nagyon rövid határidővel támasztott feltételt a CEU álláspontja szerint teljesítette, amikor kötött egy megállapodást az amerikai Bard College-dzsel. Járt is ott magyar kormányküldöttség, de nem fogadták el ezt a képzést az egyetem részéről, amelynek így mennie kellett, kifutó rendszerben beszüntette magyarországi képzéseit és Bécsbe tette át székhelyét.

Az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka kialakította és közölte hivatalos véleményét a lex CEU ügyében, az Európai Bizottság és Magyarország közötti perben. Juliane Kokott szerint a magyar törvény több nemzetközi szerződést és az EU alapelveit is sérti. Az Európai Bíróság végső döntése ősszel esedékes, a főtanácsnok állásfoglalását általában követik. A bíróság döntéseit kötelező betartani. 

Hollik István azt mondta: azt gondolják, hogy az elfogadott törvény nem diszkriminatív, minden külföldi székhelyű egyetemre ugyanúgy vonatkozik, és egyet leszámítva minden egyetemmel meg tudtak állapodni. Jelezte, meg kell várni a bírósági döntést, mert ez „csak” egy főtanácsnoki vélemény. De a törvény értelmezése szerint kiállja az alkotmányosság és a nemzetközi jog próbáját, ez a véleményük, ezen nem változtatnak, aztán meglátják, milyen döntést hoz a testület. Megjegyezte, szerinte a CEU itt van Magyarországon és működik a Belvárosban. (Viszont nem adhat amerikai diplomát, így a legfontosabb tevékenységét kénytelen volt áthelyezni Bécsbe – jegyezte meg műsorvezetőnk.)

A CEU közleményében üdvözölte a döntést, és azt írta: ha a bíróság elfogadja a főtanácsnoki érvelést, akkor Magyarországnak vissza kell vonnia a lex CEU-t, és vissza kell állítania az intézmény jogát ahhoz, hogy amerikai akkreditációval rendelkező egyetemként Magyarországon működjön. A főtanácsnok javaslata nem változtat a CEU tervein. Ameddig a magyar kormány nem vonja vissza a lex CEU néven ismert törvénymódosítást, addig nincs más választásuk, mint folytatni az amerikai akkreditációhoz kötődő oktatásuk Bécsbe költöztetését – áll a közleményben, de hangsúlyozzák: „a CEU azonban sose fogja hagyni, hogy a kormány teljesen kiszorítsa budapesti otthonából”.

Az interjút a lejátszóra kattintva hallgathatják meg! Kiemelt kép: Hollik István/Facebook 

Megbeszéljük...
2020. március 05., csütörtök 16:00
Műsorvezető: Bolgár György